András a Mandinernek adott, 2021. 2021. január 19. Varga Zs. András: A bíróság tekintélyét, autonómiáját és bírái függetlenségét minden helyzetben és mindenkivel szemben védelmezni fogom A Kúria nem egy absztrakt intézmény, de nem is egy épület vagy egy bírói igazgatási szervezet, hanem azok a bírák, akik itt dolgoznak – emlékeztetett a Kúria elnöke az Indexnek adott interj 2021. január 18. Ki a kúria elnöke 2021. A Kúria elnöke: a bírónak mindenkitől függetlennek kell lennie A függetlenség a bírói lét elvonhatatlan, eltörölhetetlen attribútuma – szögezte le Dr. András a Kossuth Rádiónak adott interjújában, 2020. 2021. január 14. Vigyázzunk a megszerzett bírói tekintélyre, óvjuk és igyekezzünk minél inkább megerősíteni "Az a kötelességünk, hogy a múltbéli hagyományokat alapul vegyük, nekivessük a hátunkat az elért eredményeknek és a mindennapi új feladatainkat az Alaptörvényhez, a törvényekhez ragaszkodva, a legjobb tudásunk szerint oldjuk meg" – hangsúlyozta a Kúria elnöke Varga Zs. András: Erősíteni kell a bírói tanácsok és a kollégiumok közötti szakmai együttműködést Folytatni kívánja a Kúria és az Alkotmánybíróság közötti alkotmányos, szakmai párbeszédet – mondta dr. András az Inforádiónak adott, hivatalba lépését követő első interjújában.
Dr. Varga Zsolt Andrást 2021. január 1-i hivatalba lépéssel a Kúria elnökévé választotta az Országgyűlés 2020. október 19-én. A Kúriára beosztott tanácselnök az MTI-nek nyilatkozva elmondta, jelölésével és megválasztásával Magyarország fejezte ki a bizalmát felé, amelyet próbál megszolgálni. Kiemelte: megválasztása mögött mintegy huszonnyolc évnyi szakmai munka áll, amelyet mindig egy szakmai közösség részeként végzett. Próbálja most ezt a bizalmat megszolgálni, de továbbra sem egyedül, hanem a Kúria bíró közösségének tagjaként – hangsúlyozta nyilatkozatában. Hozzátette: a következő két és fél hónapban megpróbálja megismerni a Kúria véleményét az intézmény jövőjéről, és maga is megosztja elképzeléseit a bírákkal, terveit ezután hozza majd nyilvánosságra. Budapest, 2020. A vezetők elérhetőségei | Kúria. október 20. A Kúria Sajtótitkársága
Trócsányi László elmondta, a református egyetemnek kettős kötődése van: egyrészt figyelembe kell vennie azt az értékrendet, amelyre névadója, Károli Gáspár bibliafordító utal, másrészt szolgálnia kell mindazokat, akik tudományos ismeretek átadását, életpályájuk elindítását várják az intézménytől, és akik közül sokan közömbösek az egyház tanítása iránt. Rektori terveiről szólva fontosnak nevezte, hogy a KRE szoros kapcsolatot alakítson ki a református óvodákkal és iskolákkal, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel, valamint a Sárospatakon és Pápán működő teológiai akadémiákkal. Események | Kúria. Hozzátette: örülne, ha KRE-n végzett hallgatók egyre nagyobb számban helyezkednének el tanárként, óvodapedagógusként vagy ápolóként, diakónusként református közoktatási és egészségügyi, szociális intézményekben, valamint annak is, ha a református középiskolákból egyre többen jelentkeznének a református egyetemre. Trócsányi László ugyancsak fontosnak nevezte a határon túli felősoktatási intézmények segítését.
135:26 arányban az Országgyűlés megszavazta a Kúria új elnökét. Varga Zsolt Andrást hétfőn, titkos parlamenti szavazáson 135 igen szavazattal választották meg a Kúria új elnökének. A szavazáson összesen 161 képviselő vett rész nulla érvénytelen szavazattal, 26-an szavaztak nemmel és senki sem tartózkodott. Október elején fogadta el Áder János államfő jelölését a Kúria elnöki tisztére Varga Zsolt András, aki kinevezése esetén a mandátumát kitöltő Darák Pétert váltja a magyarországi bírósági hierarchia csúcsát jelentő Kúria élén. A hatályos szabályozás szerint a Kúria elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással, személye egy ízben újraválasztható. Ki a kúria elnöke 2017. A többszintű bírósági struktúra élén legfőbb szervként a Kúria áll, a főbíró megválasztásához kétharmados többség szükséges. A Kúria felelőssége többek között, hogy biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat hoz. Egyetemi tanár, katekéta és alkotmánybíró Varga Zsolt András az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált.
Az eljárási cselekmény előtt és közben a tárgyalótermek előterében, valamint a folyosókon várakozni csak a szükséges időtartamban lehet, a várakozás során – amennyiben a helyiség mérete lehetővé teszi - biztosítani kell a személyek közötti 1, 5 méter távolság megtartását. Az eljárási cselekmény befejezését követően az ügyfelek kötelesek a bíróság épületét azonnal elhagyni. 7. A Kúria a médiában | Kúria. Tárgyalótermi protokoll: A tárgyalóteremben kihelyezett kézfertőtlenítő használata javasolt. A tárgyalóteremben - amennyiben a helyiség mérete lehetővé teszi - a jelenlévőknek egymástól 1, 5 méter távolságban kell lenniük. Az eljárási cselekmény megkezdés előtt hivatalból kell vizsgálni, hogy a járványügyi szabályokra figyelemmel az eljárási cselekmény megtartható-e. Az eljárási cselekmény megkezdése előtt megjelentek kötelesek arról nyilatkozni, hogy esetükben fennáll-e belépést és benntartózkodást kizáró körülmény; a nyilatkozatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Amennyiben kizáró körülmény valamelyik jelenlévőnél fennáll: az érintett személyt fel kell szólítani a bírósági épület elhagyására és a hatósági előírások betartására, és az eljárási cselekménynek az érintett személy nélkül történő lefolytathatóságáról a tanács elnöke dönt.
Bírálói fő kifogásként azt hozták fel személye ellen, hogy nem dolgozott ítélkező bíróként. Erre jelöltként október 9-én, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága előtti meghallgatásán Varga Zsolt András elmondta, hogy mivel az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, így ítélkező tevékenységet is végez. Varga maga az elmúlt hat évben több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amelyből kilencszáz bírói ítélet elleni panasz volt. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága 9-2 arányban alkalmasnak találta a tisztségre, Orbán Balázs államtitkár pedig az egyik legtehetségesebb jogásznak nevezte a professzort. Elődök Varga Zsolt András Darák Pétert váltja, aki tisztjét 2012. január 1-jén foglalta el és 2021. Ki a kúria elnöke 1849-ben. január 1-jéig tölti be a pozíciót. Darák Péter korábban ügyészként dolgozott, majd átkerült a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumába. A Medgyessy-kormány első hónapjaiban a közigazgatási nemperes eljárásról szóló 2005-ös törvény kodifikációjában vett részt, majd a Fidesz-KDNP 2010-es választási győzelme után az igazságszolgáltatással összefüggő sarkalatos törvények előkészítésbe kapcsolódott be.
Darák azt a Baka András Bálintot váltotta, aki 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt, majd 1990 és 1991 között az MDF jelöltjeként országgyűlési képviselő, 1991-től az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája. Ő mindössze két évig volt az akkor Legfelsőbb Bíróságnak nevezett intézmény élén. 2011-ben tisztségéből eltávolították, később az Emberi Jogok Európai Bírósága azt állapította meg, hogy a választott tisztségének megszüntetése az európai joggal ellentétes volt. Baka Andrást megelőzően, 2002 és 2009 között Lomnici Zoltán volt a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Lomnici az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett, majd a bírói pályát választotta. 2002. február 1-jétől a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé nevezték ki, majd néhány hónappal később az Országgyűlés hat évre a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Mandátuma lejárta után az utódja megválasztása körüli bonyodalmak miatt még egy évig ügyvezető elnökként irányította a bírói szervet. A rendszerváltást megelőzően az első legfelsőbb bírósági elnök az 1989-ben felállt Alkotmánybíróság alapító tagja, Solt Pál volt, aki 1990-től 2002-ig töltötte be a pozíciót úgy, hogy tisztségében 1996-ban egyszer meg is erősítették.
Sebastian Kurz osztrák kancellár egy ENSZ-sajtótájékoztatón 2018. május 14-én Bécsben (Fotó: UNIS Vienna/Flickr) Az emberek joggal kívánnak ismét normális körülmények között élni, így például színházba vagy étterembe menni; ehhez szabályokra van szükség, és mi ezt tesszük Ausztriában a zöld belépőkártyával – közölte kedden Sebastian Kurz. Az osztrák kancellár bejelentette, mivel az uniós változat lassan készül, Ausztriának egyénileg kell oltási igazolványt bevezetnie. Az MTI által is idézett Kurz szerint bármennyire is szeretné, hogy mihamarabb megvalósuljon az egységes európai koronavírus-igazolvány, arra még sokat kell várni, ami súlyos károkat okozna az idegenforgalomnak és a kulturális ágazatnak. Ausztria nem várja meg az EU-t, saját védettségi igazolványt vezet be - Portfolio.hu. Pedig Ausztria lényegesen jobban áll lakosságarányosan a fertőzések és a halálozások számával is hazánknál. Nyugati szomszédunknál május 19-től annak, aki étterembe, színházba vagy éppen labdarúgó-mérkőzésre akar menni, igazolnia kell, hogy beoltott, illetve felgyógyult a betegségből, ezek hiányában azonban minden alkalommal negatív koronavírus tesztre lesz szüksége.
Hangsúlyozták: a járvány miatt csak átmenetileg csökkent a migrációs nyomás; rövid időn belül ismét jelentősebb migránsáradat érkezhet az Európai Unióba, ezért fontos a külső határok megerősítése, védelme.
Az Alkotmánybíróság elutasította ezeket az indítványokat. A panaszokat indítók álláspontja szerint a rendelet hátrányosan megkülönböztette azokat, akik az egészségügyi kockázatok miatt hozott döntésük alapján nem oltották be magukat. Így nem rendelkeztek védettségi igazolvánnyal sem, és ezzel súlyos alapjog-sérelmeket szenvedtek el. Az Alkotmánybíróság a diszkriminációra vonatozó vizsgálata során megállapította, hogy azok, akik védettségi igazolvánnyal rendelkeznek, nem alkotnak homogén csoportot azokkal, akik személyében ez a feltétel nem áll fenn. Ezért a vizsgált rendelkezések nem ütköznek a hátrányos megkülönböztetés tilalmába. Védettségi igazolvány: egyelőre kevés országban használhatjuk, főként keleten | 24.hu. Az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy az Alaptörvény alapján a veszélyhelyzet idején egyes alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy az Alaptörvényben megállapított mértéken túl korlátozható. Ez alapján pedig úgy látták, a jogkorlátozás legitim célja lehet a koronavírus-járvány leküzdése, ezen belül az egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásainak a csökkentése, a károk enyhítése.
Ausztriának sürgősen egyénileg kell oltási igazolványt bevezetnie, mert ennek európai változatára még sokáig várni kell, és az kezdetben valószínűleg amúgy is szövevényes szabályozásokat tartalmaz majd - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden sajtótájékoztatóján. A kancellár rámutatott: minél előbb szeretné, ha egész Európa számára gyorsan megvalósulna egy egységes koronavírus-igazolvány, de attól tart, hogy ez a kívánsága egyhamar nem teljesül. Hozzátette, hogy az EU olyan ütemtervet dolgozott ki az igazolvány bevezetésére, ami Ausztria számára jelenleg nem megfelelő. Kurz szerint az Európai Unió a nyáron valósítaná meg... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Védettségi igazolvány ausztria – Cyberpress. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
2021. 05. 28. 06:30 Az osztrák parlament törvényjavaslatot fogadott el a védettségi igazolvány bevezetéséről, amelynek birtokában éttermekbe, szállodákba és kulturális létesítményekbe látogathatnak el azok az osztrák állampolgárok, akiket beoltottak, koronavírus-fertőzésen estek át vagy negatív teszteredménnyel rendelkeznek. A védettséget akár mobiltelefonról, egy QR-kód segítségével is lehet majd igazolni. Az Osztrák Szabadságpárt kivételével az összes nagyobb párt támogatta a törvényjavaslatot a szerdai szavazás során. Bár a digitális zöldigazolvány bevezetéséről szóló törvénytervezet elfogadását a múlt héten élénk vita előzte meg, főként adatvédelmi aggályok miatt, a kormánynak sikerült felsorakoztatnia maga mögé az ellenzék nagy részét a legvitatottabb kérdések kihagyásával. Az ellenzék győzelemként ünnepelte, hogy kikerült a javaslatból az adatok tömeges tárolására vonatkozó rész. Az ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) bírálta, hogy a bécsi kormány nem várta meg a közös európai uniós zöldigazolványt, amely július 1-jétől léphet életbe.