Egy galamb a csörgő patakban formáját Nézte, s mosogatta fejét, orrát s száját. A mikor egy hangya esék e folyóba, Veszedelme nagy volt szegénynek valóba. Kicsiny vala a víz, de a kis hangyának Tengernek tetszék ez, legalább Dunának. E szép galamb látván szegény mint haldoklik, S a sok ivás miatt mely szörnyen fuldoklik, Bevete a vízbe egy kis szalmaszálat, Melyre mintegy hegyre felmász a kis állat, Bátran nézi onnan a nagy veszedelmet, Melyben sülyedezvén nyert kész segedelmet. Olyan volt e fűszál neki mint egy bárka, Így nem metszheté el életét a Párka... A galamb egy fára ült fel tollászkodni S kedves párja után kezdett fohászkodni. A galamb szárnyai 10. Egy vadász oda csúsz gyilkos fegyverével Mezítelen lábbal, s már a jobb kezével Felhúzta a sárkányt, mikor észrevette Szándékát a hangya, s lábát majd megette. Míg a marás helyét a vadász vakarja, Meglátja a galamb, hogy húsát akarja, Csattogó szárnyakkal messze száll előle, A kiváncsi vadász szája csattant tőle... A legkisebbel is szép dolog jót tenni, A jótétet sokszor elő lehet venni.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Szögön pihen már a kasza, a sarló: Búzamezőkön mered éles tarló. Néptelen, némán nyujtózik a róna, Csak itt-ott sír még rajta tücsöknóta, S ahol hevertek arany buzarendek, Fehér galambok szemet szedegetnek. Kinek befedi a világot szárnya, Van gondja neki az égi madárra. Az Ur akará, hogy buza teremjen És hogy a kalász ért szeme kipergjen, Hogy gyönge madár töltse kedvit azzal, Hogy várja szegényt a teritett asztal. Öregje békén eszik a seregnek, Mig a fiókák föl-fölijedeznek: Ők még nem tudják, hogy mindig övék a Betakarított termés maradéka S hogy a tanyai nép apraja-nagyja Isten madarát becsületbe tartja. Traktoros ballagásra és nyári táborra készül a Galamb iskola : hirok. A szorgos csapat lassu pityegéssel Tarlók közepén terül szerteszéjjel, De nagyijedten össze-összerebben, Hogyha fölötte ölyü, kánya lebben. Hanem a veszélyt hamar elfelejtik, S a szemkeresést megin' ujra kezdik. S mikor sebesen tovakarikáznak Piros tüziben a napnyugovásnak, Szárnyuk ütemes, lassu suhogása Tán az anyaföld imája, fohásza, Mit, beleveszve az ég peremébe, Fölvisznek az Úr szent szine elébe.
Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 21. szám Emlékszel-e egy csuf madárra? (Hollók és varjak kósza népe Igy vallat éjről-éjre. ) Emlékszel-e egy csuf madárra, Egy véres, bűnös, vén seregélyre? Nem láttam soha seregélyt én, Gyönge, finom fióka-szárnyam Ugy-e hogy makulátlan? Nem láttam én, jaj, sohse láttam. A galamb szárnyai 1. Éjben, csókban, borban, szemétben Tört szárnnyal én sohse loholtam, Sebekkel, félig-holtan, Az nem én voltam, az nem én voltam. Nem emlékszem a csuf madárra, Valaki itt galambnak vélten Járt helyettem a vérben. Ujszülött vagyok, nem is éltem. Előttem egy vén seregély járt Bizonnyal, gonosz, bűnös kedvben, Dacolva, istenetlen. Előttem egy vén seregély járt, De én ime ujraszülettem. Pihés, fehér, szűzi galambként, Aki nem küzd, sorsot nem vállal Egy csuf seregély-árnnyal, Pihés, fehér, szűzi galambként Halok meg szép galamb-halállal.
A Wikiforrásból Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Az erdei út fövényén két lány jött, két bús jövevény. Ingott kalapjuk álmatag, ruhájukon fehér szalag. Lelkűk, az fülemüle dal, mely énekel, kacagva vall... Intettek nékem valamit a szélbe, jaj, ki tudja mit? Ki is vagyok? Két drága lány ott lelt az erdő oldalán. A galamb szárnyai 2017. Szóltak: Költő, aranykoboz, szívünk terólad álmodoz. Mellettem állt Múzsám, alant, kezében egy bús sír-galamb. És óriási szárnyai borzongva kezdtek szállani. Az orgonák meg csöndesen hulltak a döbbent földre, lenn.
Hol szeszt kínál, maró tüzet, hol mély, fekete völgybe csalna. Már régen jól tudom magam, hogy a győzelem az övé lesz. Mint más szavát, hallom szavam: micsoda zagyva lázbeszéd ez! Utolsó pohárköszöntő Éljen az árulás szava, szemed, a rámfagyott, a világ durva igaza. S hogy Isten elhagyott. 1940 Mikor egy korszakot temetnek, zsoltár nem zeng, pap nem beszél, testére szirmok nem peregnek, dísze csalán, ördögszekér. Csak sírásók dolgoznak ott lenn fürgén. A munka sürgető. És csend van. Istenem olyan csend: hallani, hogy fut az idő. Elvetették a kukoricát a Galamb József iskola földjén : hirok. Az első ágyúlövés Leningrádra Torpant a hangra hirtelen az emberáradat. Ezt nem a város szülte, nem, falukból sem szakadt. A mennydörgésre, úgylehet, testvérként emlékeztetett, de az másképp morog: nedvesebb hangon. Fellegek hűs röpte benne, permeteg vidító záporok. Olyan, amilyen Olyan, amilyen. Nektek mást kívánok, jobb sorsot. Mint szatócsok, sarlatánok, már boldogsággal nem kereskedem. Míg pihentetek békén Szocsi partján, micsoda éjek sötétje zuhant rám, s milyen zengések rémlettek nekem!
A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Cziriák család címerével foglalkozik. Cziriak Miklós az idősebb és ifjabb Kovács Györggyel és a Bogdány családdal együtt 1758-ban kapott azonos címert. Címerleírás: "Közös czimerük a paizs kék udvarában egy piros lábú fehér galamb, piros csőrében arany olaj-ágat tartva. A paizsfölötti sisak koronáján szintén olyan galamb áll, szétterjesztett szárnyakkal. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról arany-vörös. " (Nagy Iván VI. 405) Irodalom: Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest 1858. III. Egyedülálló technológiákkal ismerkedhetnek meg a Galamb diákjai : hirok. 202, VI. 405 A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel. Lásd még [ szerkesztés] Címerhatározó
Az országos elnökség a Szövetség ügyvezető szerve: biztosítja a Szövetség zökkenőmentes működését és fejlődését. Név Cserkészcsapat Felelősségi terület Kuti Szilárd cst. 1604. II. Lajos király cserkészcsapat vezetőképzés Rudan János cst. (Jani) 25. Szent Imre cserkészcsapat OE munkájának szervezése Böröczky Csongor cst. 442. Báthory László cserkészcsapat törzsőv. Hári Márton cst. 1019. Csaba királyfi cserkészcsapat külügy Módli Bendegúz cst. Társ az egészségben, orvos a betegségben! - DoktorX!. 1117. Szent Imre cserkészcsapat titkár 1989–1994: Országos Elnök -Urhelyi János, majd id. Dr. Surján László Ügyvezető elnök - Gyulai György dr. Máthé Levente külügyi vezető dr. Pintér Péter Pál gazdasági vezető dr. Nyiredi Szabolcs OIB tag dr. Lukács János országos főtitkár Sinkovits Imre társelnök Ugyanekkor MCSCSSZ: dr. Bodolay Géza ügyvezető elnök Bodnár Attila külügyi vezető Kovács József vezetőtiszt-helyettes Papp Emil főtitkár Varga Domokos társelnök 1994–1998: Országos Elnök - Dr. Katona Tamás Országos Ügyvezető Elnök – Sz. Lukács János Országos Leány Ügyvezető Elnök – Forgács Istvánné Andó Katalin Országos Fiú Vezetőtiszt – Csermely László cst.
: Fogarasi Gergely elnök, Bornál Eszter, Kiss Anita; Örkény István Színház Nonprofit Kft. : Visy Zoltán elnök, Camara-Bereczki Ferenc Miklós, dr. Dénes Margit; Katona József Színház Közhasznú Nonprofit Kft. : Horgas Péter elnök, Koczka Józsefné, Farkas Krisztina; Budapest Bábszínház Közhasznú Nonprofit Kft. : dr. Szűcs Julianna elnök, Lukács Aranka, Kaiser György, TRAFÓ Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft. : Kocsis Bence elnök, Bíró Zoltán, Németh Edit Éva; József Attila Színház Nonprofit Kft. : Vásárhelyi Mária elnök, Nagy Károly, Szabó Erzsébet Julianna; Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház Közhasznú Nonprofit Kft. : Sztáray Zoltán elnök, Pelek Dávid, Rozgonyi Zoltán; Madách Színház Nonprofit Kft. : Simon Ágnes elnök, Galkó Balázs, dr. Galambos Judit) Thália Színház Nonprofit Kft. Balogh Júlia elnök, Megyesi Pálné, Komoróczy László. Az összes színháznál a tagi díjazás: a minimálbér kétharmada. BFTK Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. felügyelőbizottság: Somody László (elnök), Martin-Kovács Miklós, Kerényi Csaba.
A Magyar Szó vasárnapi rovata, a Sorskérdéseink nem jöhetett volna létre nemhogy a Kek Zsigmond-féle Magyar Szóban, de a Rehák-félében sem. A magyarság helyzetéről vagy egyáltalán... Tovább Tartalom Előszó.......................................................................... 5 ÚJ ROVAT INDUL A MAGYAR SZÓBAN: Sorskérdéseinkről........................... 7 Kalapis Zoltán: Cserben hagyás vagy többletvállalás....................................... 9 Ágoston András: Autonómiát most!........................................... 12 Márton István: A vajdasági autonómiaplatformról...................................... 15 Matuska Mártott: Maradd megmaradni.............................................. 18 Németh István: Egy lélekként...................................................... 25 Burányi Nándor Sorscsapások...................................................... 27 Balla Lajos-Laci: Tudjuk-e, melyek a mi sorskérdéseink?................................. 30 Dr. Tóth Lajos: Az anyanyelvű oktatás előnyei......................................... 35 Csapó Endre: Délvidéki remények és aggodalmak...................................... 38 Fehér István: A magyar egységről................................................. 43 Gábritv Molnár Irén: A vajdasági lakosok migrációja................................... 46 Purger Tibor Cselekvő válaszokat!..................................................