– milyen lehet cigánynak lenni? [11] (interjúk), Magvető, Budapest, 1997. ISBN 963-14-2102-3 Jegyzetek Források Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Tihanyi Péter: Élt 51 évet Hetek, IV. évfolyam, 48. szám, 2000. november 25. NAVA [ halott link] (Hozzáférés: 2014. november 3. ) További információk Borzák Tibor: Emlékszik-e még? (Interjúkötet), BT-Press, Kecskemét, 1996. D. Magyari Imre: Beszélgetések I. Pesti Műsor Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 1995. Soproni Ági: Mindenem volt a színház, 239–248. old. Fodor János: Csevegés – amit mindig tudni akartunk róluk... : riportok sztárokkal!, Valhalla Páholy, Budapest, 1994. Magyar Színházi Portál/ Soponi Ági (Hozzáférés: 2014. Jegy.hu | Győri Péter. november 2. ) Soproni Ági - Vígszínház (Hozzáférés: 2014. ) Soproni Ági képei (magyar nyelven). MTVA Archívum. (Hozzáférés: 2019. április 5. )
James Clark, menedzser Térden állva jövök hozzád TÉRDEN ÁLLVA JÖVÖK HOZZÁD Portás Tihanyi Szabadtéri Játékok / Na, de államtitkár úr - vígjáték Tihanyi Szabadtéri Játékok Topolcsányi-Berkes: A férfiak a fejükre estek - zenés vígjáték Turay Ida Színház: A Doktor úr Szegedi Nemzeti Színház UDVARSZÍNHÁZ-Jónás könyve Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Szereplő UDVARSZÍNHÁZ-Komámasszony, hol a stukker VAN, AKI FORRÓN SZERETI Van, aki forrón szereti Van, aki forrón szereti! VITÉZ LÉLEK Csorba Wilder-Stewart: Hello, Dolly! - musical ZSIVÁNYOK BETLEHEMBEN Zsuzsi Kisasszony Falsetti, kamaraénekes ZSUZSI KISASSZONY Falsetti, kamaraénekes
Értékelés: 14 szavazatból A pályaudvari váróteremben a Férfi találkozik a Revizorral, sokat beszélgetnek munkáról, becsületről, félelemről, bátorságról, ábrándozásról, családról, felelősségről. Megérkezik az Újságíró vele is beszélgetni kezd. A Tanítónő barátnője késik, addig a Férfivel beszélget ő is, majd beleegyezik, hogy elutazik a Férfivel. Aztán megjön a Barátnő a Tanítónőért. A Rendőr felkelti, igazoltatja a Férfit, aztán beszélgetnek nyugalomról, utazásról, szolgálatról. Visszajön a Revizor és közli, hogy a Férfivel akar utazni, mert változtatni akar a sorsán. A Nő megtalálja a Férfit, haza akarja vinni, mert nem hiszi, hogy a férje más helyen más emberré tudna változni, és a gyerekükért is felelősséggel tartoznak. Visszajön a Tanítónő, majd az Újságíró is utazásra készen. Hárman is úgy döntöttek, belevágnak az új életbe, mert a Férfi szavai erőt adtak nekik. És meghallják a reggeli vonat hangját. Stáblista:
Az ügyvéd magabiztos, lekezelő a tárgyaláson, de az okos rendőr alaposan megleckézteti! Zseniális!
Mindkét költő, de különösen Tandori versei inkább az intellektuális szépérzékhez szólnak. A belső forma tudatos geometriája, ugyanennek köznyelvi, kontrasztos ellenpontjai azok, amik váratlan jelentéssel töltik fel soraikat. Ezek adnak erős egyéni struktúrát nekik. Ezt a filozofikus, olykor nyelvtörő hangsúlyjátékot fedezi fel és aknázza ki a szavak megzenésítője, míg csak el nem jut az est a drámai csúcspontig, a Bábelig, amit Keszég László színművész mond el. Ez a nagy vers gátszakadás, itt elhallgat az ének, a játéknak mindörökre vége. Ahogyan Reményi József Tamás írta, Isten kapujában áll Sziveri János, a költő, aki "az élettel, saját pusztulásának és a méltatlan világ lepusztultságának együttes látványával számol el". Rövid szép versek ovisoknak. Cserben hagyta a test, a romba dőlt bábeli épület. Eltaszította magától a világ. A tudat pedig "búcsúzáshoz emelkedik". "Isten természet történelem/kibabráltatok jócskán velem" – halljuk a szívszorító szavakat. Az avantgárd költészet két "lézengő apostola", pogány szentje, Tandori és Sziveri mondanivalója merész, szabad, groteszk világkritika, sok öniróniával, bizarr asszociációkkal, ötletekkel.
fájdalom, otthon, szeretet. elem, A bagoly, Apevák, Az élet csodái, Az én apám, Bizakodás. Búcsú a Baba utcától, Édesanyám, Édesapámnak, Emlékezés, Fohász, Hála. Hetven év, Karácsony, Kiállítás megnyitó, Titok, Örök szerelem. Száz festő száz képe, Szentendre, Szeretném ha, Tavasz, Tűnődés.