A komplett partnernyilvántartás beemelése bármikor megoldható Excel táblázatból, de egy új partner rögzítése is nagyon gyors, mivel a program képes az adószám alapján kitölteni a partner teljes címét! A NATURASOFT Pénztárkönyv program különlegesnek számító újításai közé tartozik a tárgyévek egy rendszerben történő kezelése és a teljesen automatikus évnyitás-évzárás. Nem kell foglalkoznia az évváltásokkal! Nem kell különböző állományokban turkálni, hogy vissza nézze az előző tárgyévek könyvelését! Nem kell külön évnyitást vagy évzárást végeznie/könyvelnie! Tájékoztató az őstermelő nyilvántartással kapcsolatos ügyintézésről. Nem kell az új év nyitásakor azzal foglalkozni, hogy áthozza a folyamatban lévő adatokat az előző tárgyévből! Nem kell bajlódnia azzal, hogy már megnyitotta az új évet, de még módosítana az előző évben és ezért módosítani kell az évnyitást is! Felejtse el ezeket! Egy mai modern Pénztárkönyv program már nem így működik!
felárra jogosult. A felvásárlási jegyen szerepeljen minden adat (adóazonosító, adószám, név, születési név, szül. hely, idő, őstermelői igazolvány szám, anyja neve, regisztrációs szám), mert ezek mind kellenek a 0808-ashoz, bár az adószámát nem kell feltüntetni, de a felvásárlási jegyen rajta kell lenni. Ha alanyi mentesként, vagy áfásként értékesít, akkor számlát kell kiállítania. Üdv. Aranycsillag, magam is olvastam az apeh közleményében a 101-est, Tafa-t, csakhát mit tegyen a piacon a felvásárló, ha éppen az őstermelőnél nincsenek ilyen iratok, pusztán szóban közli, hogy ő jogosult kompenz. felárra?? S még tovább kiváncsiskodnék: a regisztrációs számot a falugazdász adta az őstermelőnek? Ha teszem azt, az őstermelőnek nincs adószáma, csupán adókártyaszámot mond be, akkor a felvásárlási jegyre jó lenne ráirni, hogy nincs kompenz. Miért jó őstermelőnek lenni? I. - Adó Online. felár őnála - szerintem igy kerek, vagy "hogyan kéne tisztázni a tényállást"? Hiszen eddig meglehetősen lazán elvoltak az őstermelők, az apehnál most 2008-től kezdték forszirozni, hogy kérjenek adószámot, s ezt nem tette meg mindegyikük.
Az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyés a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége tekintetében adókötelezettségeit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a mezőgazdasági őstermelőre irányadó szabályok szerint teljesíti. 6. Hogyan adózik a magánszemély őstermelői bevétele után? A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét. a) A bevételeinek 10%-át tekinti költségnek, és a 90% lesz a jövedelem. b) Tételesen elszámol a költségeivel, melyeket levon a bevételből és a fennmaradó összeg lesz a jövedelem. Értékcsökkenést is elszámolhat és veszteséget is elhatárolhat az őstermelő a rá vonatkozó szabályok szerint. c) Átalányban állapítja meg a jövedelmet, de erre csak a mezőgazdasági kistermelők jogosultak. Ebben az esetben a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni.
- állattartás esetén: állattartó épület helye, alapterület (m²-ben), használat jogcíme, férőhely száma, milyen állatfaj elhelyezésére szolgál, értékesíteni kívánt termék neve. - vadon gyűjthető termékek esetén: vadon gyűjtött termék neve, engedély adatai. A gyorsabb és gördülékenyebb ügyintézés érdekében kérjük, hogy az alábbi dokumentumokat is hozza magával a 52/2010. (IV. 30. ) FVM rendelet szerinti kistermelőként előállítható termék őstermelői igazolványba történő rögzítéséhez a kistermelői tevékenysége végzéséről szóló engedélyt vadon gyűjthető, illetve az erdei termék gyűjtése esetén a terület tulajdonosától, kezelőjétől (például önkormányzattól, a megyei kormányhivataltól, erdőtulajdonostól, a közúthoz tartozó terület kezelőjétől) származó írásbeli engedélyt, ami tartalmazza a gyűjtésre vonatkozó terület és a gyűjtött termék megnevezését, valamint a gyűjthető termék mennyiségét
Szőlő szaporítása by Alíz Trecskó
4. Összenövesztés, amihez az általában tavasszal végzett oltás és a nyár végén végzett szemzés tartozik. Ez alkalommal a dugványozással foglalkozunk részletesen. A dugványozás során a kifejlett növényről (anyanövényről) vett különböző részeket késztetjük gyökér fejlesztésre, megfelelő körülmények között. Attól függően, hogy mi ez a rész, fás, félfás, hajtás-, levél- és gyökérdugványozást különböztetünk meg. Fás dugványozás A fás dugványozás nagyon egyszerű szaporítási mód, különleges berendezést nem igényel. Fás dugványozással szaporítják a gyümölcstermő növények közül a ribiszkefajtákat, valamint az egyes gyümölcsfa alanyokat (myrobalan, birs), de a szőlővessző gyökereztetése is ebbe a kategóriába tartozik. A díszfák közül a nyár (Populus) és a fűz (Salix) fajok, illetve a legtöbb díszcserje történik szaporítása ily módon. A dugványszedés időszaka lombhullástól az első fagyok beálltáig tart, de a fagytűrő fajokat, fajtákat még januárban is lehet szedni. Tippek a szőlővessző sikeres gyökereztetéséhez. Üzemi körülmények között a megszedett dugványnak való vesszőket kötegelik, címkével látják el, és a téli munkaszegény időszakban végzik el a méretrevágást, és magát a dugványozás műveletét.
Nem ritka dolog ez tavasszal, nyár elején. ápr 30 Szerző: Újvári Péter kertészmérnök Az őszibarack tafrinás levélfodrosodás Rovat: Gyümölcsfa betegségek, Őszibarack, Ez a gombás fertőzés (Tafrina deformans) jelentkezik leggyakrabban az őszibarackfákon. Komoly károkat okoz, hisz a lombozat elvesztése révén a terméshozam is kevesebb lesz, valamint a fa rossz kondiciója tartósan megmaradhat. 2017 szep 01 Csonthéjasok sztigminás levéllyukasodása Rovat: Gyümölcsfa betegségek, A sztigminás levéllyukasodása egyaránt károsíthatja a kajszi- és őszibarackot, a szilvát és minden csonthéjas termésű növényt. A levéllyukasodás révén, komoly kártételt tehet a lombozatban, és a korai levélhulláson kívül rügyelhalást, termésfoltosodást is okoz. A füge-levélmoly A füge fák levelének leggyakoribb kártevője a füge-levélmoly (Choreutis nemorana), azonban előfordul szőlőlugasokban, parkokban is. Dél- Európából behurcolt faj, azonban hazánk meleg időjárása, és az enyhe telek kedvezően hatnak elterjedésére. Van aki ért a szőlőhöz?. Kis termetű lepkefaj, mely tojásait a füge levelére rakja egy csomóba.
Az így gyökereztetni tett vesszők körülbelül 2-3 hét múlva kihajtanak, majd ezután 1-2 héttel a gyökerek is megjelennek, ott ahol a víz és a levegő találkozik. A legtöbb szőlőfajta esetében először levelet hajt a vessző, a gyökér csak ezután jelenik meg, de ez fordított sorrendben is előfordulhat. A gyökerek megjelenése után körülbelül 1-2 héttel ültessük el a szőlőnket. Saját tapasztalatom alapján ez a gyökereztetési módszer nagyon hatékonynak bizonyult, a gyökereztetni tett vesszőim több mint 90%-a kihajtott és meggyökeresedett. A meggyökeresedett szőlő elültetése Ehhez a művelethez szükségünk van 2 literes műanyag palackokra, amelyeknek a tetejét levágjuk, az aljukat pedig 3-4 helyen kilyukasztjuk, hogy öntözéskor a felesleges víz távozni tudjon. Ezután puha, apró szemcséjű földhöz (pl. vakondtúrás) kevés érett szerves portrágyát keverünk, mellyel megtöltjük a palackokat. Ebbe ültetjük a kihajtott, meggyökeresedett szőlőnket. Szőlőoltvány - Tóth és Tóth. Az elültetett szőlőt alaposan megöntözzük. Később azonban ne öntözzük túl, mert elhalhat.
Ha több szőlőfajtáról gyűjtünk vesszőt, akkor érdemes ezeket felcímkézni, hogy később tudjuk, hogy melyik vesszőnk milyen fajta szőlőt fog teremni. A szőlővesszők áztatása Ehhez a folyamathoz szükségünk van egy vödörre, amelyet félig megtöltünk vízzel, majd jól elkeverünk benne 1 dl virágmézet. A virágméz természetes gyökereztetőszer és elősegíti a szőlővesszők meggyökeresedését. Erre a célra használhatunk a kereskedelemben kapható gyökereztetőport is. Fontos, hogy a gyökereztetéshez ne használjunk klóros vizet. A szőlővesszőinket egy napig hagyjuk a mézes vízben állni, tovább azonban nem, mert akkor fennáll a veszély, hogy a szőlővesszőn a szemek "megvakulnak" és nem fognak kihajtani. A gyökereztető üveg előkészítése Egy 8 dl űrtartalmú befőttesüvegbe helyezzünk egy réteg vattát, majd töltsünk bele körülbelül 3 dl tiszta, klórmentes vizet. Az üveg oldalán a vízszintet jelöljük meg egy filctoll segítségével, hogy később a vizet addig a szintig pótoljuk, ha a szőlő azt felszívja vagy elpárolog.
05. 13. A mentán kívül, a vízben történő gyökereztetés eredményes más növényeknél is. Ugyanezzel a módszerrel szaporíthatjuk a bazsalikomot és a rozmaringot is. Ha nagyobb mennyiségben van szükségünk ezekre a fűszernövényekre, bátran vágjuk le a hajtásokat, az alsó leveleket húzzuk le, és tegyük őket egy pohár vízbe. Maga a gyökereztetés annyira egyszerű, mint amikor a kertből behozunk egy csokor virágot és vízbe tesszük őket. Nézzük a menetét: Levágjuk a szükséges mennyiségű hajtást a rozmaringról. A vágáshoz éles kést vagy inkább ollót használjunk, a lényeg, hogy ne roncsoljuk a hajtások szár részét. Az alsó leveleket szedjük le, hogy ne kezdjenek a vízbe rothadni. Szerető családja Értesítem mindazokat, akik ismerték és szerették, hogy HORVÁTH JÓZSEF volt barlahidai lakos elhunyt. Temetése június 26-án, pénteken 15 órakor lesz a kisszigeti temetőben, előtte 14 órakor gyászmise a helyi kápolnában. Szíveskedjenek a részvétnyilvánítást mellőzni. Gyászoló felesége "Ha emlegettek, köztetek leszek, De fáj, ha látom könnyeitek.
A nehezebben gyökeresedő növényeknél a gyökérképződés elősegítése érdekében gyökeresedést serkentő hormonokat (1-naftil- ecetsav, 1, 3-indolil-vajsav) is használunk, por vagy alkoholos oldat formájában. Figyelmükbe ajánljuk az áruházunkban is kapható Gyökereztető por-családot, amelyek közül az A jelű dísz- és erdészeti növények számára, a B1 jelű zöld-, a B2 jelű félfás-, a B3 jelű pedig fásdugványozáshoz alkalmazható. Gyökereztető közegként mosott folyami homokot, tőzeget, perlitet, vagy ezek keverékét, de mindenképpen jó vízáteresztő-képességű, levegős közeget használjuk. A gyökérképzősét a talpmeleg segíti. A levéllel is rendelkező dugványok esetében pedig olyan berendezést kell alkalmazunk (pl. fóliasátor), amelyben a gyökérképződés ideje alatt 95-98%-os relatív páratartalmat tudunk tartani, a tűző nap ellen pedig árnyékolni tudunk, és az állandó vízutánpótlást lombpermetezéssel, párásítással tudjuk biztosítani, ami egyben hűti a növényeket. Félfás dugványozás A félfás dugványozás csak a hajtásállapotban, vagyis a dugványszedés időpontjában különbözik a zölddugványozástól.