– Mennyire gyakoriak az orvosi műhiba perek? – Becslések szerint Magyarországon évi 300-500 műhibaper indul. A szakirodalom szerint az egészségügyi ellátás során bekövetkezett műhibák száma ennél lényegesen nagyobb, a betegek azonban kellő tájékozottság, illetve ismeretek hiányában nem indítanak kártérítési eljárásokat. – Mi kell egy sikeres perhez? – A kártérítési eljárás sikere a gondos előkészítésen múlik. Feltétlenül szükséges a teljes egészségügyi dokumentáció, az alapján lehet megállapítani, hogy az egészségügyi szolgáltató megtartotta-e a szakmai szabályokat, a kezelés során az elvárható gondossággal járt-e el. Dr. Varga-Orvos Zoltán ügyvéd, egészségügyi szakjogász. Feltétlenül célszerűnek tartom már az eljárás megindítása előtt igazságügyi orvos-szakértői vélemény beszerzését, ez nagyban megkönnyíti az igényérvényesítést, ennek birtokában mód nyílhat esetleges peren kívüli megállapodásra is. Nagyon fontos, hogy a károsult az eljárás során az egészségügyi kártérítéshez értő ügyvéd bevonásával járjon el, mert a terület speciális ismereteket igényel.
Igaz, egyelőre még az a jellemzőbb, hogy a minimálbéres foglalkoztatás miatt a bíróság csak az igazolt jövedelemmel tud mit kezdeni, és a felperes jogszerűen csak a hivatalosan szerzett jövedelmét tudja érvényesíteni. Az pedig már megtörtént Magyarországon is, hogy egy színésznőn végzett plasztikai beavatkozás miatt egy nagyobb projekt lett bukásra ítélve, itt a kártérítési igény közel 40 millió forint. A mai bírói gyakorlatban már a gyógyulás, a túlélés esélyének elvétele is megalapozza a kórház felelősségét, és azt, hogy a betegnek gyógyulásra, túlélésre a legnagyobb gondosság esetén sem lett volna esélye, a kórháznak kell igazolnia. A szakember felhívta azonban a figyelmet arra is, hogy a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest kevesebb a peren kívüli megegyezés. Új info az egészség mellett! Élettársaknak fontos tanácsadás, kockázat rendezése! – Új info most, a betegeknek – Új egészség holnap!. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási háttér nem követte a változásokat, és a kórházak vezetői nem egyszer a túlélésre játszanak. "Mire a per véget ér, már nem is leszek felelős beosztásban" - gondolkodnak sokan ilyformán. Pedig a peren kívüli megegyezésben a jogászokon kívül már a mediátori hálózat is segíthetne, és az intézményvezetők az elzárkózással azt a kockázatot vállalják, hogy a hosszú évek után jogerősen végződött perben megítélt összeg fele már a kamat, míg fele az eredetileg követelt tőkeösszeg.
Az elmúlt években sokszor elhangzott az a vád, hogy az igazságügyi orvos szakértők, az Egészségügyi Tudományos Tanács szakértői testülete és a kritizált beavatkozást elvégzők közt egyfajta, érhető, kollegiális összetartás van. Az ügyvéd szerint alapvetően nincs jogi probléma e körben. A beteg elmondja, mi történt vele, a felkészült jogász kimutatja, hol történhetett szakmai hiba. Orvosi műhiba perek ügyvéd kereső. Ha megalapozatlan a szakvélemény, ebben a körben a Polgári perrendtartás 182. szakaszának (3) bekezdése világosan rendelkezik, miszerint: "ha a lelet vagy a vélemény homályos, hiányos, önmagával, más szakértő leletével vagy a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. Ha pedig ez nem vezet eredményre, más szakértőt kell véleményadásra felhívni. " Rájönnek a szakértők is egy idő után, nem éri meg valótlanságot állítani, ezt szankcionálja a jog. Nincs tartalék Harsányi László, a Magyar Orvosi Kamara országos etikai bizottságának vezetője rámutatott: a biztosítók számára a műhibaperekkel összefüggésben történő helytállás nem jövedelmező üzletág, a biztosítási díjak alacsonyak, a kártérítési összegek nagyok, így az elmúlt években több cég egyszerűen kivonult a piacról.
Ha van öt darab labda és négy doboz… Akkor a labdákat nem tudjuk úgy betenni a dobozokba, hogy mindegyikben csak egy labda legyen. Valamelyik dobozban biztosan legalább két labda lesz. Röviden összefoglalva erről szól a skatulya-elv. Most pedig lássuk, mi ez az indirekt bizonyítás. Egy 5 kocsiból álló vonaton 460-an utaznak. Bizonyítsuk be, hogy van olyan kocsi, amiben legalább 80 utas van. Az indirekt bizonyítás lényege, hogy elképzeljük, mi történne, hogyha az állítás nem lenne igaz. Vagyis tegyük föl, hogy mindegyik kocsiban 80-nál kevesebb utas van. Ha minden kocsiban 80-nál kevesebb utas van, akkor lássuk csak, tehát az egész vonaton 400-nál kevesebben lennének. De ez lehetetlen, hiszen a vonaton 460-an vannak. Skatulya elv valaki tud segíteni?. Vagyis lennie kell olyan kocsinak, ahol legalább 80-an vannak. Egy másik vonat szintén öt kocsiból áll. Legalább hányan utaznak a vonaton, ha tudjuk, hogy biztosan van olyan kocsi, amiben legalább 40-en utaznak? Hát, ez is valami skatulya-elvnek tűnik… Csak most valahogy fordítva.
Ebbe beleesik a C' csúcs. Eddig a D' valamint a B' csúcs nem esett egyik skatulyába sem. Ezeket, valamint a kimaradó környezetüket már csak a harmadik skatulyába tehetjük, szóval ezek színe Z lesz. Viszont D' és B' √2 távolságra vannak, ezért tényleg lett olyan pont, ami 1, 4-nél messzebb van, de ugyanolyan színű. Skatulya elv feladatok. ---- Rövidebben fogalmazva: a kocka A, C, B' és D' pontjai páronként egymástól √2 > 1, 4 távolságra vannak. Ezt a 4 pontot 3 skatulyába csak úgy tudjuk rakni, hogy legalább 2 pont ugyanoda kerül, tehát igaz az állítás.
Skatulya-elv, emelt szintű matematika feladat. - YouTube