Veresegyház Komolyzenei Központja - / Virágvasárnap A Nagyhét Ünnepélyes Megnyitása | Kdnp.Hu

Thursday, 01-Aug-24 01:50:40 UTC

KÉPGALÉRIA – klikk a képre! Az alapkőletételen a veresegyházi plébánia kórusa szolgált, Nagy Borka elszavalta Reményik Sándor Kövek zsoltára című versét, a hívek könyörgéseiből összeállított imát pedig Ferencz Dóra olvasta föl. A vendégek között a környék katolikus papsága mellett szép számmal voltak helybéli és távolabbról érkezett protestáns lelkészek is. Az alapkő feliratát Molnár Zsolt plébános olvasta fel az egybegyűlteknek: "Christus Iesus, caput anguli: Krisztus Jézus, a szegletkő", majd hozzátette: "A mi szegletkövünk Jézus, és jó már az alapkövet is úgy letenni, hogy ezt tudjuk. Az alapkő olyan, mint a templom magja: elvetjük, és ápoljuk, hogy kinőjön belőle a templom. " "Köszönöm mindenkinek, aki tettel vagy imával hozzájárult ehhez a mai naphoz – mondta Pásztor Béla polgármester –, de köszönjük meg mindenekelőtt Istennek azt, hogy szinte kényszerített minket ennek a templomnak a megépítésére. A Szentlélek eljövetele – Köztérkép. Hiszen, ha a Szent Erzsébet-templom felújítása során nem találjuk meg a régi idők emlékeit, akkor nem kezdjük megépíteni az új templomot, nem kezdünk hozzá a közösségépítésnek ehhez a nagy és szép feladatához. "

  1. Felszentelték Veresegyház új katolikus templomát | Híradó
  2. A Szentlélek eljövetele – Köztérkép
  3. Hozsianna – Wikipédia
  4. Parókia – Otthon lenni a világban

Felszentelték Veresegyház Új Katolikus Templomát | Híradó

Utóbbiak sátrakban, kivetítőn követhették az eseményeket. A szentmise előtt Beer Miklós felszentelte és megáldotta a megújult parókia épületét, majd Veresegyház polgármestere jelképesen átadta a templom kulcsát a püspöknek. – A templomnak az egyház lesz a gondnoka, a fenntartója mindaddig, ameddig az egyház és az emberi lélek az épületet fontosnak tartja. Azt kívánom mindannyiuknak, hogy ez legyen így a világ végezetéig – fogalmazott Pásztor Béla. Beer Miklós megköszönte a város segítségét, és "a felelősség hangsúlyával" továbbadta a kulcsot Molnár Zsolt veresegyházi plébánosnak. Az egyházi építmény 1, 2 milliárd forintos költségét az önkormányzat viselte Mielőtt a jelen levő, körülbelül hatvan pap és tíz testvér felekezeti tiszteletes, valamint több száz hívő belépett volna a templomba, Beer Miklós szólt a vendégekhez. Felszentelték Veresegyház új katolikus templomát | Híradó. – Örömmel jöttünk egybe, hogy az Úr áldozatát ünnepelve felszenteljük az új templomot. Vegyünk részt áhítattal ezen a szertartáson, hallgassuk hittel Isten igéjét, hiszen ez a mi közösségünk, amely ugyanazon keresztség forrásából született újjá, és ugyanazon oltárról nyert tápláló erőt.

A Szentlélek Eljövetele &Ndash; Köztérkép

Szentlélek-templom Vallás Római katolikus Egyházmegye Váci egyházmegye Névadója Szentlélek Védőszent Szentlélek Építési adatok Építése 2015–2016 Tervezője Nagy László Felszentelés 2016. május 14. Felszentelő Beer Miklós Alapadatok Befogadóképesség 400 Magasság 31 m Belső tér területe 1680 m 2 Elérhetőség Település Veresegyház Hely Szentlélek tér 1-3. Elhelyezkedése Szentlélek-templom Pozíció Pest megye térképén é. sz. 47° 39′ 30″, k. Veresegyház szentlélek templom. h. 19° 16′ 59″ Koordináták: é. 19° 16′ 59″ A Szentlélek-templom weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Szentlélek-templom témájú médiaállományokat. A veresegyházi Szentlélek-templom egy 2016-ban felszentelt római katolikus templom Veresegyházon. A templom építésének története [ szerkesztés] Veresegyház korábbi, Szent Erzsébetről elnevezett temploma 1778-ban épült, az akkor 800 lakost számláló falu számára. A barokk stílusú templom a település 18 000-re növekedett lakossága igényeit egyre kevésbé tudta biztosítani, ezért a város vezetősége 2013-ban egy új, korszerű, nagyobb befogadó képességű Isten háza építése mellett döntött.

Szentlélek-templom (Veresegyház) légi fotón A Szentlélek-templom megtervezéssel Nagy László veresegyházi építészmérnököt bízták meg, aki az egy éves rekordidő alatt megépült templom felszentelésekor ezt mondta: "Különleges összefogás eredményeként jött létre a tér, amelynek üzenetértéke vitathatatlan a jelen kor keresztény világa számára. Európa közepén, Magyarországon egy település – Veresegyház, egy közösség saját elhatározásából és erejéből templomot emelt. Az örökkévalóságot és egyetemességet szimbolizáló kör alaprajzú terekből komponált együttes középpontjában maga a feltámadott Jézus Krisztus áll. Szentlélek templom veresegyhaz . A templomtérben a tizenkét apostol oltalmazó gyűrűjében – életük példájából erőt merítve – az ő szavuk hallatán találkozzon a ma élő keresztény közösség, a feltámadott Jézus Krisztussal és valósuljon meg közöttük az egység, melyért Jézus imádkozott az elfogatását megelőző éjszakán. (János 17, 20-25. ) Legyen a keletre tájolt Szentségi kápolna az a hely, ahol az Oltáriszentséggel találkozva megerősödhetünk a hétköznapokban.

Őt a mi bűneinkért törték össze, és az ő sebe által gyógyultunk meg " (Iz 53, 5). " Engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig " (Fil 2, 8). " Egy áldozattal mindörökre tökéletesekké tette a megszentelteket " (Zsid 10, 14). A bűn olyan, mint a lavina, magával sodor. (Erre példa a Teremtés könyvének esemény sorozata Káintól a bábeli toronyig. ) " Amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem " (Rom 5, 20). Ez a túláradás a szentmise, a keresztáldozat megjelenítése. Hiszen ebben valósul meg Malakiás próféta jövendölése: " Minden helyen tiszta ételáldozatot áldoznak és mutatnak be nevemnek " (1, 11). A szentmisében véghez visszük Jézus parancsát: " Ez az én testem, mely értetek adatik. Hozsianna – Wikipédia. Ezt tegyétek az én emlékezetemre " (Lk 22, 19)! Valóban áldozat a szentmise, hiszen benne az Úr halálát hirdetjük, amíg el nem jön (Vö. : 1Kor 11, 26). Testvérem! Az igazi áldozatnál a lényeg a lelkületen van, nem a külső formán. A szentmisénél nem érezzük, hogy ez áldozat, de a lelkülete a legtökéletesebb, a szeretet.

Hozsianna – Wikipédia

Az evangéliumi szakasz pedig Jézus passióját, kínszenvedését tárja elénk Szent Márk evangélista szerint (Mk 14, 1–15, 47). A virágvasárnappal kezdődő nagyhét az egyházi év leggazdagabb időszaka. Parókia – Otthon lenni a világban. Az Egyház kifejezi hitét, miszerint a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be elhozva számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja. A mostani virágvasárnap egy sajátos lehetőséget ad a számunkra, hogy az Úr szenvedésére való emlékezés különös módon erősítsen meg bennünket a világjárvány idején.

Parókia – Otthon Lenni A Világban

Jézus bevonul Jeruzsálembe A Hozsianna szó a héber הוֹשִׁיעָה־נָּא, hosia-na szóból ered, és azt jelenti, hogy "ó, segíts! " vagy "ments meg! " A héber kifejezés a הוֹשִׁיע hosia megment, megtart és az emfatikus héber נָא na megerősítő szócskából származik. A hosianna királyok (2. Sámuel 14:4; 2. Hozsanna a magasságban jelentése rp. Királyok könyve 6:26) vagy Isten és különösen a várva várt Messiás felé hangzó kérés, zsidó imádság (Zsoltárok könyve 118:25). Keresztény (keresztyén) használata az evangéliumokból ered. Az evangéliumokban Máté 21:9, 15-ben és a párhuzamos helyeken fordul elő, ahol a Messiásnak szóló üdvözlésként használják. A szónak több magyarosított változata is létezik: a hozsanna (hozsánna) és a hozsianna (illetve hozsiánna). Mind a négy evangéliumban olvashatjuk a beszámolót arról, hogy Jézus szamárháton lovagolva bevonul Jeruzsálembe, a nép üdvrivalgással fogadja és hozsannát kiáltozik (Máté 21:1–11, Márk 11:1–10, Lukács 19:29–38, János 12:12–19). Ez mindössze pár nappal azelőtt történt, hogy Jézust keresztre feszítik.

Ennél a pontnál lépünk be a történetbe, együtt a visszatérő tanítványokkal, akik "csodálkoztak azon, hogy asszonnyal beszél, mégsem mondta egyikük sem: Mit akarsz tőle? Miért beszélgetsz vele? " (Jn 4, 27) Kálvin János a János evangéliumához írt kommentárjában igyekszik hangsúlyozni, hogy nekünk sem szabad nekieresztenünk magunkat, ha valami Isten Igéjében felhergel bennünket, hanem alázattal meg kell várnunk, amíg Jézus segít megérteni, mi történik. Kálvin jóhiszeműen úgy véli, a tanítványokat ennek felismerése intette hallgatásra. Persze az is lehet, hogy az éhes, szomjas, megfásult, menekülő tanítványok más miatt nem szóltak inkább semmit. Jézust úgy ismerték, mint aki javíthatatlan, hiszen mindenféle kétes egzisztenciával leáll – ha volt egy csepp öniróniájuk, rájöhettek: ez alól ők sem kivételek. Juthatunk-e ezzel a gondolkodással ugyanoda? Lehet-e az önirónia álfölénye alázat? Legyünk józanok: aligha. Hallgatásuk itt nem beleegyezés. Mi tehát éppen belépünk a történetbe, az asszony pedig korsóját odahagyva elszalad.