Veszprém városa különleges helyen terül el, hiszen egyszerre hordozza magában a Bakony természeti értékeit, ugyanakkor a Balaton-felvidék kapuja is. Bármelyik tájegység vonzza a turistát, Veszprém kiváló kiindulópontot, vagy célállomást jelenthet. Ezeken a kirándulásokon sokszor találkozhatunk olyan történelmi emlékekkel, amelyek összekapcsolják a megyeszékhelyet akár a Bakony egy-egy legendájával, akár a Balaton-felvidék valamely híres épületével, történetével. Zirc látnivalók, amit mindenképpen érdemes megnézni Zirc és környékén. Gondoljunk csak Sobri Jóskára, a bakonyi betyárra, aki nem egyszer vendégeskedett a veszprémi Várbörtönben, vagy éppen a Tihanyi apátságra, amely egyazon korból őriz értékes történelmi emlékeket, mint amikor Veszprém középkori fénykorát élte. Aki történelmi felfedezés helyett jobban vágyik a természetbe, annak is több, egymástól különböző kikapcsolódási lehetőséget kínál Magyarország ezen tájegysége. A Bakony sűrű erdeiben hosszú túrákon lehet részt venni, amelyek közül az egyik legnépszerűbb a Cuha-patak mellett futó ösvény. Ha pedig lankásabb vidékre vágyunk, a Balaton-felvidéken a Szentbékkállai-kőtenger, vagy a Badacsony-térsége sem okozhat csalódást.
Nagyon pozitív változás volt a 100 éves Erzsébet Kórház – Rendelőintézet teljes felújítása, amely során az épületeit bővítették, modernizálták. Ma a krónikus gondozás, és a mozgásszervi rehabilitáció van a kórházi ellátás középpontjában. A város nagy, országosan is ismert rendezvényei a Bakonyi Betyárnapok és a Bakonyi Vágta. Zirc - A Bakony Fővárosa » Látnivalók, nevezetésségek » Országjáró. Összegzésként elmondható, hogy Zirc az elmúlt több mint félévszázad alatt nagy fejlődésen, változáson ment keresztül. A lakott, beépített terület meghaladja a négy négyzetkilométert, szinte a teljes Zirci-medencét betölti. Zirc napjainkban méltán nevezhető a Bakony fővárosának, a zirci járás központjának, és ezt a "státuszt" tovább erősítik a 2010-es években megvalósult infrastrukturális fejlesztések, melyeknek köszönhetően településünk egy folyamatosan megújuló város képét mutatja, magában hordozva a múlt értékeit.
Vendégcikk: Programok, látnivalók Zircen és környékén Zirc festői szépségű városka a Bakonyban. Szokás a Bakony fővárosának is nevezni. A városka és környéke rengeteg kikapcsolódási lehetőséget tartogat, az aktív pihenést kedvelőktől kezdve a kulturális értékek iránt érdeklődőkön át az építészet szerelemeseiig mindenki megtalálhatja a neki legszimpatikusabb kikapcsolódási formát. Íme néhány ötlet, hogy miket érdemes megnézni a környéken. Kihagyhatatlan látnivalók Zirc és környékén. ZIRC Ciszterci Apátság Az Apátság az 1098-ban alapított Ciszterci rend magyarországi központja. A templomot a török időkben elpusztították, majd csak később, a barokk időkben építették újra. Érdekessége, hogy minden oszlopa fából készült, mégis mind gyönyörűen megmunkált márványfelületnek tűnik, ez sokat elárul a korabeli mesterek precizitásáról és tehetségéről. A legtöbb szinte mindenhol díszítéssel ellátott barokk templomtól ez nagyban eltér, csak néhol találhatunk dekorációkat. A templom különös meghitt atmoszféráját, harmóniáját talán pont az egyszerű és a díszített felületek váltakozása adja.
A Szakképző Iskola 1994-ben költözött át a monostorból az új, modern épületébe, amihez kollégium és egy többfunkciós tornaterem is csatlakozik. A városban a 1990-es években korszerűsítették a közműveket, illetve vezették be a gázt. 1992-ben nyílt meg a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház a település egyik legrégebbi épületében, a Dubniczay –házban, az intézmény Reguly Antal munkásságát, a Bakony népművészetét és a település helytörténetét hivatott bemutatni. Ugyancsak a rendszerváltás után alakultak ki Zirc testvérvárosi kapcsolatai, 1990-ben Polheim (Németország) és Barót (Románia, Erdély), 1998-ban Nivala (Finnország), 2015-ben Dercen (Ukrajna, Kárpátalja) településével kötöttek megállapodást. A térség gazdaságát jelentősen megrázta a dudari szénbánya 1994-től kezdődő folyamatos leépítése, majd 1999-2000-es felszámolása. Ennek hiányát a mai napig sem sikerült megszüntetni, mert bár jelentős a szolgáltató szektorban és helyi mikro- és kisvállalkozásokban dolgozók száma, a lakosság egy része a közeli nagyobb városokba (Veszprém, Győr, Mór, Székesfehérvár) jár dolgozni.
A falu lakói az apátság jobbágyai voltak. A 14. század már a lassú pusztulás idejének kezdete. Folyamatosan csökkent a szerzetesek létszáma, a kommenda rendszer szétzilálta gazdaságaikat. Az Oszmán Birodalom uralma alatt a terület lakossága folyamatosan csökkent olyannyira, hogy 1552-re, amikor a török elfoglalta Veszprém várát, valószínűleg elnéptelenedett. 1536-ban egy adóösszeírás még 13 portáról tudósít, de ezek száma 1553-ra kettőre zsugorodott. Később már pusztaként adományozták tovább az apátság többi birtokával együtt. Az apátságot a török kiűzése után a sziléziai Heinrichau (ma Henryków, Lengyelország) monostora alapította újra. Az első kolonizációs kísérlet kudarcba fulladt, mert 1704-ben a Heinrichau környékéről érkezett német telepesek házát a kuruc csapatok felgyújtották. Később a középkori monostor mellett, de annak köveit felhasználva építették fel az új épületet, amelynek templomát 1752-ben szentelték fel. A szerzetesek száma folyamatosan nőtt, 1799-ben már 28-an éltek a megszentelt falak között.
A ház udvarán keresztülhaladva lehet eljutni a malomig. A malomba egy hatalmas méretű kulcs segítségével lehet bejutni. Belül megtekinthető a malom felépítése, láthatóak az óriási fogaskerekek, melyek hajtják a malomköveket és a lapátokat. Cseszneki vár A Bakony mondhatjuk, hogy talán egyik leglátványosabb várromja. Zirc városától nem messze található Cseszneki vár. Története régre nyúlik vissza, a tatárjárás után a magyarok sok várat emeltek védelmük megerősítésére, a Cseszneki vár is egy, az ebben az időben épült várak közül. Az alatta lévő parkolóból közelíthető meg a legkönnyebben a vár. Pár perces sétával fel lehet jutni a romos várfalak közé. A várból gyönyörű kilátás nyílik a Bakony gyönyörű erdeire. Érdekesség! Az 1947-ben forgatott Valahol Európában című filmben látható a vár. Via Ferrata – Csesznek Mi is az a Via Ferrata? Szabadidősport! A sziklamászás egyszerűbb, biztonságosabb módja. Fixen beszerelt fém kábelek, létrák, hidak és lépcsőfokok segítik a haladást. Cseszneken a vár aljában vezetnek Via Ferrata utak, összesen öt első hármat (Ostromlók útja, Várpanoráma út, Tálos Zoltán Emlékút) a tatabányai Alpin Sportklub tagjai építették meg 2013-ban.
Gyermekkor "Gyönyörű gyermekkor, nagyszerű karrier, boldog házasság. Akarhatok ennél többet? " Ezek a pozitív gondolatok Esterházy Melinda hercegnétől származnak, aki magát folyamatosan képezve vált a Budapesti Operaház balett-társulatának ünnepelt csillagává, polgári származása ellenére ismeretséget kötött V. Esterházy Pál herceggel, majd hosszas habozás után feleségül ment hozzá. » több A karrier kezdete "A fegyelem a legfontosabb, anélkül minden hiába! " Karrierje kezdetekor Melinda hihetetlenül fiatal volt, a fellépéseket eleinte inkább játéknak, mint hivatásnak tekintette, az ambíció és az azzal kapcsolatos feszültség, lámpaláz csak a későbbi években alakult ki benne. 1934-ben tizenhárom évesen táncolta el "A babatündér" című balett beszélő babájának szerepét. Karrier "A színpadot mintha friss fuvallat járta volna be Ottrubay Melinda, a fiatal balerina táncának köszönhetően... " Hogy a többi szólótáncosnő közül kitűnjön, Melindának fontos volt, hogy tovább képezze magát. 1935 nyarán 800 pengős ösztöndíjat kapott, és több hónapra Párizsba költözött, hogy sok más világhírűvé lett táncoshoz hasonlóan az orosz Ljubov Jegorovától, a Moszkvai Nagyszínház egykori rímabalerinájától tanuljon.
A herceg meglátogatta őt és családját, és gyakran megnézte fellépéseit is. A küldött virágcsokrokon kívül azonban más nem árulkodott az érzelmeiről. A II. világháborúban, Budapest ostromakor a nagylelkű herceg palotája biztonságos pincéjében mások mellett az Ottrubay családnak is menedéket nyújtott. 1945 nyarán a herceg végül megkérte Melinda kezét, aki először nemet mondott, mert tudta, hogy ha feleségül megy a herceghez, le kell mondania karrierjéről. Végül hosszas habozás után ment feleségül V. Esterházy Pál herceghez, és végleg elhagyta a színpadot. A háború azonban megnehezítette a hercegi pár életét. Pált 1948 decemberében az ÁVO váratlanul elhurcolta otthonából és koncepciós perbe fogták, melynek végén halálbüntetésre akarták ítélni. Végül 15 év fogházbüntetés kapott. Melinda kezdetben havonta egyszer, néhány percre meglátogathatta férjét, 1950 elején azonban még ezt ismegtiltották. A hercegné, hogy szüleit támogatni tudja, gyors- és gépírást tanult és franciát tanított, de egy évvel később családját Egerszólátra telepítették.
Szerelem és nosztalgia a Nők Lapja 2020/37. számának Korok rovatában. Micsoda pár! Esterházy Pál herceg volt az ősi család egyetlen kétdiplomás tagja, felesége, a polgári származású Ottrubay Melinda pedig az első, aki megkapta a magyar balett történetében a táncművészet Oscarjának számító "prima ballerina assoluta" címet. A száz éve született hercegné és legendás táncosnő hűséges társ volt a nehéz években is. Történetük első olvasata tündérmesébe kívánkozik. A herceg a színpadon látta meg a fiatal lányt, és menthetetlenül beleszeretett. Ottrubay Melinda pedig, aki már tizenévesen az Operaház egyik vezető csillaga lett, a nagy korkülönbség dacára végül is nem tudott nemet mondani kora talán legígéretesebb agglegényének, a mesebeli Esterházy-hitbizomány örökösének. A valóság azonban másként festett: 1946-ban a herceg magyarországi birtokait elkobozták, ausztriai birtokai az Anschluss után német, majd a világháború után szovjet megszállás alá kerültek. A művelt, doktorált, nyolc nyelven beszélő, magas, sötétszőke, elegáns megjelenésű herceg – aki híresen bőkezű mecénás volt – ekkor már közel sem számított "megfogni való", mesebeli királyfinak.
Európa legígéretesebb agglegénye hozzáértően irányítja a családi birtokokat a válságos időkben. Aztán megismerkedik a polgári családból származó fiatal balerinával, Ottrubay Melindával. Házasságkötése után Pált perbe fogja a kommunista magyar vezetés, birtokait kisajátítja, őt pedig börtönbe veti. Melinda - noha nagy veszély fenyegeti - nem hagyja el az országot, egészen 1956-os menekülésükig. Esterházy Pál 1989-ben bekövetkezett halála óta Melinda hercegné a családi birodalom örököse.
Legolvasottabb Zenés színház Csillogó külsőségek közepette A korszerűsítés után újra megnyíló Operaház első premierje Erkel Hunyadi László című operája volt a főigazgató, Ókovács Szilveszter rendezésében. A március 13-i bemutatón jártunk. Klasszikus Autóval Texasba – koncert Wilheim András emlékére a BMC-ben "Autóval megyek. – Hová? – Texasba. – Miért mész autóval Texasba? – Meghalni. " Ez volt Wilheim András zenetörténész egyik utolsó párbeszéde kórházi ágya mellett ülő feleségével. Tényleg: miért is Texas, ahol sohasem járt? A március 22-i, Budapest Music Centerben felhangzó különleges hangverseny műsora választ ad a kérdésre. Klasszikus Bach mindig és mindenhol A zeneszerző születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk néhány szép, megható vagy éppen meglepően újszerű videót, amelyek bizonyítják, minden idők egyik legnagyobb zeneszerzőjének művészetére folyton szükségünk van. Jazz/World Örömzene apró, kék darabokban: egy este Falusi Mariann-nal Jazz-díva és pop-hercegnő, a jó ég tudja, mi még és egyáltalán: micsoda hang!
Falusi Mariann színdarabban játszik, műsort vezet, fellép és… Énekelni leginkább Lang Györgyivel szeret, ezt egy interjúban mondta. Március 11-én a Kongresszusi Központban Darabjaim című estjével lépett fel, alig kétéves várakozás és többszöri halasztás után. Sokan kivártuk. Megérte. Támogatott mellékleteink hírlevél A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében