Hatszín Teátrum Nonprofit Közhasznú Kft. 1066 Budapest, Jókai utca 6. Általános információ: Sajtókapcsolat:, Jegyinformáció: Pénztár: +36 20 546 8766
1918-ban alapított családi cukrászatunkat immár a negyedik generáció üzemelteti. A lassan egy évszázados múltra visszatekintő Jókai utcai üzletben folyik az állandóan tökéletesített receptúrák alapján a saját kézzel készített, nagyanyáink ízeit idéző, házias jellegű sütemények termelése, de a finomságok repertoárja ínycsiklandó újdonságokkal is folyamatosan bővül. Ezeket az ízeket máshol nem érezheti, élvezheti, hiszen csak saját cukrászdáinkban kaphatóak. 2005-ben megnyílt Erzsébet körúti cukrászdánk a Jókai utcai cukrászműhely széles választékával áll a betévedő édességkedvelők rendelkezésére. Számtalan tortaszelet és teasütemény közül válogathatnak ízlésük szerint, míg a sós ízek rajongóinak igényeit is igyekszünk maximálisan kielégíteni. 1066 budapest jókai utca 6. Aki megszomjazna a finomságokra, hűtött üdítőpultunkból kedvére választhat, illetve a forró italok kedvelőit kávékülönlegességekkel és forró csokival várjuk. Nyitvatartás: Hétfő 09. 00 – 18. 00 Kedd 09. 00 Szerda 09. 00 Csütörtök 09. 00 Péntek 09.
Weiner Leó utca, 20 1066 Budapest Telefon: +36 1 331 7970;+36 1 302 4085 email: Nyitvatartási idő: Mo-Fr 10:00-19:00; Th 10:00-21:00; Sa 09:00-17:00 Szabó - 120m MrSale Formaruha - Eucalyptus Kft.
Nem hibátlan, nagyon nehéz, de emlékezetes alkotás Fabricius Gábor első nagyjátékfilmje, ami szinte semmit nem mond a nyolcvanas évek magyarországáról és a punkról, de annál többet a diktatúráról. A nyolcvanas évek magyar punkjáról a legtöbb embernek elsőként valószínűleg a CPg Erdős Péter című száma jut eszébe. Az Eltörölni Frankot ebben a korban és ebben a közegben játszódik, azonban alig mond valami konkrétat a nyolcvanas évek Magyarországáról és a magyar punkról. Hanglemezbarátok blogja: 2022. A film promóciós képei – mint ennek a cikknek a nyitóképe – a hatvanas években játszódó Megáll az idő sűrű hangulatú képi világára emlékeztetnek, de az Eltörölni Frankot – ami 1983-ban, pont 20 évvel a Megáll az idő cselekménye, és egy évvel Gothár Péter klasszikusának bemutatása után játszódik – nem a nyolcvanas évek magyar fiatalságáról szól. Frank Róbert szerepében Fuchs Benjámin Fotó: Mozinet A Megáll az idő hangsúlyosan az 1960-as évek Budapestjén játszódik, hangsúlyosan 1956-hoz kötődik, és a zseniálisan megírt karaktereivel és szövegeivel a legjobb történelemlecke a hatvanas évek Magyarországáról és Budapestjéről, amiben magukra ismernek azok, akik akkor voltak fiatalok, és ami érthetővé és átélhetővé teszi a korszakot a későbbi generációk számára is.
Ki kevésbé, ki jobban, ki jól, ki rosszul, de a történetet nagyjából mindenki ismeri: a CPg egy indulatos számban kifejezésre juttatja azt a vágyát, hogy az egykori popcézárnak letépné kicsi füleit, szétrúgná tökeit, satöbbi, erre Erdős Péter felfújt egója ír egy kiáltványnak is beillő cikket a szennyhullám térnyeréséről, melynek nyomán elindulnak a punk-perek, és többé-kevésbé "ártatlan" fiatalok kerülnek börtönbe, kényszerülnek emigrációba. Erdős Pétert utólag már nem érdeklik áldásos cselekedeteinek következményei, mert fontosabb volt a Neoton és főleg Csepregi Éva "repülőrajtja". Ennyi körvonalnak talán elég, mert a könyv több mint kimerítő jellemrajzát adja Erdősnek, meg úgy az egész korszaknak. Eltörölni Frankot: majdnem remekmű | Azonnali. A Botrányt akarunk! fontos mű, hiszen a legapróbb részletekig lebontja és érthetővé teszi a rendszer működését, és ha nem figyelünk oda, egy szempillantás alatt megtanulunk cenzorul, besúgóul, rendőrül. Megismerhetjük a hatalom olyan sunyi módszereit, mint a rendőrök által a rendőrség postaládájába pottyantott, inkriminált magnókazetták, álcázva egy nem létező, "aggódó nagymama" rendőrnyelven írt levelével, amiben olyan nevek és elérhetőségek vannak, amikről egyetlen nagymama sem tudhatott soha.
és a CPg dalaival, amelyek vegyesen szerepelnek és a két együttest nem tudom, de nem is nagyon akarom kettéválasztani. Kellett vagy húsz év, mire átláttam, hogy ennek az az oka, hogy a 3. kerületi Mozaik Klubban egymás után lépett fel a két zenekar és az országban terjedő, a koncerten készült agyonmásolt kalózfelvételeken elveszett a megkülönböztető információ. A témában mélyebben elmélyülőknek eddig is tudható volt, hogy a titkosszolgálat, a rendőrség és ezek faltörő kosaként maga Erdős Péter hogyan próbált fellépni a "szennyhullámmal" szemben, hogyan kaptak a CPg tagjai letöltendő börtönbüntetést dalszövegeik miatt. Takács levéltári kutatóként a történet ezen részét is parádésan mutatja be. Engem viszont leginkább az érdekelt, hogy Erdős mennyire és hogyan volt bekötve a titkosszolgálat tevékenységébe, formális vagy informális utakon kapott-e információt a zenekarokról. Merthogy nyilvánvalóan kapott. Ezt sajnos a szerzőnek minden erőfeszítése ellenére sem sikerült egészen pontosan feltérképeznie, továbbra is csak előítéleteinkre, sejtéseinkre hagyatkozhatunk ez ügyben.
2022. április 7., csütörtök, Herman GYULAI HÍRLAP • MAGAZIN • 2022. február 12. 15:00 Takács Tibor: Botrányt akarunk! Olvasójegy – A Mogyoróssy János Városi Könyvtár heti könyvajánlója részlet a kötet borítójáról Fotó: Gyulai Hírlap 1983-ban Erdős Péter röpiratban szólalt fel a zenei életben jelentkező újhullámos és punk zenei irányzatok ellen. Csúsztatásokkal és hazugságokkal teli írása többek között az őt személyében támadó CPg együttest is célba vette. Takács Tibor történészt nem hagyta nyugodni a kérdés, és nyomozásba kezdett, hogy kiderítse: mi állhatott a makacs hazugság hátterében. A szerző nem csupán a CPg történetét és legendáját helyezi új megvilágításba, de könyve bepillantást enged az állampárti rendszer könnyűzenei életének hatalmi viszonyaiba és a kései Kádár-korszak többrétegű nyilvánosságába is. A rovat friss cikkei A Gyulai Hírlap legfrissebb cikkei Cikkek keresése az online archívumban