A várost színes kulturális élete, színházai, múzeumai, a környék üdülőterületei idegenforgalmi központtá teszik. A Mecsek hegység tövében lévő város nevezetes műemléke a Világörökséghez tartozó ókeresztény sírkamrák. Pécs számtalan keresztény emléket is őriz, ezek közül kiemelkedik a püspöki székesegyház. A török uralom idejéből is több jelentős épület maradt fenn. A múlt emlékeit őrző gyűjtemények mellett számtalan képző- és iparművészeti múzeum is van a városban: így például a Vasarely Múzeum, a Csontváry Múzeum, Schaár Erzsébet szobrászművész Utcája, vagy a Zsolnay-gyár porcelánkiállítása. Dráva Nemzeti Park: A Duna-Dráva Nemzeti Park 1996 tavaszán jött létre a Duna Sió-torkolat és az országhatár közötti szakasza illetve a Dráva mentén fekvő, s részben korábban, részben a nemzeti park megalakulásával védetté nyilvánított, összesen 49 479 ha kiterjedésű területen. A Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi felügyeleti köre Somogy-, Baranya- és Tolna megyék területére, azaz a Dél-Dunántúlra terjed ki, ahol magán a nemzeti parkon kívül három tájvédelmi körzet és 22 önálló természetvédelmi terület található.
Ami a járványügyi előírásokat illeti, a fürdő bejáratánál is mérni fogják a testhőmérsékletet, emellett a sorbanállásnál be kell tartani a kétméteres távolságot, a fürdő épületeire pedig vonatkozik a területi létszámkorlátozás. Somogyi közlése szerint ez azt jelenti, hogy a 120 négyzetméteres belépőcsarnokban csupán 12-en tartózkodhatnak egyszerre, ami azt eredményezi, hogy a vendégek nagy részének csúcsidőben vélhetően kint kell majd sorakoznia. A medencékre vonatkozóan létszámkorlátozás nincs. Emelik az úszómesterek számát, mivel a fürdő területén is ügyelni kell arra, hogy ne alakuljanak ki csoportok az egy háztartásban élőkön kívül. "Nagyon sok függ attól, hogy a vendégek mennyire fegyelmezettek. Ha nekünk kell mindent betartatni, akkor már 100 vendég is sok" – vélekedett. Dunaszerdahelyi kezdeményezésre alakult meg a fürdők és aquaparkok szövetsége Somogyi Gábor beszélt arról is, hogy kezdeményezésére megalakult a szlovákiai aquaparkok, fürdők és uszodák szövetsége. "Eredetileg a környező fürdők vezetőit szerettem volna összehívni egy egyeztetésre, hogy értelmezzük ezt a helyzetet.
Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó felhívás esetében a formai és tartalmi követelmények mellett az ajánlati kötöttség idejének a megfelelő meghatározására is oda kell figyelnünk. Az elővásárlási jog jogosultjainak a felhívása alól a vonatkozó jogszabályok egy kivételt fogalmaznak meg. Az ingatlan tulajdonos abban az esetben nem köteles felhívni az elővásárlásra jogosultakat a tulajdonos, ha a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. Annak megítélése, hogy fennállnak-e ezek a körülmények és az ingatlan eladója mentesül-e a felhívás alól mindig egyedileg, az eset összes körülményének a mérlegelésével dönthető el. Figyelemmel kell lenni például az értékesített dolog vételárához képest magas közlési költségekre vagy a tulajdonosok tartózkodási helyére, a tartózkodási hely felkutatása miatti költségekre és a számottevő időveszteségre is. Ennek eldöntésében iránymutatásul szolgálhat a Kúriának ebben a tárgykörben meghozott legújabb döntése, amelyben a Kúria azt állapította meg, hogy önmagában a nagyszámú elővásárlásra jogosult tulajdonostárs ténye nem mentesíti a tulajdonost a vételi ajánlat elővásárlásra jogosult tulajdonostársakkal való közlésének kötelezettsége alól.
Jogszabályon és megállapodáson alapuló elővásárlási jog A jogszabályon alapuló elővásárlási jog – szemben a megállapodáson alapuló elővásárlási joggal - dologi hatályához nem szükséges az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, hiszen az a jogalkotói akarat folytán mindenkivel szemben érvényesül. A jogszabályon alapuló elővásárlási jog áll fenn például közös tulajdonú ingatlanokon, osztott földtulajdonon, illetve műemléki ingatlanokon. A jogszabály rendelkezése mellett az elővásárlási jog alapulhat a felek erre irányuló megállapodásán is, melyet írásbeli formában kell megkötni. Annak érdekében, hogy az így létrejött elővásárlási jog mindenkivel szemben hatályossá váljon, szükséges az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzeni azt, a bejegyzést követően harmadik személyek már nem hivatkozhatnak arra, hogy annak fennálltáról nem volt tudomásuk. A megállapodáson alapuló elővásárlási jog időtartama tekintetében a Ptk. nem tartalmaz előírást, így az a felek szabad megállapodásának tárgya; az határozatlan és határozott időre is alapítható.
Mi a vételi ajánlat helyes közlésének módja? A Ptk. a harmadik személytől származó vételi ajánlat közlésének kötelezettségét írja elő az eladó számára, azonban a törvény felmenti a tulajdonost a közlési kötelezettség alól abban az esetben, ha külső körülmény (pl. jogosult ismeretlen tartózkodási helye) miatt az rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna. E felmentő rendelkezés az adásvétel esetleges időmúlás miatti meghiúsulását kívánja kiküszöbölni. A bírói gyakorlat – a jogszabály normaszövegében megfogalmazottakhoz híven – konzekvens abban, hogy az ajánlatot teljes terjedelmében, annak minden lényeges elemére kiterjedő módon közölni kell a jogosulttal, mivel így kerülhet azon döntési helyzetbe, hogy megítélhesse, érdekében áll-e az elővásárlási jog gyakorlása. Az ajánlat teljes terjedelmébe bele tartozik a fizetési mód, annak ütemezése, valamint a vevő kilétének feltárása is. Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül, az elővásárlási jog gyakorlója számára jogszabály az ajánlatban foglaltakra vonatkozóan alkupozíciót nem teremt.
Elővásárlási jog alkalmazhatósága Fontos rögzíteni azt, hogy az elővásárlási jog, mint az adásvétel különös neme kizárólag az adásvétel útján történő tulajdonjog átruházása esetében merülhet fel, más jogügyletekkel történő tulajdonjog átruházás során, így például csereszerződés, ajándékozási szerződés, vagy apportálás esetében nem. Ennek alapvető oka az, hogy ezen jogügyletek nem tekinthetőek adásvételnek, hiszen ezeknél a jogügyleteknél a tulajdonjog ellenértékeként nem vételár, hanem valamilyen más ellenérték kerül átadásra. Elővásárlási jog gyakorlásának feltételei és annak gyakorlása Az elővásárlási jog gyakorlásának a feltételei a jogszabályon, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási jog tekintetben megegyeznek, azonos jogosultságok illetik meg a megállapodáson alapuló és jogszabályon alapuló elővásárlási jogosultakat. Az elővásárlással terhelt ingatlan tulajdonosa által elfogadott ajánlat közlése Az ingatlan tulajdonosa az ajánlatot még az elfogadás előtt köteles írásban, teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal.
Utolsó frissítés: 2021. 04. 01 - 08:27