Familiáris értelmi elmaradás Az értelmi elmaradás családon belüli nagyfokú halmozódása következtében az érintetteknél általában átlag alatti intelligencia, illetve enyhe fokú értelmi sérülés tapasztalható, különösebb kimutatható ok nélkül. Szerzett ártalmak Méhen belüli ártalmak: pl. anyai betegségek (pl. a terhességi toxémia), pajzsmirigybetegségek, drog és alkoholfogyasztás, fertőzések (pl. Tanulásban akadályozottak szakirodalom. rubeola), nemi betegségek, mérgezések, extrém alultápláltság. Szülés alatti ártalmak: pl. oxigénhiány, szülési sérülések, koraszülés Szülés utáni ártalmak: pl. fertőzések, extrém sárgaság, mérgezések, extrém alultápláltság, oxigénhiány, baleset, agysérülés A gyógypedagógiai gyakorlatban a legkorszerűbb és legelterjedtebb az az osztályozás, amely az értelmi sérülteket 2 csoportba osztja: Tanulásban akadályozottak (Tanak) Ide tartoznak egyrészt a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által enyhén értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek (IQ 50-70), másrészt az általános iskolában tanulási problémákkal küszködő gyermekek (IQ 71-80).
"Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és környezeti hatások eredőjeképpen alakul ki, amelynek következtében az általános értelmi képesség az adott népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott. " (Lányiné, 1986) Mivel az értelmi képességek elmaradása már az első évektől érzékelhető, ez biztosan megkülönbözteti az értelmi sérülést a pszichózisoktól és a demenciáktól. A tanulásban akadályozott kollégista tanulók társadalmi pozíciójának sajátosságai a Nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium intézményben. Az értelmi fogyatékosság alapvető oka a központi idegrendszer sérülése. Ha az idegrendszer károsodik valamilyen okból, a gyermek nem feltétlenül lesz értelmi fogyatékos, de minden értelmi fogyatékos esetében elmondható, hogy az idegrendszer károsodott. Szintén a fenti definícióból következik, hogy mivel az általános értelmi képesség legelfogadottabb mérési módja az intelligenciateszt, a népesség átlagától való eltérés az intelligenciahányadossal adható meg legegyszerűbben. A legismertebb osztályozás is az IQ-értékek alapján sorolja be az értelmi sérülteket: enyhe-, középsúlyos és súlyos értelmi sérült kategóriákba.
Interakciós játékok 119 5. Ismerkedés/kapcsolatteremtés 120 5. önmagunk és mások észlelése 121 5. Kapcsolat és együttműködés 122 5. A kifejezőképességet fejlesztő gyakorlatok 124 5. Nyugalom és lazítás 126 5. Irodalomjegyzék 130 6. Speciális problémakörök - az elméleti vázlata, gyakorlati lehetőségek 132 6. A motiváció fejlesztése 132 6. Fogalommagyarázat 132 6. A tanulási motiváció változatai 133 6. Következtetések az iskolai gyakorlat számára 134 6. A gyakorlatban felhasználható szakirodalom 135 6. Félelem az iskolában 136 6. A félelem fogalma és megjelenési formái 136 6. A(z iskolai) félelmek keletkezése, létrejöttük feltételei, magyarázó modellek 140 6. Eljárások az iskolai félelmek csökkentésére és leküzdésére 142 6. Arthur Englbrecht: Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását? (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, 1996) - antikvarium.hu. A gyakorlatban felhasználható szakirodalom 145 6. A tanítás és a viselkedés zavarai 146 6. Fogalomkör 146 6. A tanítást nehezítő tényezők és a viselkedés zavarainak megszüntetése 147 6. Pedagógiai következtetések 149 6. A gyakorlatban felhasználható szakirodalom 150 6.
El kell azonban mondani, hogy az IQ-tesztek a többségi társadalmak részére készülnek, így alábecsülhetik a más kultúrából érkező bevándorlók értelmi képességeit, vagy a saját kultúrájához, életmódjához ragaszkodó, a többségtől elszigetelődő kisebbségből származók intelligenciáját. Halmozott sérülés esetén a társult sérülés fajtájához adaptált tesztet használnak. Az értelmi sérüléseket szokás kóreredet szerint is elkülöníteni, bár ez kevésbé jellemző, mint az IQ szerinti osztályozási mód. Egy csecsemő vagy kisgyermek esetén néha még inkább ezt az osztályozást alkalmazzák, s talán eleinte a szülők számára is kezelhetőbb. Az értelmi sérülés kóreredete Az értelmi sérülés kialakulásának hátterében számtalan ok állhat. Bár korszerű vizsgálatokkal ezek közül egyre több azonosítható, az esetek 20-25%-ában nem derül fény a kiváltó okra. Genetikai okok, kromoszóma-rendellenességek A genetikai eredetű értelmi sérülések egy része örökletességet, bizonyos családi halmozódást mutat, másik részüknél a genetikai állomány (az örökítő anyag) sérülése "minden előzmény nélkül" következik be.
A Morzsás almás pite receptje videón Forrás: YouTube / Ízes élet Receptgazda: Mautner Zsófi
Elkészítési idő 75 perc alatt elkészülő ételek Elkészítés nehézsége Egyszerű ételek Árkategória Pénztárcabarát ételek Hozzávalók: a tésztához: 30 dkg liszt 20 dkg vaj 7 dkg barna cukor 1 db tojás (nagy) csipet só az almás réteg hozzávalói: 5-6 db édes alma 1 citrom leve 3 dkg barna cukor 1 csomag vaníliás cukor 1 teáskanál őrölt fahéj 1/2 teáskanál őrölt szerecsendió a morzsához: 10 dkg puha vaj 10 dkg liszt 10 dkg barna cukor 1 citrom reszelt héja Elkészítés: A lisztet összekeverjük egy csipet sóval, hozzáadjuk a felkockázott, hideg vajat, majd elkezdjük összemorzsolni. Amikor már kellően morzsalékos, hozzákeverjük a cukrot, majd hozzáadjuk a villával enyhén felvert tojást. Ezután gyors mozdulatokkal összegyúrjuk a tésztát, majd fóliába csomagoljuk, és legalább egy fél órára a hűtőbe tesszük. Egy teflonos sütőformában keresztbe teszünk két vastagabb csík sütőpapírt úgy, hogy jóval túllógjon a forma szélén. (így könnyen kitudjuk majd emelni a formából a megsült pitét). Morzsás almás pite recept. A hűtőből kivesszük a tésztát, majd a fólián sütőforma nagyságúra nyújtjuk.
Egy igazi, fahéj illatú békebeli sütemény hangulatát kelti ez a pite. És még nyújtani sem kellett a tésztát! Ha azt mondom, hogy ez egy rácsos pitének indult? Aztán úgy voltam vele, hogy jó lesz ez morzsásnak is, sokkal egyszerűbb, nem kell előbányászni a gyúródeszkát, aztán meg az amőba formáimat méretre nyesegetni… Az íze, az illata ugyanaz, sőt a rusztikus kinézete is kedvemre való volt, akkor meg? Múlt héten ölni tudtam volna sok mindent megadtam volna egy igazi almás pitéért. Ráadásul hétvégén vendégségbe voltam hivatalos, így nem teketóriáztam, hanem megsütöttem. Mindig izgulok kicsit, mikor olyasmit készítek, amit még előtte nem, vagy legalábbis máshogy… Így volt ez most is, ráadásul meg sem kóstolhattam felszeletelés előtt, hogy tuti elég édes-e, nem hullik-e szét apró darabokra az egész stb. stb. Annak külön örültem, hogy megdícsérték a tésztáját, hiszen teljes kiőrlésű lisztből készült. Morzsás almás pit bull. Szépen szeletelhető volt, a töltelék sem folyt szét, nem ázott el az alja. Egy szó, mint száz máskor is így fogom készíteni.