Azt tehetünk vele, amit akarunk, de nem birtokolhatjuk. Eltölthetjük, de nem tarthatjuk meg. És ha egyszer elmúlt, nem kaphatjuk vissza. A médium c. film Az idő ingyen van, de megfizethetetlen. Nem birtokolhatod, de kihasználhatod. Nem tudod megtartani, de képes vagy kitölteni. Amit egyszer elvesztegettél, soha nem kaphatod vissza. Harvey Mackay Némelyik idő olyan, hogy egy egész hónapot odaadsz belőle egy fél garasért; de van, amiből egy fél órát sem lehet semmi pénzzel megfizetni. Lev Tolsztoj Senki sem gondolja, hogy tartozna valamivel, ha időt kapott, holott ez az egyetlen dolog, amelyet még a hálás ember sem tud viszonozni. Lucius Annaeus Seneca Legbecsesebb nem megújuló erőforrásunk az idő, és ha méltányosan akarunk bánni vele, fontossági sorrendeket kell felállítanunk. Barabási Albert-László Meglehet, nem is olyan értékes az én időm, de tény és való: rettenetesen szenvedek, valahányszor úgy látom, hiába vesztegettem. Italo Svevo Az idő értékesebb, mint a pénz - maga az élet. Több pénzt mindig szerezhetsz, több időt soha.
"Én - gondolta a kis herceg -, ha nekem ötvenhárom fölösleges percem volna, szépen elindulnék egy forrás felé... " Linkek a témában: Meghatározás Világunkban minden állandó változásban van. Az idő e változás értelmezésére és mérésére kialalkult fogalom. Az emberiség történelme során a különböző kultúrákban és korokban jelentősen változott az idő mibenlétéről alkotott elképzelés. Az oldal ahhoz próbál segítséget nyújtani, hogy eligazodjunk a különféle felfogások között és értelmezni tudjuk ezt az életünket meghatározó fogalmat. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Idézetek Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Arthur Schopenhauer Az idő nem múlik, (... ) hanem csak forog önmaga körül. Gabriel García Márquez Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt, annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá - segíteni kell neki. Hogy miért? Mert csak a testnek van ideje - a léleknek nincs. Müller Péter
A térben a távolság mindent megkicsinyít, mert mindent összehúz, minek folytán a hibák és fogyatkozások eltűnnek, miért is kicsinyítő tükörben vagy a camera obscurában minden sokkal szebbnek jelentkezik, mint a valóságban. Éppen így hat az időben a múlt: a rég elmúlt jelenetek és folyamatok a szereplő személyekkel együtt gyönyörűeknek tűnnek fel az emlékezetben, mert ez mindent elrejt, ami lényegtelen és zavaró. A jelen, amely híjával van ennek az előnynek, mindig fogyatékosnak tűnik fel. Arthur Schopenhauer Az időnek egyetlen oka van: minden nem történhet egyszerre. Albert Einstein A folyó évszázadról évszázadra folyik, s a partján zajlanak az ember történetei. Zajlanak, hogy aztán holnap feledésbe merüljenek, s a folyó tovább folyjon. Milan Kundera Még nem jöttem rá, hogy mi, emberek miért úgy képzeljük el az időt, mint egy hátulról előrefele tartó vonalat, amikor pedig minden irányba mehet, éppúgy, mint minden más a világ rendszerében. Ferruccio Busoni Nincs korunk emberének más választása, mint a tagadás struccpolitikáján, a babonák ostobaságán vagy a miszticizmus ködén át való botorkálás?
Idézetek az időről Aki képes haszontalanul elherdálni egy órát, még nem jött rá, milyen értékes az élet. Charles Darwin Három dolog soha nem tér vissza: a kilőtt nyíl, a kimondott szó, és az elmúlt nap. G. F. Daumer Az idő - mondják - nagy tanítómester. Csak az a baj, hogy megöli a tanítványait. Hector Berlioz Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő. Charlie Chaplin Az idő csak látszatra folyam. Inkább hatalmas táj; ami mozog, az a mi szemünk. Thornton Niven Wilder Az idő a legértékesebb árucikk a világon, sokkal értékesebb, mint az arany, mert ha egyszer elveszett, nem lehet pótolni. Adam Jackson Az élet százszor rövidebb annál, hogy unatkozhassunk. Friedrich Nietzsche Nézd, az üvegben e kis szürke por hogyan pereg. Hinnéd, hogy ember volt valamikor és szeretett? Ben Jonson Nemcsak érzem, de hallom, mint a hallomást: a porlandó, percegve pergő perceket, az elmúlást. Keszei István Én Istenem, az idő hogy szalad! Ma még vagyunk, holnap már nem leszünk, múlt és emlék: minden elmarad.
Nem birtokolhatod, de kihasználhatod. Nem tudod megtartani, de képes vagy kitölteni. Amit egyszer elvesztegettél, soha nem kaphatod vissza. Bejegyzés navigáció
Amikor elmúlik, magad is elmúlsz. Harold Taylor
New York-ban egyengette Bartók Béla első útjait; hangversenyrendezőt, kiadót szerzett neki. Elérte, hogy az ASCAP felvette tagjai közé a nem amerikai állampolgárságú Bartók Bélát. Éveken keresztül fizette a nagybeteg orvosi és kórházi számláit. Családja [ szerkesztés] Szülei: Balog Márk és Mittler Janka voltak. [6] 1936-ban házasságot kötött Malvina Schweizer egyetemi tanárral. 1960-ig éltek New York-ban, amikor Washington-ba költöztek. Művei [ szerkesztés] Rêverie; Danse du Mi-Carême (zenekarra, bemutató: Budapesti Filharmóniai Társ., 1915) Divertissement (vonószenekarra) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X Né További információk [ szerkesztés] G. D. Hackett: Búcsú Balogh Ernőtől (Muzsika, 1989. 10. Dr balogh ernő urology. sz. ) Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás + Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
2022-03-17 Híreink 2020-at követően, egy év kihagyással ismét megrendezték a jótékonysági, jelmezes futóversenyt Gyulán. Az érdeklődők 2, 3 és 10 kilométeres távon mérettették meg magukat. Az idei eseményen is különleges viseletekkel lehetett találkozni. Volt, aki ápolónak, más apácának, csontváznak vagy kalóznak öltözött. Balogh Ernő (zongoraművész) – Wikipédia. Az Egészség Minden Generációnak Gyulai Sport Egyesület a jótékonysági jelmezes futógála teljes bevételét felajánlotta a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány számára. A rendezvény célja a szervezet támogatása, valamint a KoraPark építésének elősegítése. Görgényi Ernő polgármester az esemény megnyitóján kiemelte, a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány és a támogatóik mindig kitalálnak valami olyan attrakciót, amely egyben közösségi rendezvény is. Kovács József országgyűlési képviselő hangsúlyozta, a koraszülöttmentés ügye azért is nagyon fontos, mert egyre kisebb súllyal világra jött gyermekeket tudnak megmenteni, számukra teljes életet biztosítani, ha időben megkapják a szükséges ellátás.
Borosjenőn néhai dr. Balogh Ernő orvos hagyatékát az unokaöccse, a közel 90 éves, ugyancsak Balogh Ernő örökölte. A 7 hektár szőlőből és 1, 8 hektár szántóból álló vagyonnak a visszaszolgáltatását a megyei földosztó bizottság teljes egészében jóváhagyta, amit a helyi földosztó bizottság megtámadott a törvényszéken. Mivel az örökös a hagyatékról lemondott a helybeli református egyházközség javára, az karolta fel az ügyet, méghozzá sikerrel. A Borosjenői Törvényszéken, de az aradi fellebbviteli bíróságon is megnyerték a pert, minek következtében a gyülekezet képviselőinek kétszer is megmutatták, hol adják majd vissza a földet, de a kimérést minduntalan elnapolták. Állítólag azért, mert a szőlőt közben egy Arad megyei, magas rangú tisztségviselő vásárolta meg. Tulajdonképpen az egykori vagyonból elméletileg ennyit adtak vissza, az Apatelken birtokolt 12 házhelyet már nem. Dr balogh ernő ent. Valamikor a szőlőföld végében állt dr. Balogh Ernő emeletes háza, ahol az államosítás után a Ménesi Borkombinát helybeli kirendeltsége székelt.
Balogh Ernő Született 1890. augusztus 11. [1] Nagyszalonta Elhunyt 1964. november 24. (74 évesen) [1] Budapest [2] Állampolgársága magyar Foglalkozása orvos patológus egyetemi oktató Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1913, orvostudomány) A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Ernő témájú médiaállományokat. Balogh Ernő ( Nagyszalonta, 1890. augusztus 11. – Budapest, 1964. november 24. ) magyar orvos, patológus, onkológus, egyetemi oktató. Az MTA levelező tagja 1942–1949 között, helyreállítva 1993-ban. [3] Életpályája [ szerkesztés] Balogh Elek orvos és Kenyeres Ilona fia. Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte 1907–1913 között, 1913-ban már orvosdoktor. Balogh Ernő (geológus) – Wikipédia. Budapesten az anatómiai intézetben dolgozott, 1923-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen A fertőző betegségek tárgykörből magántanárrá habilitálták. Nyilvános rendkívüli tanári kinevezést kapott 1925. augusztus 19 -én, amikor a szegedi Kórbonctani és Szövettani Intézetbe került tanszékvezetőnek. Nyilvános rendes tanárrá nevezték ki 1926. október 11 -én.
Mintegy 200 ismeretterjesztő írása és 46 tudományos dolgozata jelent meg. Munkássága [ szerkesztés] Elsősorban mineralógus volt. Munkássága első éveiben főleg ásvány-kőzettani problémákkal foglalkozott, az 1920-as évektől azonban a barlangkutatás vált tudományos tevékenységének középpontjává. Ő kezdte el Romániában a barlangok tudományos igényű ásvány-kőzettani vizsgálatát. A kalcitok vizsgálata volt egyik legfontosabb része ásványtani munkásságának. E téren jelentős a lublinittal foglalkozó tanulmánya, a "Protokalcit, egy új ásvány". Sok erdélyi barlang feldolgozása fűződik a nevéhez. Szpeleológiai kutatásait a Bihar-hegységben található Mézgedi-cseppkőbarlang és a bánsági Komárniki-barlang tanulmányozásával kezdte. Dr. Balogh Ernő háziorvos - Budapest | Közelben.hu. Feltérképezte és monográfiában ismertette mindkét barlangot. Vizsgálta a Szarvas-barlangot is. A barlangkutatáson belül földtannal, ásvány - kőzettannal, őslénytannal, régészettel, állattannal, térképezéssel és a barlangok népszerűsítésével foglalkozott. A barlangok művészi értékű fényképezéséhez is értett.
1927-ig vezette a szegedi intézetet, majd a budapesti Kórbonctani Intézetbe ment dolgozni 1927–1934 között, itt vizsgáztatta és vette maga mellé dolgozni Romhányi Györgyöt, akiből híres patológus lett. A Kórbonctani Intézetből az I. sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézet nyilvános rendes tanára, dékánja, majd rektora lett (1934–1945). Dr balogh ernő milton. 1945–1950 között a budapesti Onkológiai Intézet beosztott orvosa volt. Életének utolsó másfél évtizedét (1950–1964) a fővárosi Heim Pál Gyermekkórházban töltötte főorvosi beosztásban. Kutatási területe [ szerkesztés] Kutatási területe kiterjedt a fertőző betegségek kórbonctanára, a nomára, az oxigénhiány okozta szöveti elváltozásokra, a magassági kollapszusra, a tüdőartériák záróberendezéseire és más kórbonctani problémákra vonatkozó vizsgálatokra, valamint a daganatkutatásokra. Nemzetközileg is elismert rákkutató volt. Közel 200 tudományos közleménye jelent meg hazai és külföldi szaklapokban. Tanulmányaiból [ szerkesztés] Szöveti elváltozások biológiai felértékelése fertőző betegségekben.
Dr. Balogh Ernő: Ifjúság és Élet 1935. szeptember 20. (1935) - Földrajz-természettudományi ifjúsági folyóirat/ A Magyar Földrajzi Társaság Didaktikai Szakosztálya támogatásával - XI. évfolyam 1. szám, Kiadó: Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1935 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 19 oldal Sorozatcím: Ifjúság és Élet Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 26 cm x 18 cm ISBN: Megjegyzés: Megjelenik 20 számban, minden hó 5-én és 20-án. Fekete-fehér képekkel, ábrákkal illusztrált. Kertész József Könyvnyomdája nyomása, Karcag. Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet: Tudjátok-e...? Tudjátok-e, hogy már tizenegyedik éve harcol az Ifjúság és Élet a magyar ifjúság örök eszményképéért: az osztatlan és egységes Magyarországért?! Tudjátok-e, hogy a... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.