Miskolc városa 1983. december 3-án díszpolgárává választotta (ő lett a város 32. díszpolgára). Megkapta Borsod-Abaúj-Zemplén megye Pro Comitatu kitüntetését és a Miskolci Gyémántok elismerést is. 2006 októberében az általa létrehozott és 1976-tól 1991-ig vezetett Gyermekegészségügyi Központban felavatták mellszobrát. 2010. szeptember 30-án az intézmény felvette a nevét, amelyet ettől a naptól fogva Velkey László Gyermekegészségügyi Központnak hívnak. Felesége, dr. Ormóshegyi Magdolna (1924. március 14. –2007. február 28. ) gyermekgyógyász, gyermektüdőgyógyász, gyermekradiológus főorvos. Három gyermekük született, öt unokájuk van. Családi vonatkozásban említésre méltó, hogy egyik keresztfia Mészáros Zoltán (színművész). Könyvei [ szerkesztés] Gyermekeink gondozása, nevelése. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1984. Csecsemőgondozás, nevelés. Magyar Vöröskereszt, Budapest, 1986. Dr. Velkey György főigazgató - Bethesda Gyermekkórház. Gyermekgyógyászati praktikum (társszerzőkkel). Springer Hungarica Kiadó, Budapest, 1994. Csecsemő-kisded gondozás, nevelés.
Elkötelezett kórházszervező munkájának eredményeként 2002-ben a Mosdósi Tüdő- és Szívkórház is a Magyarországi Református Egyház intézményévé válhatott. Munkásságát számtalan állami és szakmai elismerés övezi: Minisztérium kiváló munkáért díj, Batthyány Strattmann László Zuglóért emlékérem, Széchenyi-díj. Számtalan társadalmi és egyéb funkciója, beosztása ellenére Dizseri Tamás elsősorban gyermekorvos volt. "Élete középpontjában a kicsinyek testi-lelki egészségének ügye állt, eköré gyűltek egyre gazdagodó életművének elemei. Mindent megmozgatott a legkisebbekért, elmenve ügyükben az éppen adott világ határáig" – írták róla később felnőtt orvos barátai. Dr velkey györgy életrajz wikipédia. Őnmaga így vallott hivatásáról, hitéről: "Életem során a hit és a hivatás mindig szorosan összetartozó élményt jelentettek. Ezek határozták meg életszemléletemet, világképemet, mindennapjaimat. Születésemtől a mai napig nagyon határozottan érzem, hogy a keresztyének nagyobb családjához tartozom, s ebben a minőségben vagyok református, orvos és a Bethesda gyógyító közösségének vezetője.
- Tehát a nagycsalád előnyeit megtapasztalva vállaltak önök is öt gyermeket? - Ez egy életforma. Igaz, Magyarországon nem gyakori, de a mi környezetünkben, akár a Bethesdában, akár a káposztásmegyeri katolikus közösségben nem vagyunk egyedül. A keresztény gyülekezetekben, plébániákon nagyon sokan vannak, akik sok, nálunk időnként jóval több, akár nyolc-tíz gyereket is nevelnek. Így aztán a mi közegünkben az öt gyerekünkkel szinte nem is számítunk sokgyerekes családnak. Az intézet oktatói | DE Bölcsészettudományi Kar. Azt figyeltem meg újabban Magyarországon, hogy a keresztény középosztály tagjainak sok gyerekük van, miközben az átlagos magyar gyerekszám alig haladja meg családonként az egyet. - Milyen kapcsolata van Kárpátaljával, minek köszönhetően tölti most nálunk a szabadságát? - A rendszerváltás idején sokat utaztunk Erdélybe és a Felvidékre, de Kárpátalja sokáig elérhetetlen volt számunkra. Aztán két szálon is kialakult a kapcsolat. Egyrészt Mészáros Domonkos atya, ungvári plébános révén, aki egykor, még Debrecenben plébánosunk volt, másrészt a jelenlegi lakhelyünk, Budapest-Káposztásmegyer képviseletében jártam itt először az árvízkor, segítséget hoztunk a rászorulóknak.
Ez pedig csak látszólag a helyi kisváros vagy a kerület gondja – a túlzsúfolt ambulanciákra, kórházi osztályokra zúduló betegáradat a már ma is akadozó ellátórendszert totálisan ellehetetlenítheti. Miközben az elmúlt húsz évben a kormányzatok szóban folyamatosan magasztalták a járóbeteg-ellátás jelentőségét és lehetőségeit, a forrásokat elvonták. Ez pedig sújtja a kórházakat és klinikákat is, mert egy torz rendszer kövesedett meg. Nem korrekcióra, hanem az ellátó rendszer egészét érintő rendszerelméleti átalakításra van szükség. Szakmai érveinket kormányról-kormányra előtárjuk, rendszerint hiába. Dr velkey györgy életrajz könyv. Gyakran előfordul, hogy 5–10 évvel ezelőtti ábrákat is használunk előadásainkban, ami jelzi, hogy álláspontunk határozott és időtálló. Nincsenek világmegváltó tézisek: ami a háziorvosnál, a járóbeteg-ellátásban vagy az ambulancián elvégezhető, azt végezzék el ott, legyen meg ennek a szakember-, műszer- és finanszírozási fedezete – ez a legolcsóbb megoldás, mely egyaránt előnyös a finanszírozó és a beteg számára.
A párbeszédek megírásában részt vett a római argó nagy szakértőjének számító Sergio Citti, aki korábban Pasolini számára is nyújtott már hasonló segítséget, és mellesleg barátja pártfogásával maga is figyelemre méltó rendező lett. Szó volt arról, hogy a Csúfak és gonoszak hoz Pasolini mond majd bevezetőt, ám a rendezőt még a forgatás befejezése előtt, 1975-ben meggyilkolták az ostiai tengerparton. A Csúfak és gonoszak az 1970-es évek végén a magyar mozikba is eljutott, ahol szép sikert aratott. Amikor évekkel később a Magyar Televízió műsorra tűzte a filmet, és szinkront készített hozzá, a moziverzió címét az eredeti olasz címnek megfelelően Csúfak, piszkosak és gonoszak ra változtatták. Csúfak és gonoszak – Wikipédia. Az élőszereplők játékfilm rendezője Ettore Scola, producerei Carlo Ponti és Romano Dandi. A forgatókönyvet Sergio Citti, Ruggero Maccari és Ettore Scola írta, a zenéjét Armando Trovajoli szerezte. A mozifilm a Compagnia Cinematografica Champion és a Surf Film gyártásában készült. Olaszországban 1976. szeptember 23-án, Magyarországon 1979. augusztus 2-án mutatták be a mozikban.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Csúfak és gonoszak (Brutti sporchi e cattivi) Rendező Ettore Scola Producer Carlo Ponti Romano Dandi Forgatókönyvíró Sergio Citti Ruggero Maccari Ettore Scola Főszerepben Nino Manfredi Maria Luisa Santella Francesco Anniballi Maria Bosco Zene Armando Trovajoli Operatőr Dario Di Palma Jelmeztervező Danda Ortona Díszlettervező Jean Robert Marquis Gyártás Gyártó Compagnia Cinematografica Champion Surf Film Vágó Raimondo Crociani Nyelv olasz Időtartam 115 perc Forgalmazás Forgalmazó MOKÉP (mozi) Dotkom Média Bt. ( DVD) Bemutató 1976. szeptember 23. 1979. augusztus 2. Csúfak piszkosak és gonoszak. Korhatár 16 év (mozi) Külső hivatkozások IMDb-adatlap A Csúfak és gonoszak (Brutti sporchi e cattivi) 1976 -ban készült színes, olasz tragikomédia. Ettore Scola filmjének ötlete a Róma külvárosában, barakklakásokban élőkről szóló híradásokból származik. Scola Pier Paolo Pasolini jó barátja volt. Pasolini A csóró ( 1961) és Mamma Róma ( 1962) című korai alkotásai különösen nagy hatással voltak Scolára, hiszen ezek a filmek ugyanabban a miliőben játszódtak, mint a Csúfak és gonoszak.
SteelCurtain 2016. május 15., 09:08 Zseniális. Ettore Scola megmutatja a kilátástalan nyomort, ahonnan nem vezet út felfelé. Szereplői a végtelenségig önzőek, elfogadott alapértékük a mértéktelen kapzsiság. Már rég letettek arról, hogy munkával boldoguljanak, s legalább egy sivár bérlakás fényűzését megengedhessék maguknak. Csúfak es gonoszak dvd - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Simliskednek, ügyeskednek, lopnak, van aki koldul, s van aki kiáll az út szélére. Gátlásaikat már a pelenkával levetették. S mégis ezt a perspektívátlan nyomorúságot olyan kirobbanó életerővel viselik el, hogy végig, még a legszívszorítóbb jeleneten is nevetni kell. Hatalmas kedvenc! 2 hozzászólás
Ebben a kis közösségben a szex az egyik leggyakoribb és legkedveltebb időtöltési forma. Van, akinek összejön, van, akinek nem. Fernando, a transzvesztitaként dolgozó férfi prostituált egy ízben például hátulról hágja meg sógornőjét, aki éppen egy lavór fölé hajolva hajat mos. Giacinto az ablakon keresztül véletlenül megpillantja őket. Még aznap éjjel kihívja a menyét a WC-be, mindenféle ribancnak lehordja, majd hallgatásáért cserébe azt akarja, hogy a nő ugyanazt tegye vele, mint délután Fernandóval. Egyik nap Giacinto nem találja a pénzét a rejtekhelyen. Óriási patáliát rendez, mindent felforgat, mondván, hogy meglopták. A felforrósodott helyzetben puskájával még az egyik fiára is rálő, mire elviszik a rendőrök. Távollétében persze a család mindent tűvé tesz, hogy megtalálják a dugipénzt. Csúfak és gonoszak teljes film magyarul. Giacintót némi hivatalos ejnye-bejnye után szabadlábra helyezik. Ő persze siet haza, és még útközben eszébe jut, hogy valójában nem oda rejtette a pénzt, ahol eredetileg kereste. Hazaérkezése után kárörvendően szemléli családja eredménytelen kutatásának nyomait: persze a háziak azt mondják, csupán nagytakarítást végeznek.
A vízparton kihányja az elfogyasztott ételt. Éjszaka bosszút áll: a házat rágyújtja a családjára. Mindenki megmenekül, ám Giacinto még nem vett teljes elégtételt. A gyújtogatás után ugyanis eladja a telket egy másik nincstelen, népes famíliának, akik hamarosan meg is jelennek a helyszínen. Csúfak és gonoszak teljes film. Persze vita támad arról, hogy ki menjen és ki maradjon, verekedés is kitör, ám a vége az, hogy a két család összeköltözik, és még szűkösebben élnek együtt, mint addig. Giacintóval és a barátnőjével… Magyar kritikai visszhang [ szerkesztés] "Sajátos világba visz Ettore Scola furcsa című filmje, a Csúfak, koszosak, gonoszak. A felejthetetlen De Sica -film, a Csoda Milánóban környezete elevenedik meg, csak nem mesei lírával, hanem vaskos és kemény realizmussal. Ebben a »ládavárosban« iszonyú körülmények között és borzasztó módon élnek az emberek, akikre valóban érvényes a cím valamennyi jelzője. De Scola nagy bravúrja, hogy bebizonyítja – ezek is teljes értékű emberi életek, telve igazi érzelmekkel, indulatokkal és legfőképp valami elpusztíthatatlan életerővel, amitől még a legszörnyűbb dolgok is derűssé válhatnak – ha ilyen kitűnően ábrázolják őket. "
Giacinto be is fal mindent, és hamar rosszul lesz. Zűrzavar támad, az örömlány persze Giacinto védelmére kel, és amíg mindenki vele törődik, addig a családfő az utolsó erejével elkerékpározik a helyszínről. A vízparton kihányja az elfogyasztott ételt. Éjszaka bosszút áll: a házat rágyújtja a családjára. Mindenki megmenekül, ám Giacinto még nem vett teljes elégtételt. A gyújtogatás után ugyanis eladja a telket egy másik nincstelen, népes famíliának, akik hamarosan meg is jelennek a helyszínen. Persze vita támad arról, hogy ki menjen és ki maradjon, verekedés is kitör, ám a vége az, hogy a két család összeköltözik, és még szűkösebben élnek együtt, mint addig. Giacintóval és a barátnőjével… Magyar kritikai visszhang "Sajátos világba visz Ettore Scola furcsa című filmje, a Csúfak, koszosak, gonoszok. A felejthetetlen De Sica -film, a Csoda Milánóban környezete elevenedik meg, csak nem mesei lírával, hanem vaskos és kemény realizmussal. Ebben a »ládavárosban« iszonyú körülmények között és borzasztó módon élnek az emberek, akikre valóban érvényes a cím valamennyi jelzője.