A Nyitott Városháza programsorozat első teraszkoncertjét a Capella Savaria adta péntek este a városháza első emeletén. A teltházas koncert előtt köszöntőt mondott Horváth Soma, kultúráért is felelős alpolgármester. A sorozat következő koncertét az Isis Big Band adja július 31-én. Fotó: Vágvölgyi Bálint/
George Frideric HANDEL (1685-1759): Theodora, 1749 Theodora – Baráth Emőke Irene – Szutrély Katalin Didymus – Balogh Eszter Septimius – Megyesi Zoltán (tenor) Valens – Cser Krisztián (basszus) Purcell Kórus Capella Savaria Vezényel: Vashegyi György Idén 40 éves a Capella Savaria (művészeti vezető: Kalló Zsolt), Magyarország legrégebbi, korhű hangszereken játszó kamarazenekara. A Vashegyi György vezette Purcell Kórussal közös előadásukban Händel Theodora című oratóriumát hallgathatjuk meg ma este. Címszerepben Baráth Emőke, az est további szólistái Szutrély Katalin, Balogh Eszter, Megyesi Zoltán és Cser Krisztián. Vasvár Online. Az est karmestere Vashegyi György. Rendező: Sysart Kft. Orfeo Zenei Alapítvány A képen Baráth Emőke látható, a fotót készítette: Böröcz Balázs A Purcell Kórus t Vashegyi György 1990-ben alapította a Dido and Aeneas c. opera koncertszerű előadására. A szintén Vashegyi György által (1991-ben) alapított Orfeo Zenekarral a két együttes tagjai Magyarország kiemelkedő régizenei specialistájává váltak: repertoárjuk gerincét a Gesualdótól Mendelssohnig terjedő periódus zenéje alkotja, egy-egy alkalommal kortárs kompozíciók előadását is vállalja.
Hétvégén módosul a menetrend a Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalon A Budapest-Győr-Hegyeshalom vonalon módosul a menetrend április 8-11. és május 6-9. között, mert a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között pályakarbantartási munkákat végeznek. Mendelssohn közelében I. - | Jegy.hu. Bekérették a Külügyminisztériumba Ukrajna budapesti nagykövetét "Itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát" - közölte Szijjártó Péter. Milley tábornok: az orosz-ukrán konfliktus még évekig elhúzódhat és az Egyesült Államok is részese lesz Milley szerint az esetleges újabb kelet-európai bázisokat azok az országok finanszírozhatnák, amelyek több amerikai katonát szeretnének határaikon belül látni. Példaként Lengyelországot, Romániát és a balti országokat említette.
» HÍREINK » Minden eddiginél több koncerttel és programmal várja közönségét a Régi Zenei Napok július 3. és 10. között. A programsorozat a Váci Egyházmegye együttműködésével valósul meg. Szeretettel ajánljuk! A Filharmónia Magyarország idén is visszarepít bennünket az időben, felidézve a barokk kor hétköznapi és ünnepi pillanatait. 2021-ben több újdonsággal is készülnek a szervezők (irodalom, tanulás és játék). Hangszeres mesterkurzus lesz Vácon és az oktató professzorok koncertjei július 5-én és 7-én Gödöllőn a Királyi Kastélyban. Az alábbiakban a Vácon lezajló eseményeket ajánljuk. A Capella Savaria teraszkoncertje a Városházán - Horváth Soma - Szombathely.hu. A helyszínek: Fehérek temploma, József Attila sétány, Püspöki Palota, Adullám kávézó, Barátok temploma. Nyitókoncert: 2021. július 3. este 20:00 óra, Fehérek temploma, Március 15. tér - Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus Vashegyi György vezényletével egy utoljára a 18. században előadott mű, Stölzel Passiója csendül majd fel. Találkozások: 2021. július 04. 17:00 Vác, József Attila sétány. Az esemény a Bacchus Consort interaktív, családi koncertjével indul, ezt követi a kurzushallgatók bemutatkozó koncertje, majd a helyi együttesek koncertje után 20:00 órától táncház veszi kezdetét Kovács Gábor közreműködésével.
2006-ban – a zenekar fennállásának 25 éves évfordulóján – a Prima Primissima szakmai és közönségdíjat is a Capella Savariának ítélték Vas megyében. A kanadai Opus Magazine így írt róluk: "Európa egyik legjobb zenekara" – mondta a polgármester, aki végezetül boldog újévet kívánt a közönségnek. Képalá: Nagy Róbert polgármester köszöntötte a zenekart és az érdeklődőket A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem. Savaria Fórum 31. évfolyam 12. szám - 2022.
2022. április 6. szerda
Anna Engelhardt ( Nagyszeben, 1791. – Marosvásárhely, 1854. február 28. ) magyar színésznő. Kántorné Engelhardt Anna Életrajzi adatok Született 1791. Nagyszeben Elhunyt 1854. február 28. (62-63 évesen) [1] Marosvásárhely Házastársa Kántor Gerzson A Wikimédia Commons tartalmaz Kántorné Engelhardt Anna témájú médiaállományokat. Élete Szerkesztés Pályája 1809-ben indult. Kazinczy Ferenccel való ismeretsége folytán lett magyar színésznővé és midőn első kísérleteivel fellépett, német anyanyelvű volt, a magyar nyelvet még nem beszélte tökéletesen, de idővel nagy buzgalommal tanulta meg Láng Ádám Jánostól. Ő figyelt fel rá, amikor Engelhardt Anna mint cselédlány szolgált Franz Xaver Girzik (1760-1813) német színpadi szerzőnél, a német színtársulat operai rendezőjénél. 1809-ben Kántor Gerzson komikus vette nőül. Játszott hazaszerte különféle színpadokon. Legnagyobb diadalait mégis Pozsonyban aratta, ahová 1825-ben Fehér vármegye az országgyűlés idejére magyar színészeket küldött. 1847-ig mint vándorszínész játszott, utolsó fellépése 1851-ben volt, ekkor, mint a marosvásárhelyi színház pénztárosa dolgozott.
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm Névmutató: Kántorné Engelhardt Anna 2007. július 31. Ismeretlen tettesek eltüntették az első magyar tragikaként számon tartott Kántorné Engelhardt Anna /1791-1854/ marosvásárhelyi sírjáról a színésznőt ábrázoló bronzplakettet. Szekeres Erzsébet, a plakettet állító Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke valószínűnek tartja, hogy Izsák Márton néhai szobrászművész 1993 júliusában felállított alkotását nem sírgyalázók, hanem ócskavasgyűjtők feszítették le. Kántorné Engelhardt Anna volt a Bánk bán első Gertrudisa az 1833-as kassai bemutatón. A római katolikus temetőben található jeltelen sírjára színésznőtársa, Prielle Kornélia emeltetett síremléket. /Szucher Ervin: Ellopták Kántorné bronzplakettjét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31. / 2009. december 3. A marosvásárhelyi római katolikus temetőben a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület kezdeményezésére visszahelyezték Kántorné Engelhardt Anna, a nagy magyar drámai színésznő sírjára a portréját ábrázoló plakettet.
Laborfalvi Róza a 19. századi Magyarország egyik leghíresebb nőalakja és a színjátszás úttörője volt, aki színészi tehetségével beírta magát a történelembe. De nemcsak alakításai és szépsége miatt beszéltek róla annyit, hanem magánélete és házassága miatt is. Az asszony amellett, hogy a színpad királynője volt, egy törvénytelen gyermeket nevelt, majd pedig Jókai Mórral szerettek egymásba. Az író családtagjai és barátai azonban erősen ellenezték a botrányosnak mondott frigyet. Szegény családból a színházba Benke Judit néven született 1817 áprilisában, Miskolcon, elszegényedett nemesi szülők gyermekeként. Édesapja, Benke József színész volt, és egy ideig édesanyja, Rácz Zsuzsanna is színésznőként tevékenykedett. Apja korán színinövendéknek adta, és Kántorné Engelhardt Anna gondjaira bízta. Judit 1833. októberében lépett először színpadra a budai Várszínházban, immáron Laborfalvi Rózaként. Kezdetben csak kisebb szerepeket kapott, amik nem hozták meg számára az igazi áttörést, ismertséget.
Legnagyobb diadalait mégis Pozsonyban aratta, ahová 1825-ben Fehér vármegye az országgyűlés idejére magyar színészeket küldött. 1847-ig mint vándorszínész játszott, utolsó fellépése 1851-ben volt, ekkor, mint a marosvásárhelyi színház pénztárosa dolgozott. Élete végén nagy nyomorban élt, élelemért cserébe tanította be színésznőknek a szerepeket. Később házmesternő is volt, munkájáért cserébe szállást kapott, de dolgozott szakácsnőként is. Jeltelen sírban temették el a katolikus temetőben, halála után két évvel Prielle Kornélia állított számára síremléket. [2] Kántorné volt legkiválóbb tragikai művésznője a régebbi magyar szinészetnek. Életrajzát megírta Szigligeti Ede (Olcsó könyvtár, 57. sz. ). Fontosabb szerepei Sappho ( Grillparzer); Erzsébet ( Schiller: Stuart Mária); Gertrudis ( Katona J. : Bánk bán, az ősbemutatón is); Octavia ( Kotzebue); Ilka, Szécsi Mária ( Kisfaludy Károly); Bátori Mária (Soden– Dugonics A. ). Emlékezete Kántorné utca, sétány és park Budapesten, Zugló Rákosfalva városrészében.
[8] Kántorné, egyfelvonásos színmű ( Szász Károly) ősbemutató: 1905, Színiakadémiai vizsgaelőadás [9] Kántorné ( Kárpáti Aurél) 1954, életrajzi könyv Színészportrék ( Telepi György) festmény a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Bokor József (szerk. A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. Magyar színházművészeti lexikon Magyar színművészeti lexikon Színészkönyvtár
Szőllősi Lajos és Szigligeti Ede példáját követve Benke Judit nemesi előnevével iratkozott fel a színlapra, és 1833. október 27-én Laborfalvi Rozáliaként lépett először a világot jelentő deszkákra. A Honművész folyóirat így emlékezett meg róla: "Szép alakja, tiszta organuma, és helyes szólejtése szép reményt nyujta jövendője felől. " Laborfalvi 1834-ben Győrött és Kassán játszott Komlóssy Ferenc színtársulatával, majd 1835-ben visszatért a Várszínházba, 1837-ben pedig az alakuló Pesti Magyar Színház (a későbbi Nemzeti Színház) társulatához csatlakozott. Az augusztus 22-i megnyitón Eduard von Schenk Belizár című drámájában Antónia szerepét alakította kitörő sikerrel. Repertoárját a továbbiakban tragikus női szerepek alkották: játszotta Thisbét Victor Hugo Angelójában, a címszerepeket Szigligeti Rózsájában és Czakó Leonájában, Gertrudot a Hamletben, Kleopátrát, Stuart Máriát, valamint Bornemissza Annát is. 1848. március 15-én este a Nemzeti Színház a Bánk bánt játszotta, Laborfalvi Rózával Gertrudis szerepében.
Ezután még 1883-ban fellépett egyszer Miskolcon, művészi pályafutása félszázados évfordulóján, ekkor a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Laborfalvi Róza végül 1886. november 20-án, 69 évesen hunyt el. Sírja a Kerepesi úti temetőben található. Felismered a magyar írók szerelmeit? Az írókról sokan gondolhatják, hogy magányos farkasok, meg nem értett emberek, akiknek nehéz párkapcsolatot kialakítaniuk rapszodikus életvitelük és alkotási folyamataik mellett. De sokaknak gyönyörű szerelmi szálaik alakultak ki, és legtöbbjüket olyannyira eltalálta Ámor nyila, hogy életük végéig kiválasztottjuk mellet maradtak. Tudod, ki volt Molnár Ferenc utolsó felesége vagy Kaffka Margit második férje? Most kiderül, mennyire ismered a magyar irodalom nagyjainak magánéletét! Képek: Wikipedia, Wikipedia.