Mit ünneplünk valójában húsvétkor? 2019. április 21. 09:31 MTI A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, az "ünnepek ünnepe" (solemnitas solemnitatum). Idén húsvétvasárnapot és húsvéthétfőt április 21-én és 22-én ünneplik a nyugati keresztény egyházak. Mit ünneplünk húsvétkor a kereszténység szerint? - Kvízkérdések - Mitológia, vallás - kereszténység. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberiség megváltásának ünnepe. Időpontja a 325-ben tartott első niceai zsinat döntése értelmében a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap (március 22. és április 25. között), ehhez igazodik az egyházi év valamennyi változó idejű, úgynevezett mozgó ünnepe. A keresztény ünnep az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a zsidó húsvét előtt ítélte halálra Poncius Pilátus, nagypénteken keresztre feszítették, és vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak. A ünnepet negyvennapos, a hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjti időszak készíti elő, központi liturgiája a nagyszombat esti-éjszakai húsvét vigíliája (vigilia paschalis).
Úgy tartják, hogy a vízzel leöntés szokása Krisztus halála és feltámadása idejéből származik, mivel azokat az asszonyokat, akik dicsőíteni jöttek a Megváltó feltámadását, a sír őrzésére kirendelt katonák vízzel locsolták le. Az a lány, akit egy legény meg szeretett volna locsolni, a régi hagyományok szerint hajnalfát is kapott a háza elé – a kerítés mellé állítva. Nemcsak locsolták azonban régen a hölgyeket, hanem fűzfavesszővel játékosan meg is csapkodták, ez volt az ún. Pontosan mit ünneplünk húsvétkor? (310554. kérdés). "vesszőzés". E húsvéti szokáshoz kötődött, hogy a vesszőre végül szalagok kerültek és a lányok borral kínálták a hozzájuk látogató férfiakat. A leányoktól kapott tojásoknak is megvolt azonban annak idején a szerepük: a kókányolás nevű játékhoz használták. Egymáshoz kellett kocogtatni azokat, s amelyik legényé épen maradt, az volt a győztes. De játszottak érmés dobálást is: az a férfi nyert, akinek az érméje sikeresen beleállt a tojásba. Forrás: Adrina -
Így a húsvét ünnepe március 22. és április 25. közé esik, és meghatározza a többi mozgó ünnep idejét is – húsvét előtt és után egyaránt: o farsangvasárnap - húsvét előtt 7 héttel, o virágvasárnap - húsvét előtt 7 nappal, o áldozócsütörtök - húsvét után 40 nappal, o pünkösd - áldozócsütörtök után 10 nappal, o Szentháromság vasárnapja - pünkösd után 7 nappal, o Úrnapja - a következő csütörtök ill. Mit ünneplünk Húsvétkor? - Szülők Lapja. vasárnap. Húsvétkor ér véget a nagyböjt, a hústól való 40 napos tartózkodás, innen származik a magyar elnevezés. Húsvéti gyertya: A nagyszombati katolikus szertartás keretében az új tűzről meggyújtott nagy, díszes gyertya (a húsvéti gyertyát a feltámadás szimbólumaként tartják számon) Húsvéti nyúl: A gyermekek hitében a húsvéti ünnepekre tojást hozó állat. (1682 óta ismert a szokás Németországban) Eredete talán egy tévesen értelmezett húsvéti bárány ábrázolására, végső soron ősi termékenységkultuszokra vezethető vissza. Lexikális források: Egyetemes Lexikon (Officina Nova – Magyar Könyvklub – Bp., 1998.
Forrás: Tovább a cikkre »
Elmaradhatatlan húsvéti szokás a tojásfestés, amelynek hazánkban igen régi hagyományai vannak. Magyarország minden területén különféle motívumok voltak divatosak: a klasszikus minták hímzés, írás, karcolás vagy patkolás módszerével készültek – általában növényi motívumok láthatók rajtuk. Külön szerepe van a piros tojásnak, ez a szín ugyanis Jézus Krisztus vérét szimbolizálja. A húsvéti szokások között megemlítendő az is, hogy a tojások közösen történő elfogyasztásának régen jelentőséget tulajdonítottak. Úgy tartották az emberek, hogy ha a család együtt eszi meg őket, az örök emlék marad, s emiatt bármikor hazatalálnak majd, bárhová sodorja őket az élet. A húsvétvasárnapot a locsolkodós hétfő követi – ennek régen szintén nagy jelentősége volt. Ma is sok faluban tartják a szokást a férfiak – házról házra járnak locsolóvödörrel vagy szódásszifonnal. Ennek modern változata a parfüm vagy kölnivíz alkalmazása, noha a locsolkodás hagyománya a víz megújító, megtisztító szerepében gyökerezik. De a termékenységi kultusz és a bőséges termés is kapcsolódik hozzá.
Anyaga: acél KERÉKPÁR TOLOGATÓ RÚD GY. ZÁR Márka: egyéb 7. 500 Ft KERÉKPÁR TOLOGATÓ RÚD GY. ZÁR 53851000 Boltkereső
ELÉRHETŐSÉGEINK Cím: 8000 Székesfehérvár, Pozsonyi út 99/C Telefon: 06-20-823-9073 E-mail: Nyitvatartás: Hétfő-Péntek:10. 00-18. 00; Szombat:9. 00-12. 00
Maximálisan 30 kg-ot bír el Pedál nélküli, fémvázas gyakorló kerékpár 3-5 évesek számára. Masszív tömör 25 cm-s kerekek, erősített műanyag küllők. Maximálisan 35 kg-ot bír el. Ülés magasság állítható 39-43 cm-s magasságig, a kormány magasság 53-56… 3 éves kortól ajánlott futóbicikli, mely fejleszti gyermeke egyensúlyérzékét és stabilitását. Pedál nélküli lábbal hajtós modell Részletek
Cookie beállítások Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat. Nem engedélyezem