A német kancellár nagyra becsüli a magyarok munkáját a regisztrációban, ami Magyar Levente szerint pozitív jel.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok vezette nyugati szövetség korábban elképzelhetetlen, megalázó helyzetbe került. Jelenleg a tálibok jóindulatán múlik, hogy ki tudják-e menekíteni állampolgáraikat és az őket segítő afgánokat. Mindez egy húsz éve tartó, negyedmillió áldozatot követelő háború után történik. Magyar Levente közölte: az ezzel kapcsolatos uniós külügyminiszteri találkozó eredménye kiábrándító, Európa bénultan figyel, sajnálkozó nyilatkozatokat tesz közzé arról, hogy veszélybe kerültek az emberi jogok, pedig befolyásos szereplője is lehetett volna az eseményeknek. (Külgazdasági és Külügyminisztérium, MTI)
A miniszter akkor azt is írta, hogy ezúttal viszont "valami olyasmit mondott Michael Roth, ami után nem lehet nem megszólalni. A német államtitkár ugyanis feltette a régi lemezt és antiszemitizmussal vádolta meg hazánkat" Szijjártó a posztban személyesen Rothnak is üzent (magyarul, tegeződve), majd vasárnap szintén egy Facebook-posztban azt közölte, hétfőre bekérették a minisztériumba Németország budapesti nagykövetét. Ehhez még hozzátette, hogy ugyan ő akkor már Kínában lesz, ezért Magyar Levente fogadja majd a diplomatát. További részletek itt. Addig se az adriai jachtozásról kell beszélni? A az ügy kapcsán még vasárnap megjegyezte, hogy Szijjártó Péter még mindig nem adott magyarázatot arra, miből telt neki a héten nyilvánosságra került adriai luxusnyaralására, és hogy milyen módon jutott hozzá a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj Lászlóhoz köthető jachthoz, aminek a fedélzetén lefotózták, miközben az akkori Facebook-posztjai azt a látszatot kelthették, hogy éppen nagy erőkkel dolgozott az irodájában.
A képek és vázlatok Muszorgszkijból az emberi élet és pszichikum, a nép képzeletvilágának csodálatosan színes megfogalmazásait váltották ki – rá jellemző módon. Az Egy kiállítás képei a programzene egyik mintadarabjának tekinthető, melyet az orosz zenekritikusnak, Vlagyimir Sztaszovnak dedikált. A kompozíció stílusa, a különböző karakterdarabok ciklussá fűzésének elve Robert Schumann hatásának nyomait viseli. Mindazonáltal a mű jellegzetesen orosz. A zenekari hangszerelés Maurice Ravel tehetségét dicséri, ebben a feldolgozásban vált az alkotás a szimfonikus repertoár egyik legsikeresebb darabjává. Várjuk Önöket sok szeretettel a hangversenyre! Jegyek online kaphatóak a oldalon vagy személyesen a zenekar jegyirodájában (Szombathely, Rákóczi Ferenc u. Betlehem és Róma egy koncerten | MédiaKlikk. 3. ).
(Respighi) I. A Valle Giulia kútja hajnalban, II. A Tritón-kút reggel, III. A Trevi-kút délben, IV. A Villa Medici kútja alkonyatkor. Hacsaturján: Hegedűverseny Aram Hacsaturján (1903-1978) örmény származású szovjet zeneszerző. Hegedűversenyében a klasszicista folklorizmus jól bevált receptje szerint a keleti népzenei forrás egzotikus ritmusai és melódiái a nyugati zenei tradíció formai kereteibe illeszkednek. A vérpezsdítő ritmikájú, egyes barokk concertók motorikus lüktetését is felidéző első tételt keleties színezetű, gazdag lamento (panasz-zene) követi a lassú tételben. A táncos zárótételt tematikus utalás köti a nyitótételhez. Az 1940-ben írt versenyművet, amit a szerző David Ojsztrahnak ajánlott, 1968-ban Jean-Pierre Rampal fuvolára is átdolgozta. Muszorgszkij-Ravel: Egy kiállítás képei Az "Egy kiállítás képei" Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (1839-1881) orosz zeneszerző legismertebb zongoraciklusa, amit Maurice Ravel szimfonikus hangszerelése tett rendkívül népszerűvé. A darabot elhunyt építész-festő barátja, Viktor Hartmann posztumusz kiállításának hatására írta, 1874-ben.
Róma kútjai (Fontane di Roma) szimfonikus költemény Zeneszerző Ottorino Respighi Keletkezés 1916 Ősbemutató 1917. március 11., Róma Megjelenés 1916 Hangszerelés szimfonikus zenekar Időtartam 16–17 perc Tételek 4 A Róma kútjai (olasz címén Fontane di Roma) Ottorino Respighi szimfonikus költeménye, a "Római triptichon" [J 1] első darabja. A mű születése [ szerkesztés] Respighi 1913-tól a római Santa Cecilia Akadémia zeneszerzés-tanára volt, ám zeneszerzőként sokáig nem volt különösebben sikeres, pedig több mint harminc kamaramű, opera, zenekari darab került már ki a tolla alól. 1916-ban írta meg Róma kútjai című zenekari művét, a zenei impresszionizmus egyik fontos művét, aminek elkészültét Arturo Toscanini is szorgalmazta. A mű ősbemutatója 1917. március 11-én volt a római Teatro Augusteóban, Antonio Guarnieri (1880–1952) vezényletével. A bemutató ugyan nem volt különösebben sikeres, de 1918-ban, Milánóban, Toscanini dirigálásával már átütő sikert aratott. A komponista ezzel a művével általános elismertséget szerzett magának, és Toscanini után számos elismert karmester is műsorára tűzte, szerte a világon.