"A Postától független, úgynevezett kiscellás rádiótelefon-rendszer". A mai olvasónak már gondolkoznia kellene, miről is írunk, a korabeli olvasó pedig még alig sejtette, mi fán terem az, amiről a rendszerváltás egyéb fontos eseményei közepette 1989 novemberében beszámolt a HVG. Igen, ez volt a mobiltelefon-szolgáltatás, amely egy évre rá működni is kezdett. Most, október 15-én lesz 30 éves az első hálózat. A kezdetekről a legtöbbeknek az eleinte táska-, később téglaméretű, mégis igen egyszerű készülékek jutnak az eszükbe, de nem kevésbé érdekes, hogy a mobilozás eleinte hihetetlenül drága volt. A belépési díj 75 ezer, a havi díj 6300 akkori forint volt (benne kétszáz perc hívásindítás vagy hívásfogadás), és kezdetben százezer forint körül mozgott az akkor korántsem a hűségidő fejében kedvezményesen osztogatott készülékek ára. Az átlagpolgár ezt nem tudta kifizetni, mégis három hét alatt összejött 15 ezer előfizető. Első mobiltelefon magyarországon friss. A cégeknek a nagy beruházáshoz nem sokkal később már lízinget is reklámoztak.
A telefon története Magyarországon [ szerkesztés] Magyarország első távolsági telefonbeszélgetése Sopron és Pinnye között jött létre, 1877-ben. Megvalósítója Salamin Leó, a soproni állami főreáliskola akkori igazgatója és természettan tanára volt. Ennek emlékét ma tábla őrzi az iskola falán. [1] 1878-tól magánhasználatú telefonvonalak működtek Brennberg bányatelepen. Magyarországon az első, magánbefektetők által finanszírozott telefonhálózat 1881. május elsején nyílt meg Budapesten a Fürdő (a mai József Attila) utca 10. szám alatt. Vezetője Puskás Tivadar bátyja, Ferenc volt. Az előfizetők számáról ellentmondásos adatok vannak, a források hol 25, hol 50, hol 54, sőt 60 előfizetőt említenek. Az első nyilvános telefonállomásokat Budapesten és Újpesten 1884 -ben állították fel. 30 éve indult el az első mobiltelefon-szolgáltatás Magyarországon – eGov Hírlevél. A fővárosi telefonhálózathoz a legkorábban (még 1881 februárjában) csatlakozott előfizetők: Képviselőház (Kovách László), Főherceg (ma Bródy) Sándor u. 8. sz. Visontai Kovách László, háznagy, Zöldfa u. 28. sz. Gr. Lónyai Béla, Zöldfa u.
26. sz. Mocsonyi Sándor, Gizella tér 2. sz. Pester Lloyd (Falk Miksa), Dorottya u. 14. sz. Pesti Hírlap (Csukássy József), Nádor u. 7. sz. Egyetértés (Csávolszky Lajos), Hímző u. 1. sz. Könyvnyomda (Csávolszky Lajos), Rostély u. Károly laktanya Csukássy József, Kalap u. 16. sz. Angol Királynő szálloda, (Schalek Lipót), Deák-Ferencz u. sz. Vadászkürt szálloda (Kammer Ernő), Kis-Híd u. 5. sz. Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank (Holl Jenő), Dorottya u. sz. Weisshut Alajos, bankár, Fer. József rakpart, 39. Telefonhálózat – Wikipédia. sz. Első Hazai Takarékpénztár (Hajós József), Calvin tér Első Hazai Takarékpénztár Váci körút 64. sz. Kálnoki & Simon, terménykeresk., Mária Valéria u. 19. sz. Weissmann Mór, gabonakeresk., Mária Valéria u. sz. M. k. Ipar- és Keresk. Ministerium, elnöki iroda, Ferencz-József tér Puskás Tivadar, Vas u. 6. sz. Neulander Kálmán. férfiszabó, Dorottya u. sz. Lovrich Gusztáv, ügyvéd, Koronaherczeg u. 17. sz. Schenker & Comp. szállítók, Károly körút 9. sz. Kozmata Ferenc, fényképész, Kristóf tér 3. sz.
Az eddigi tizenegy, igazoltan omikronnal fertőzött román állampolgár közül tíz be van oltva, egyikük sem betegedett meg súlyosan, többségük tünetmentes, és otthoni karanténban várja a fertőzési időszak leteltét. Itt vannak a Magyarországon engedélyezett, megbízható koronavírus vakcinák - Portfolio.hu. Romániában többnyire csak az omikronnal fertőzöttekkel kapcsolatba került vagy a kórházakban kezelt koronavírus-fertőzöttek esetében végzik el a vírusvariáns beazonosítására alkalmas, időigényes és költséges szekvenciális elemzést. Alexandru Rafila egészségügyi miniszter már a dél-afrikai vírusvariáns romániai igazolása előtt úgy vélekedett, hogy az omikron valószínűleg már jelen van az országban, és a járvány következő hullámában meghatározóvá válhat. Románia egyébként továbbra is a járványgörbe negyedik hullámának leszálló ágában van, az országot még nem érte el a Közép- és Nyugat-Európában immár fertőzések tömegét produkáló ötödik hullám. Bár most már lassul az esetszámok csökkenése, az utolsó hét napban is 33 százalékkal kevesebb új fertőzést diagnosztizáltak, mint az azt megelőző héten.
Tényleg megéri? Milyen típusú vakcina elfogadott Magyarországon? Jelenleg ötféle oltóanyaggal oltanak hivatalosan hazánkban: Pfizer BioNtech: amerikai gyógyszergyártó és német biotechnológiai cég alkotta, az első, amelyik zöld utat kapott. Ennek működéséről itt találsz összefoglaló videót. Moderna: amerikai biotechnológiai vállalat, vakcinájuk hasonlóan működik, mint a Pfizeré. AstraZeneca/Oxford: Az Astra Zeneca és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztése, videót itt találsz róla. Szputnyik V: orosz vakcina, amellyel kapcsolatban számos tévhit jelent meg, de ez is teljesen biztonságos, bőséges és részletes információt ebben az összefoglalóban találsz róla. Sinopharm: kínai vakcina, amellyel kapcsolatban szintén rengeteg oltásellenes specifikáció látott napvilágot. Ugyanennek a videónak a 6:56 percétől már a kínai vakcináról esik szó. Nem tapasztaltál mellékhatást a COVID-vakcina után? Erre utal a tünetek hiánya. Tudni kell, hogy Kína a világ egyik legnagyobb gyógyszer alapanyag gyártója, tehát nem jár gyerekcipőben a tudományuk e tekintetben (sem). Ezen kívül szerződésben állunk még a Janssen és CureVac vakcinák gyártóival, de ezek engedélyezése még folyamatban van, tehát még nem érkezett belőlük Magyarországra.
Legalább 2 másik COVID-19 elleni vakcina kifejlesztése zajlik Kínában. Az egyik cég (CanSino Biologics), úgy hírlik, fázis 3 klinikai próbát folytat jelenleg több országban, például Szaúd-Arábiában is. A másik vakcinafejlesztő cég a Anhui Zhifei Longcom. A vírus tisztított részecskéit tartalmazó védőoltásának klinikai próbái nemrégiben léptek a fázis 3 szakaszba. Több ország iratkozik fel a kínai vakcinára. Ázsiai országok sora, így Szingapúr, Malajzia, a Fülöp-szigetek már megállapodást írt alá a Sinovac céggel. 2021 januárjában Indonézia ezzel a vakcinával indította be tömeges vakcinációs kampányát. Törökország szintén jóváhagyta a Sinovac-vakcina sürgősségi alkalmazását. Úgy tudni, a kínai cég már megállapodást kötött Brazíliával és Chilével is. Milyen vakcinák vannak magyarországon. Az Egyesült Arab Emirátusok és Bahrein a Sinopharm-vakcinát hagyta jóvá. A kínai vakcinák elterjedésének jövője Egy éven belül képes lesz 300 millió dózist előállítani a Sinovac cég az újonnan felépülő 20 ezer négyzetméteres gyártóüzemében. Mint sok más vakcina esetén, ebből is 2 dózisra van szükség.
A jelzett mennyiség tehát évente 150 millió ember beoltására lesz elég – ez pedig alig több mint a kínai népesség egytizede. Az elemzők arra mutatnak rá, hogy Kína meg akarja nyerni a vakcinadiplomácia versenyét. Milyen vakcinák vanna k . Erre utal, hogy a kínai elnök 2 milliárd dollárt különített el az afrikai kontinens számára, s emellett még a latin-amerikaiak és a karibi térség országai számára is egymilliárd dollár értékű kölcsönt helyezett kilátásba vakcinavásárlásra. Tovább Stratégiai váltás a beoltási tervekben - Lehetőség vagy fegyelmezetlenség? Szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Covid: What do we know about China's coronavirus vaccines? ()
A Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-alapú vakcinái 95 százalék körüli hatékonyságot mutattak, az AstraZeneca vektoralapú fejlesztése összességében 70, ugyanezen kategóriában az orosz Gamaleya Intézet vakcinája pedig 92 százalékos hatékonyságot produkált. Ezek rendkívül biztató adatok. Összességében elmondható, hogy az úgynevezett harmadik generációs vakcinák a fejlesztési verseny legsikeresebb képviselői. Milyen covid vakcinák vannak. A hatékonyságon felül a közeljövőben a gyakorlati kérdések – gyártási kapacitás, disztribúció és logisztikai lehetőségek – megoldása válik egyre sürgetőbbé. Az AstraZeneca, a Pfizer és a Moderna 2021-ben 5, 3 milliárd adag gyártását tervezi, ami az AstraZeneca vakcinájának dozírozásától függően 2, 6–3, 1 milliárd ember számára elegendő mennyiség. Ehhez az orosz Gamaleya Intézet további 500 millió, külföldre szánt adagot tervez piacra juttatni. Ezek a számok igazolják leginkább a harmadik generációs vakcinák sikerességét – jelenleg a piacra szánt készítmények döntő többségét ezek a technológiák biztosítják.
A két oltás első és második adagja között akár nyolc hét is eltelhet az amerikai járványügy új ajánlása alapján. Kockázatcsökkentés céljából változtattak. Megváltoztatta a Pfizer- és a Moderna-oltásokra vonatkozó, eddigi ajánlását az Amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ (CDC) – írta meg erről a CNN. Müller Cecília bejelentése a koronavírus elleni vakcináról - Blikk. A módosítás lényege, hogy bizonyos emberek esetében akár 8 hét is eltelhet az első és a második dózis beadása között. Ahogy az amerikai hírportál rámutatott, a korábbi útmutatóban még az szerepelt, hogy a második dózist a Pfizer-vakcina esetében három, míg a Moderna termékénél négy héttel az első adag után kell beadni. A CDC hangsúlyozta: az eredeti ajánlás követése nem csökkenti a készítmények hatékonyságát. A módosítás elsősorban kockázatcsökkentés miatt történt. Ugyanis ritka esetekben előfordulhat, hogy az mRNS-típusú oltások (ilyen a Moderna és a Pfizer terméke is) szívizomgyulladáshoz vezetnek, de elsősorban a fiatalabb, 12 és 29 év közti korosztálynál. A szakértők úgy vélik, hogy a két dózis beadása közti intervallum meghosszabbításával ez a kockázat csökkenthető.