és a mókusok A Lármás család Regal Academy A tini nindzsa teknőcök felemelkedése 44 cicus Lego City kalandok A Casagrande család Dóra, a felfedező Láng és a szuperverdák A Mancs őrjárat Shimmer és Shine, a dzsinn testvérek Nella, a hercegnő lovag Babi kávézója Szuper szárny Azúrkék nyomok és te Más csatornától Élőszereplős Varázslatos holmik irodája (Eleven) Egy csipetnyi bűvölet (Amazon) Magyarországon várható sorozatok m v sz A Lármás család Összefűzések A Casagrande család · A Lármás család: A film · A Loud House Christmas · Szereplők Lármás részek · Casagrande részek
A Casagrande család március 30-tól 16:45-kor a Nicktoonson és 18:10-kor a Nickelodeonon látható.
A legnagyobb családi sztorikkal és azok új részeivel kívánja feldobni a márciusi napokat a Nicktoons. A tavasz első egynéhány napban folytatódik a február végén debütáló Casagrande család 3. évada, majd rögtön meg is érkezik a váltás. Már a második héten indulnak a Lármás család vadiúj epizódjai, melyek kisebb lemaradás után láthatóak a Nickelodeonos vetítés után. Az 5. évad záró epizódjai két héten keresztül lesznek láthatóak, melyek közül mindkét csatorna vetítése során ki fogják hagyni a kérdéses, Clyde apukáit szerepeltető epizódokat. Sajnos többesszámról kell beszélnünk. Ugyanezen a napon folytatódik az új Fecsegő tipegők is, melyek felvezetésként fognak szolgálni a csatorna egyik legnépszerább sorozatának, A Lármás családnak az új epizódjaihoz. Bő fél éves lemaradással érkezik a hónap utolsó napjaiban a Lego City kalandok 3. évada, melyet még tavaly szeptemberben lehetett látni a Nickelodeon műsorán. Akkor valamiért az évad utolsó epizódját nem adta le a csatorna, ám a jelenlegi állás szerint a Nicktoons ezt megfogja tenni.
A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján. E helyen állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. I. (Nagy) Szulejmán nem érhette meg seregének diadalát, mert a vár bevétele előtt elhunyt. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, de a szívét, és a belső szerveit a sátrától 1 km-re keletre, Turbékon temették el. Fia II. Szelim később a sír fölé márványból türbét emeltetett. A sokak által megcsodált építmény több mint egy évszázadon keresztül állt. A törökök Szigetből való kivonulása után azonban a Habsburgok utasítására 1693-ban elbontották. A hagyomány szerint a helyén épült, a parkból is jól látható Turbéki katolikus templom, a legendát épp mostanság cáfolják meg a Szulejmán kutatócsoport tagjai, akik a zsibóti szőlőhegyen találták meg a türbe maradványait. Hosszas diplomáciai egyeztetések és tárgyalások után került sor a barátság park megépítésére a 67-es út mentén,, amelyet 1994 szeptemberében Süleyman Demirel török köztársasági elnök és Fodor Gábor magyar művelődési és közoktatási miniszter avattak fel.
Magyar–Török Barátság Park Elhelyezkedése Ország Magyarország Település Magyarország Pozíció Baranya megye térképén é. sz. 46° 04′ 26″, k. h. 17° 48′ 50″ Koordináták: é. 17° 48′ 50″ Általános adatok Alapítás ideje 1994 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar–Török Barátság Park témájú médiaállományokat. A Magyar–Török Barátság Park ( törökül: Macar-Türk Dostluk Parkı) a Szigetvár melletti Csertő egyik jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a szigetvári várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alakítottak ki 1994-ben. Elhelyezkedése Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, mintegy 3 km-nyi távolságban helyezkedik el. Az egyik korábbi – azóta bizonyítottan megcáfolt [1] – feltételezés szerint itt, az Almás-patak bal partja közelében, attól mintegy 500 m-re állt egykor a szigeti várat ostromló török sereg fővezére, Szulejmán szultán tábora.
A szoborpár mögött helyezték el Szulejmán szultán nyitott türbét formázó jelképes sírépítményét, bár eredeti síremlékének helyét a legutóbbi időkig a parktól alig több mint 1 km-re keletre elhelyezkedő turbéki kegytemplomnál sejtették. E vélekedést alapjaiban ingatta meg az a közelmúltban bejelentett tudományos hír, amely Szulejmán szultán türbéje maradványainak – a Segítő Szűz Mária-templomtól távolabb, a turbéki-zsibóti szőlőhegyen 2015 őszén történt – felfedezéséről számolt be. [1] A 2013-ban, több tudományterület vizsgalati módszereinek felhasználásával kezdődő intenzív kutatómunka során előbb – a táj egykori felszíni viszonyainak, domborzati jellemzőinek rekonstrukcióját követően – a lehetséges helyszínek közül kizárták a kegytemplomot és az Almás-patak mentén elhelyezkedő Magyar–Török Barátság Park területét, majd a feltételezések szerint a szultán itt eltemetett belső szervei fölé emelt síremlék elhelyezkedésére vonatkozó írásos utalásokból és a régészeti előkészítő munkálatok eredményeiből kiindulva sikerült pontosan behatárolni a türbe helyét.
A Magyar-Török Barátság Park 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, I. (Nagy) Szulejmán szultán születésének 500. évfordulóján. E helyen állt az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodójának a sátra, amikor 1566-ban ostrom alá vette Sziget várát. A heroikus küzdelemben Zrínyi Miklós és 2500 katonája állt ellen a szultán 60. 000 fős seregének. Az 1 hónapig tartó ostrom során a maroknyira olvadt védők hősiesen kitartottak, s nem adták fel a várat, hanem végső erőfeszítésükkel rontottak a biztos halálba. I. (Nagy) Szulejmán nem érhette meg seregének diadalát, mert szeptember 5-ről 6-ára virradó éjszaka, 2 nappal a vár bevétele előtt elhunyt. Testét bebalzsamozták és Isztambulba vitték, de a szívét, és a belső szerveit a sátrától 1 km-re keletre, Turbékon temették el. Fia II. Selim később a sír fölé márványból türbét emeltetett. A sokak által megcsodált építmény több mint 1 évszázadon keresztül állt. A törökök Szigetből való kivonulása után azonban a Habsburgok utasítására 1693-ban elbontották.
Az erőd és a védők sorsa ezzel gyakorlatilag megpecsételődött. A következő nap igen jelentős, de a török csapategység megbomlásának elkerülése érdekében, Szokollu Mehmed nagyvezír parancsára titokban tartott eseménye volt az idős Szulejmán szultán halála. A 72 éves korában elhunyt uralkodó belső szerveit a tábor területén eltemették, testét pedig konzerválták, és az ostrom végeztével hazaszállították. Zarándokhellyé váló szigetvári sírhelyének ( türbéjének) nyomait a közelmúltban sikerült feltárni az egykori szultáni tábornak helyet adó turbéki-zsibóti szőlőhegyen. [1] A szorult helyzetben lévő védők nem adták meg magukat, és az ostrom utolsó napján, szeptember 7-én kapitányukkal az élükön kitörtek a belső várból (" Zrínyi kirohanása"). A várkapun kilépő Zrínyit szinte azonnal találat érte, fejét a törökök levágták és a Győrben állomásozó, Sziget felmentésére képtelen császári haderő táborába küldték. Seregének maradéka ugyancsak majd mind egy szálig odaveszett. Alapítása [ szerkesztés] A magyar–török megbékélés szimbolikus eseményeiként értékelhető előzmények – a turbéki kegytemplom homlokzatán Szulejmán szultán síremlékének vélt helyére emlékeztető márványtábla avatása 1913-ban, illetve az 1939. évi ünnepségsorozat keretében a város török emlékeinek megjelölése – után az 1980-as években a török kormányzat részéről megszületett a döntés arról, hogy neves szultánjuk születésének fél évezredes évfordulójáról méltó módon megemlékezve szobrot állítanak számára Szigetváron.
Az ásatás során előkerült, hármas osztatú előcsarnokból és négyzetes központi helyiségből álló épületmaradványt, amelynek az alapfalain kívül egyéb, a szultánnak az isztambuli Süleymaniye-mecsetkomplexum területén található mauzóleuma homlokzatdíszítésével rokonítható építészeti részletei is előkerültek, a hajdani turbéki türbével azonosították. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, melynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból származik. A parkban a Zrínyi Emlékünnepség egyik kiemelt programjaként minden évben beszédet mond a török nagykövet, az itteni megemlékezésen részt vesznek a szigetvári hagyományőrzők és a csáktornyai Zrínyi Gárda tagjai is. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Horváth László – Varga Zoltán: Ellenségből barátok – Szigetvár és a törökök. In: Várak kastélyok templomok, VI. évf. (2011) 4. sz. Szigetvár és vidéke. Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás, Szigetvár, 2009. ISBN 978 963 06 7817 9. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Szigetvár ostroma Turbék Türbe Szulejmán szultán Zrínyi Miklós (hadvezér) Török-magyar barátság emlékműve (Jászberény)