1533. szeptember 27-én született Szilágysomlyón, a törökverő erdélyi vajda Báthory István és Telegdy Katalin gyermekeként. Miután apja, nem sokkal fia születése után meghalt, nevelésével Várday Pál esztergomi érsek foglalkozott. Alapos humanista műveltségét I. Báthory istván erdélyi vajda kayaks. Ferdinánd udvarában és Itáliában szerezte. A magyar nyelv mellett, latinul, németül, majd lengyelül is jól megtanult, rendkívül magas színvonalú hadi és politikai ismereteket sajátított el már ifjú korában, és lelkes pártfogója volt a művészeteknek is. Amikor 1556-ban Izabella királyné és a gyermek János Zsigmond visszatértek Erdélybe a hatalom átvételére, Báthory már a "nemzeti párt" megbecsült tagjaként latin nyelven üdvözölte a királynét. Báthory István 1564-től Várad főkapitányaként tevékenykedett, amely megbecsült helyet jelentett az erdélyi társadalmi és hatalmi hierarchiában, ez a vár politikai és katonai szerepéből adódott, amelyet Várad ezekben a viharos évtizedekben betöltött. 1565 és 1567 között I. Miksa rabja volt Prágában; a nemzetközi jog durva megsértésével János Zsigmond hivatalos követeként, de ügyetlen diplomáciai utasítás következtében vetették fogságba.
For faster navigation, this Iframe is preloading the Wikiwand page for Báthory István (erdélyi vajda, 1477–1534). Connected to: {{}} A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Báthory István a Magyar Királyság erdélyi vajdája Hivatali idő 1530 februárja – 1534. március 17. Előd Perényi Péter Utód Majláth István Született 1477 [1] nem ismert Elhunyt 1534 (56-57 évesen) Gyulafehérvár Szülei Zsofia Bánffy de Losoncz Nicholas Báthory Házastársa Thelegdy Katalin Gyermekei Báthory István Báthory Kristóf Báthory Anna Andrew Báthory Foglalkozás arisztokrata Vallás római katolikus Ez a szócikk a somlyói Báthory István vajdáról szól. Hasonló címmel lásd még: Báthory István (egyértelműsítő lap). Báthory István (somlyói), | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Reference Library. Somlyói Báthory István ( 1477 – 1534. ) erdélyi vajda, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király apja. [2] Élete Somlyói Báthori Szaniszlófi [3] Miklós (1462–1500) és losonci Bánffy Zsófia fiaként született, 2 fiú- és 4 lánytestvére volt. [2] 1519. november 26-án egy egyezséggel valamint törvénytelen foglalásokkal ágának tagjaival együtt megszerezte Szinyér várat, valamint Szinyérváralja mezőváros (oppidum) és uradalom felét a Bátoriak ecsedi ágától.
1586. december 12. Szerző: Tarján M. Tamás "Gyermekké Magyarországon serdültél; ifjúságod Németországban és Itáliában edződött; vitézséged Lengyelországban vált ragyogóvá. Tetteidnek fényét és nagyságát az egész földkerekség csodálta […] Elvesztettünk egy bölcs királyt, egy igazságos bírót, egy bátor és szorgalmas hadvezért. Elvesztettük hazánk díszét és ragyogását, biztonságunk őrét, méltóságunk ékességét…" (Részlet Krysztof Warzewicki királyi titkár gyászbeszédéből) 1586. december 12-én hunyt el Grodnó városában Báthory István erdélyi fejedelem (ur. Báthory istván erdélyi vajda papir. 1571-1586) és lengyel király, akinek uralkodása a virágzás korszakát hozta el mindkét ország számára. Érdemei mellett Báthory útmutatást is adott a későbbi generációknak Erdély mozgásterének bővítésére és viszonylagos szuverenitásának megtartására. Báthory István 1533-ban, a vajda címet több alkalommal is megszerző somlyói Báthory-ág sarjaként látta meg a napvilágot Szilágysomlyón. A későbbi fejedelem még csecsemő volt, mikor édesapja, Báthory István – aki Szapolyai János király (ur.
Ekkor Szapolyai János familiárisa volt. 1520. október 22-én mint szabolcsi ispán kap parancsot, ispánságát valószínűleg erdélyi alvajdai tisztségének elnyeréséig töltötte be, amely tisztségben 1521. június 5-én szerepel először a forrásokban és 1522. november 28-án a tisztséget még viselte. [4] 1523. augusztus 3-án a rokonai – Bátori Szaniszlófi János fiai, Péter és Imre – által kibocsátott oklevél ismét szabolcsi ispánként említi. 1524. szeptember 13-án Mária királyné Ártándi Pállal együtt beregi ispánná és munkácsi várnaggyá nevezte ki, amely tisztségeket a mohácsi csatáig együtt viselték. [5] 1523–24-ben ecsedi Báthori Andrással együtt ismét szabolcsi ispán is volt. [6] 1530 februárjában Szapolyai János, már mint magyar király megtette őt erdélyi vajdának. Báthory istván erdélyi vajda bicske. Az erdélyi szászok I. Ferdinánd király hívei lettek, őket fegyverrel kényszerítette vissza Szapolyai hűségére. A hasonlóképpen Ferdinándhoz hű Torda városát pedig 1531 -ben felégette. [2] Családja Felesége az előkelő nemesi Thelegdy családnak a sarja Telegdi Kata volt, akinek a szülei Telegdi István († 1514), királyi tárnokmester és pelsőczi Bebek Margit voltak.
A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli. Forrás Magyar életrajzi lexikon Középkorportál Erdély-portál
Báthori Erzsébet ükapja. Élete 1458 -tól asztalnokmester, 1471 -től 1493 -ig országbíró. Részt vett a kenyérmezei ütközetben, ahol Kinizsi Pállal együtt győzelmet aratott. Több hadjáratot vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479 -től 1493-ig erdélyi vajda. Mátyás halála után II. Ulászló szolgálatába áll. Kinizsi Pállal együtt az egyetlen ütőképes sereg vezére. Szapolyai és Kinizsi Pál temesi ispán főkapitány egyesült serege 1479. október 13-án ütközött meg Kenyérmezőnél az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik előtte végigfosztogatták Erdély déli részét. A győztes csata után Kinizsi úgy járta a győzelmi táncát, hogy a foga közt és két karjában is, egy-egy török hadifoglyot tartott. [2] 1490. Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493) – Wikipédia. július 4-én szétverte Corvin János hadait Csontmezőnél ( Kölesd), [3] és visszafoglalta Miksa osztrák uralkodótól Fehérvárat. 1491 -ben részt vett a pozsonyi béketárgyalásokon az Ulászló -párti magyar küldöttség tagjaként, akik a Miksa -párti német küldöttséggel békét kötöttek 1491. november 7 -re dátumozva.
Ezért megkapta a Erdély és a Partium princepsi címét. A princeps (herceg) ebben az esetben az erdélyi vajda rangot takarta, aki a Magyar Királyság egyik tartománya felett gyakorolt nem szuverén fennhatóságot. Az egyezmény a török hódítás miatt a földrajzi Erdélyhez kapcsolódó Partium korábban vitatott kiterjedését is tisztázta: Bihar, Kraszna és Közép-Szolnok vármegye területére terjedt ki. A Szapolyai-családra nézve örökletes princepsi címről volt szó, de a család kihalása után Erdélyben újra a Habsburg-háznak lett volna joga princepset kinevezni. Török támadás esetén a két fél kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak, János Zsigmond feleségül kapja I. Miksa unokahúgát, Albert bajor herceg leányát, Máriát. János Zsigmond 1570. december 1-jén ratifikálta az egyezményt, Miksa 1571. Bathori István Múzeum. március 10-én. [1] A fejedelmi cím megszerzése Miután János Zsigmond 1571 tavaszán befejezte életét, két befolyásos erdélyi nemes szállt harcba a hatalomért. Erdély két pártra szakadt: a Bekes Gáspár vezette osztrák pártra, és a Báthory vezette törökös pártra.
Ezen a weboldalon elhelyezett információkat, az oldal használói szerkesztik, azaz Te is! Ha valami nincs a helyén, tedd a helyére! Ha valami hibás információt tartalmaz, javítsd ki! Ha ismersz egy helyet, hozd létre a megfelelő helyen! 1. vonal – PaksBusz. Ha pedig töröltetni szeretnél, akkor jelentsd be! Hogy ezeket megtehesd, nem szükséges regisztráció, viszont az oldal használatával elfogadod a felhasználási szabályokat. Szerkeszteni a bejegyzés megnyitásával a 'szerkesztés' linken tudsz, újat létrehozni, bárhol a térkép fölött, jobb egér gombbal. Jó böngészést kívánunk! csapata
web nincs adat email kahulits. katalin[kukac] kerület III. címe Ányos u. 2. telefonszáma 1/368-6867 gps koordináták É 47. 57226 K 19. 04985 megközelítés 34, 106, 134-es autóbusz, 923, 934-es éjszakai autóbusszal változás 0% az előző hónaphoz
A koronavírus-fertőzést követően hosszan elnyúló betegség is lehetséges. Ezért azok, akik olyan tüneteket észlelnek magukon, ami már tulajdonképpen a fertőzést követően el kellett volna, de mégis fennállnak, ezek jellemzően fáradékonyság, izomgyengeség, ízületi fájdalmak, alvászavarok, légzési nehézségek, esetleg szív-, tüdőproblémák, forduljanak a post-COVID ambulanciákhoz, ahova a háziorvos ad beutalót. A post-COVID ambulanciákban megtörténhet a teljes kivizsgálás, és segítenek abban, hogy a fertőzést követő tüneteket is meggyógyítsák. Ne feledje, hogy leghatékonyabb fegyver a vírus ellen a védőoltás! Már egy oltás is jelentősen növeli a védettséget a betegség súlyos lefolyása ellen. Magyarországon az oltás ingyenes és önkéntes, regisztrálni a honlapon lehet. Vigyázzanak magukra, vigyázzunk egymásra!