Szergej Alekszandrovics Jeszenyin, (oroszul: Сергей Александрович Есенин; 1895. október 3. [szeptember 21. Szergej Jeszenyin - lysa.qwqw.hu. ] – 1925. december 28. ) orosz lírai költő. A rövid életű orosz irodalmi irányzat, az imazsinizmus képviselői (Anatolij Mariengof, Vagyim Sersenyevics, Rjurik Ivnyev) közé tartozott, de korai költészete az impresszionizmushoz is közel áll, a benyomásokon alapuló gazdag szín és képvilága miatt.
A vén hold tüdőbajos világa alatt, szülőhazám, kőből és acélból látom nőni új hatalmadat! Bokraink közt (fordította: Rab Zsuzsa) Bokraink közt már az ősz barangol, kóró lett a fényes laboda. Zizegő, szép zabkéve-hajadról nem álmodom többé már soha. Hóförgeteg (fordította: Rab Zsuzsa) Pergessétek, napok, a régi rokkát. Az idők rendjén nem fordíthatok. Magammal dűlőre sosem jutok hát? Kedves-magamnak idegen vagyok. Olvasnék - könyvem kiesik kezemből. Ásítok, álom húzza a fejem. Kinn vontatott sírású szél dörömböl, baljóslatú, mint halálfélelem. Rekedten dünnyög kinn egy lombja foszlott juharfa, a múltat idézgeti. Juharfa-e? Vagy inkább szégyenoszlop? Akasztanak rá? Fejsze dönti ki? Fordítás 'Szergej Alekszandrovics Jeszenyin' – Szótár angol-Magyar | Glosbe. Elsőnek engem kössenek fel ágára, hátragúzsozva kezem, amért rekedt, bajt jósló énekemmel hazámat álmából ébresztgetem! Ifjúságod széthordta más (fordította: Rab Zsuzsa) Ifjúságod széthordta más. De megmaradt, nekem maradt meg hajadban a füstszín varázs, s őszi fénye fáradt szemednek. Ó, édes ősz kora! Nekem szebb ez, mint járni tikkadt nyárban.
Nagy dolgokat tervelt merész szivem: én azt a lányt - amint lesz erre módom - megkérem és feleségül veszem........................... Új évek jönnek, új arcot mutatnak, más fény telít megmásult éveket. Én, vándora poros dűlőutaknak fővárosomban szereztem hírt-nevet. Új kór gyötört: a költő-szomorúság. És mentem sokfelé; más országokban hátha más... Búcsú, találkozás - minden csak hívság, vallottam én, s hogy a világ: csalás. Megtudtam akkor: Oroszföld - mi az. S mi az ára a dicsőségnek. És lett igaz hitemből fájdalom, keserü méreg. Mit ér nekem, hogy költő a nevem? Nélkülem is elég a lim-lom. Pusztuljak hát, csak a... De ne, Rjazányban mégse álljon szobrom! Oroszföld... cár... Nehéz kereszt... Gőgtől tokás nemesi arcok... Mit bánom én! Moszkvám, fogadd be és szeresd a féktelen parasztot! Hadd lássuk, ki marad felül! S versem birokra kelt a szalonok hadával: csiklandozott fintorgó orrokat illetlenül rjazányi csődörök szúrós szagával. Szergej alekszandrovics jeszenyin. Talán nem tetszik? Elhiszem! Jobb illatú az Origan, s a rózsák!
Én a sírig imádom a nyírfa patyolat-derekát s haját, ha a hajnali harmatot sírva a ködökbe csavarja magát. Ma a szívemnek szűnik a kínja, ma a bor meg e dal ad erőt - te vagy nékem az otthoni nyírfa, aki bókol az ablak előtt. /Ford. : Nagy László/ Vádlón ne kutass a szívemben Vádlón ne kutass a szívemben, megvetlek örökre, ma lásd, de imádom a fényt a szemedben s a ravasz hitetést, a csalást. Holtként kiterülve lefekszel, s kérdőn hajolok föléd: a róka halált így színlel s ragadoz hollócsemetét. De ki bánja? Szergej JESZENYIN versei - csendszirom.qwqw.hu. Ölelj: sose félek. Hamis úgyis e vad lobogás. Lelkem viharedzett lélek, sokat érte goromba csalás. Nem téged imádlak, drága, csak árny vagy, echo-zene: arcodban a más arc álma, akinek csoda-kék a szeme. Az a másik tán sose jámbor, s látszatra - ki tudja? - hideg, de a léptei fénysugarától lelkem zuhatagja remeg. Ilyet árnyba, tudom, sose vonhatsz, s elmégy, ha akarsz, ha nem. Te még befelé sem mondasz hazugságot szelíden. Megvetlek téged örökre, de végül is ezt rebegem: ha a menny s a pokol nem lenne, kitalálnánk, hogy legyen.
Olyan vagy, őszifényü csillag, mint rétek sóhajtó szava, mikor ittrekedt darvak sírnak, s zokog velük az éjszaka. Úszik az égen lassú ének. A fák közül, a domb alól: "Szülőfalum! Ti drága rétek!... " - hazátlan fájdalom dalol. S az ősz, az aranyfürtü dajka, érlelve nyírfatörzs borát, levélzáporral megsiratja, kit szeretett s kit elbocsát. Tudom, tudom, hogy nemsokára - ki mérte rám? ki mérte ránk? - engem is hív s ölel magába dülöngő cinterem-palánk. Kilobban, csillag, őszi lángod, szívem homok lesz, permeteg, sírkövemre vidám barátok vidám strófákat költenek... Síri álomban dermedezve én így dicsérném magamat: szülőhazáját úgy szerette, mint vén korhely a poharat. Szergej Jeszenyin: Utam Megáradt éveim medrükbe visszalépnek. Én, a mezők fia, fészkem idézgetem. Versem, te most lassúdan elbeszéljed az életem. Süppedt parasztház hóviharos éjben. Elfeketült ikon. Szelídke mécsvilág. De jó, hogy őrzöm, most is érzem gyermekkoromnak illatát. Körös-körül fehéren izzó hó süvölt. Kandur... Anyó... Meg én: kilencéves legény.
De hiszen, hogy kenyeretek ízes legyen: nálunk a földet... hm... trágyával sózzák... Új éveink hoztak olyan csodát, hogy azt elmondani a nyelv dadog. Ledöntötték a cárok trónusát bilincs-zúzó erős munkáskarok. Idegen földeken már untam a csavargást. Szülőfalu!... S elindult fáradt lábam... Itt várt a tó fölött a nyír, a zöldhajú, fehérke rokolyában. Hej, ez a nyír! A pőre törzse, melle! A lányoké, az sem ilyen fehér! A fénybefúlt mezőkről útrakelve porzik felém egy sor rozsos-szekér. Az úton emberek. Már nem ismernek engem. Fiatal parasztasszony jön szembe, rám se néz... Valami áram borzongatja testem, különös reszketés. Ő volna?... Lépdel, lesüti szemét. Nem szólitom meg. Hadd menjen szegény... Nélkülem is lehet elég keserve: Ott látom nyűgös életét az ajka szögletén. Estefelé sapkám jó mélyre rántom: ne lássa senki meg szemem fagyott tavát. Úgy ballagok a letarolt határban, hallgatom, csengve hogy szalad az ér tovább. Tudom, tudom... Már búcsut int az ifjúság nekem. Ideje már derék munkába fognom, hogy féktelen, szilajszavú dalom tömör zengéssé komolyodjon.
A legszebb szerelmes versek egy helyen a válogatott versgyűjteményében. Lenyűgöző szerelmi versgyűjteményünk a híres költők idézetei mellett a Te írásod is várja! Szép idézetek, romantikus költemények Tőlünk Nektek, Tőletek Mindenkinek! Nálunk a gyengébb minőségű versek és idézetek ezrei helyett egy kisebb, gondosan kiválasztott prémium gyűjteményt találsz. Jogi nyilatkozat - Vers beküldés
Nemzeti ünnepek 2022. Nemzeti ünnepek, kulturális ünnepek, történelmi évfordulók Magyarországon. 2022. január 22. (szombat) – A magyar kultúra napja. 2022. február 1. (kedd) – A köztársaság napja. 2022. február 25. (péntek) – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. 2022. március 15. (kedd) – Az 1848-as forradalom ünnepe. Munkaszüneti nap. 2022. április 16. (szombat) – A holokauszt áldozatainak emléknapja. 2022. május 1. (vasárnap) – A munka ünnepe. (Munkaszüneti nap lenne. ) 2022. június 4. (szombat) – A nemzeti összetartozás napja. 2022. június 19. (vasárnap) – A független Magyarország napja. 2022. július 22. (péntek) – A nándorfehérvári diadal emléknapja. 2022. augusztus 20. (szombat) – Az államalapítás ünnepe. augusztus 23. (kedd) – A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja. 2022. október 6. (csütörtök) – Az aradi vértanúk emléknapja. 2022. október 23. (vasárnap) – Az 1956-os forradalom ünnepe. november 1. (kedd) – Mindenszentek. november 4. (péntek) – Az emlékezés napja.
[14] Olaszországban a Benito Mussolini diktatúrájában eltörölték a munka ünnepét (amit azelőtt már a 19 század vége óta tartottak), és csak 1945-től lehetett ismét megemlékezni május elsejéről. [15] A kommunista rendszerek – melyeknek ideológiájában központi szerepet játszott a dolgozó nép – kiemelt ünnepként kezelték május elsejét. A kommunista hatalomátvétel nyomán politikai megfontolásból az eredetileg a "munkások ünnepének" hívott napot a munkások, parasztok és értelmiségiek ünnepévé, a "munka ünnepévé" változtatták a keleti blokkot alkotó országokban. [16] Magyarországon 1946 óta nemzeti ünnep május elseje. [16] A rendszerváltás után a munkavállalók szolidaritási napjának "a munka ünnepe" elnevezése maradt meg. A világ országainak túlnyomó többségéhez hasonlóan Magyarországon jelenleg is hivatalos ünnep ez a nap. [17] Munkás Szent József [ szerkesztés] 1955-ben a római katolikus egyház is csatlakozott a világ dolgozóihoz, amikor XII. Piusz pápa május 1-jét Munkás Szent József emléknapjává nyilvánította, és így május 1. katolikus ünnep is lett.
Javaslatának módosított változata ( napi 10 óra a gyermekeknek és a nőknek) csak az 1870-es évekre vált általánossá a tüntetések és a sztrájkok hatására. Az ausztráliai Melbourne-ben 1856. április 21-én a kőművesek és építőmunkások a helyi parlament előtt sikerrel követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését. Az I. Internacionálé 1866-os első kongresszusa már úgy fogalmazott: a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. A 19. század második felében az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a nyolcórás munkanap bevezetését, amit egyes államokban törvénybe is foglaltak. 1886. május 1-jén Chicagóban sztrájk kezdődött a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, majd május 3-án összecsaptak a munkások és a sztrájktörőket védő rendőrök, az elszabadult indulatok emberéleteket követeltek. Az események emlékére a következő években emléktüntetést szerveztek május 1-jén. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították.
Nem munkaszüneti nap. Február 25. – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Március 15. – Az 1848-as forradalom ünnepe. Munkaszüneti nap. Nagypéntek, húsvét – Mozgó ünnepek, munkaszüneti napok. Április 16. – A holokauszt áldozatainak emléknapja. Május 1. – A munka ünnepe, munkaszüneti nap. Pünkösd – Mozgó ünnep, munkaszüneti nap. Június 4. – A nemzeti összetartozás napja, a trianoni békeszerződés aláírásának emléknapja. Június 16. – Nagy Imre emléknap, nem munkaszüneti nap. Június 19. – A független Magyarország napja, 1991-ben ezen a napon hagyták el hazánkat a megszálló szovjetek. Július 22. – A nándorfehérvári diadal emléknapja, nem munkaszüneti nap. Augusztus 20. – Az államalapítás ünnepe, munkaszüneti nap. Augusztus 23. – A totalitárius diktatúra áldozatainak európai emléknapja, nem munkaszüneti nap. Október 6. – Az aradi vértanúk emléknapja, nem munkaszüneti nap. Október 23. – Az 1956-os forradalom ünnepe, munkaszüneti nap. November 1. – Mindenszentek, munkaszüneti nap. November 2.
Az eredete a fesztivál Eredete az időpontig tart az amerikai város Chicago, ahol május 1, 1886-ben tartott nagyszabású tiltakozó akció a dolgozók. Fáradt elviselhetetlen körülmények korlátozzák a személyek számát szükséges munkaerő órát naponta 8. De a rally nem csak el ezt a célt, hanem vezetett számos áldozattal között a tüntetők. Amerikai hatóságok nem megy, hogy csökkentsék a 15 órás munkanap, elrendelte, hogy a rendőrség, hogy szigorú intézkedéseket ellen tiltakozók. Ennek eredményeként, egy hatalmas tűz, amely elvette száz életet indult. Ennek ellenére, az éves május 1 dolgozók továbbra is tiltakozni, követelve, hogy vegyék figyelembe a nehéz munkakörülmények. Az ilyen találkozók gyakran végződött valódi küzdelem a rendőrség. Ez a memória az első Chicago tiltakozások kezdték megjelölni a dátum az első helyen a Labor Day. Ilyen tömeges akciók nem maradt észrevétlen. Kongresszus a II-nd International, amely 1889-ben került sor Párizsban, úgy döntött, hogy hívja május 1 Világnapja Szolidaritás Dolgozók.
Louis Lingg, August Spies, Albert Parsons, Adolph Fischer és George Engel halálos ítéletet kapott, míg másik két társuk, azaz Michael Schwab és Samuel Fielden életfogytiglani-, illetve Oscar Neeble 15 éves börtönbüntetést kapott. Utóbbi három kormányzói kegyelem útján 1893 -ban kiszabadult. [6] 1889. július 14-én Párizsban megalakult a II. Internacionálé ( 1889 – 1916 között működött, a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése volt), melyen úgy határoztak, hogy a három évvel korábbi chicagói tüntetés kezdetének negyedik évfordulóján, 1890. május 1-jén a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel országszerte a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. A tüntetések az Egyesült Államokban olyan jól sikerültek, hogy a II. kongresszuson, 1891 -ben május elsejét hivatalosan is a "munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé" nyilvánították. (Szintén ez az internacionálé deklarálta 1910 -ben a VIII.
Eredete [ szerkesztés] Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817 -ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos "nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés" (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel. [3] A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. Habár 1847 -ben a nők és gyerekek munkaidejét 10 órában maximálták Nagy-Britanniában és gyarmatain, egészen 1856. április 21-éig a kérdésben nem történt előrelépés. Ezen a napon léptek sztrájkba az ausztráliai Melbourne városában a kőművesek és építőmunkások, hogy a Melbourne-i Egyetemtől az ausztrál Parlamentig menetelve követeljék a 8 órás munkaidő bevezetését a kontinensen.