000 Ft kosárérték felett!
Joop! Gyapjú hosszú kabát Chana -5% 41 610 Ft 43 800 Ft Termék részlete
Mostantól csak egy szürke és fekete kabát, amely egész nap melegen tart. A kabát kényelmes anyagból készült, amely melegen tartja Önt a hideg őszi napokon. A kabát stílusos kialakítása tökéletes lesz a mindennapi viselethez a munkahelyen és az iskolában. Ár idején felülvizsgálat: 16 834 Ft Több → Könnyű, steppelt, bővített női téli kabát A téli kabátok kiválasztásakor a tökéletes melegség és a tisztességes kialakítás mellett a ruházat könnyűsége is gyakori követelmény. Kevesen szeretnek minden nap nehéz kabátot vagy dzsekit viselni a téli időjárásban. Egy szép darab a bonprixcollection nagyon könnyű steppelt kabátja. Hosszított szabása garantálja a hőkomfortot, ugyanakkor kiemeli a nőies idomokat. Olcsó női téli kabát lcson. A meleg bélés és az állat takaró magas gallér a praktikus kapucnival szintén kellemes. Ár idején felülvizsgálat: 8 308 Ft Több → Alkalmi női téli kabát Frissnapi kabát, enyhén bélelt. Húzózsinórral és cipzárral. Hossza minden méretben kb. 102 cm. Ár idején felülvizsgálat: 15 937 Ft Több → Női steppelt kabát övvel és kapucnival szürke színben SAM 73 WB 753.
Tartalom: Az első film története Hivatalos első film Az első szinkronizált film a világon Az első színes kép a moziban Az első orosz rövidfilm Az első teljes hosszúságú orosz film Az első színes orosz film A horror elemei az első filmekben A világ első komédiafilm Erotikus film: kezdődött az egész Manapság a mozi egy profi színészi játék, gyönyörű táj és izgalmas speciális effektusok. Az első film és a modern mozi közötti utazás nem volt könnyű. De hol kezdődött a mozi művészete? Lumiere testvérek első filmpje se. Mikor és hol látták az emberek az első filmet? És mi volt az első lépés az első filmek létrehozásában? Áttekintésünkben megpróbálunk válaszolni ezekre a kérdésekre, és elmeséljük a világ legelső filmjeiről. A legelső film története 1888-ban, amikor a mozi még nem jelentette be művészetének létezését, a francia Louis Le Prince készítette az első filmet. A "Kerek fejű kerti jelenetek" című film csak néhány másodperc hosszú volt. A film főszereplői a rendező családtagjai és barátja voltak, akik egyszerűen csak sétáltak a kertben.
A nemzeti filmtörténetek legelső fejezeteit gyakran külföldről érkezett alkotók írják. A legkorábbi mozgóképek számos országban nem helyi munkák, paradoxonnal élve: importtermékek. Így van ez nálunk is. Az első magyar film, A táncz 1901-ben születik, Zsitkovszky Béla rendezésében, de a Magyarországon készült legelső mozgóképek öt évvel korábbiak: Auguste és Louis Lumière megbízásából forgatják őket. A Lumière fivérek nagy kultúrhistóriai, sőt civilizációtörténeti tette, hogy elterjesztik a filmet és a mozit: a világ legtávolabbi szegleteibe is eljuttatják, ezzel globálissá teszik az új médiumot. A legtöbb nemzeti filmtörténet első hőse ezért a két francia mozipionír. 125 éves a Lumiére testvérek vetítése, az első mozielőadás. Alig több mint négy hónappal a párizsi Grand Caféban, 1895. december 28-án megtartott – konszenzuálisan a mozi születésnapjának tekintett – vetítésük után a fivérek Budapesten is jelentkeznek egy műsorral. Képviselőjük, Eugene Dupont az Erzsébet körúton lévő, az 1896-os millenniumi kiállítás díszvendégei számára épült – egyébiránt ma is álló – Royal Szálló kávézójában tart hetenként változó programmal vetítéseket.
Történetmesélésnek, "cselekményességnek" nyoma sincs, a filmecskék attraktivitását a maga korában a megmozduló kép szenzációja adta. Formanyelvi szempontból sem túlságosan komplikáltak a művek, az ősfilmek struktúráját követik: egy snittből állnak, egyetlen képsíkot és totálplánt használnak. A program nyilvánvalóan önmagában is izgalmas volt a magyarországi publikum számára, de igazi unikalitását a hazai érdekeltségű filmecskék adták meg. Lumiere testvérek első filmze streamiz. A Lumière testvérek a film globális médiummá tételét nem pusztán azzal érték el, hogy a szélrózsa minden irányába elzarándokoltak találmányukkal, hanem azzal is, hogy ahova eljutottak, ott helyi felvételeket készít(t)ettek, amelyeket aztán a soron következő országokban tartott vetítéseik során beemeltek a programba. Ismeretlen világokat vittek el és mutattak meg ismeretlen világoknak: ekképpen elkezdték közelíteni egymáshoz a glóbusz távoli pontjait, azaz nekiláttak "zsugorítani" a bolygót. Magyarországon sem elégedtek meg a hozott anyag bemutatásával.
A műsornak Párizsban és egész Franciaországban hatalmas sikere volt, így a fivérek hamarosan hajóra szálltak, és Angliától Amerikán át Indiáig az egész világot bejárták szerkezetükkel, mely a fejlett területeken a filmipar születését eredményezte. Csokoládé · Film · Snitt. Bár az anyagi haszon jelentős volt, ezzel együtt a Lumiére testvérek mégsem maradtak meg a mozgóképeknél, ugyanis azt haszontalan és értéktelen szórakozásnak tartották, ami, úgy vélték, sohasem hódítja majd meg a nagyközönséget. Ezzel magyarázható, hogy Auguste és Louis néhány év után visszatért a fényképészethez, és a színes fotók készítésének rejtélyének szentelte kutatásait, melyek az "Autochrome Lumiére" feltalálásával 1903-ban sikerrel zárultak. Annak ellenére, hogy a Lumiére fivérek nevének hallatán ma mindenki a filmjátszásra és a mozira gondol, a két francia feltaláló "kalandozása" a mozgókép világában csak rövid kitérőnek bizonyult, a testvérpár a 20. század legnépszerűbb médiumává váló szerkezet későbbi diadalútját már kívülről szemlélte.
Lumiére Intézet Lyon, VIII. kerületében, egykori üzemeik melletti palotájukban manapság egy múzeum működik, a Lumière Intézet, melynek vezetője két filmes szaktekintély; elnöke Bertrand Tavernier filmrendező, főigazgatója pedig Thierry Frémaux, a cannes-i fesztivál főmegbízottja. Forrás: s_Louis_Lumière – Auguste és Louis Lumière
Fiai vele együtt dolgoztak: Louis mint fizikus, Auguste pedig mint menedzser. Találmányaik Lumière fivérek – elsősorban Louis technikai zsenialitásának köszönhetően – számos fotográfiai újítást hajtottak végre, s mintegy 170 szabadalomnak lettek tulajdonosai. Közülük a leginkább figyelemre méltó az 1881-ben levédett száraz-lemezes eljárás volt, mellyel fontos lépést tettek a mozgókép-készítés felé. A később "Étiquette bleue" ("Kék címke") elnevezéssel forgalmazott ezüst-bromid alapú száraz fényképészeti lemez igazi üzleti sikert hozott számukra. Kinematográfjuk Apjuk 1892-ben visszavonult, a testvérek ekkor kezdtek el mozgóképeket készíteni. Szabadalmaik sora vezetett a filmfelvevő kamera megalkotásáig, a legjelentősebb egy "karmos", alternáló mozgást végző, a varrógép kelmetovábbítója által ihletett filmtovábbító szerkezet, amely képes volt megállítani minden egyes filmkockát egy-egy pillanatra a vetítőablak előtt. Az első filmek avagy a Lumiére-fivérek remekművei by Soma Dalko. Az általuk megvalósított és 1895. február 13-án szabadalmaztatott kinematográf egyaránt alkalmas volt mozgókép rögzítésére és vászonra történő kivetítésére.