Ön itt van: Főoldal | Teniszpálya-katalógus Szálloda, üdülő, strand, fürdő... Pejkó Lovas Panzió és Lovarda 6640 Csongrád | Csongrád megye Tanya 95. Kapcsolat Kapcsolattartó: Gyapjas Adriána Telefon: +36-70/331-3458 E-mail: e-mail » | Bemutatkozás A város déli külterületén levő panzió kertjében van egy salakos teniszpálya, de nem használják. Részletek A pályák száma 1 Fedett pályák nyáron 0 Fedett pályák télen A pályák borítása salakos Éves nyitvatartás a szabadtéri szezonban Heti nyitvatartás H K Sze Cs P Szo V Nyitvatartás napszakokban 8-tól 13-ig 13-tól 16-ig 16-tól 20-ig Nyitvatartás H-V: 8-20 Előfoglalás nincs Szálláshelyek a közelben igen Térkép Hozzászólások FaLang translation system by Faboba Keresés... X Facebook for Developers click here Pályakereső Csak ahol képek is vannak Kiürítés
A Pejkó Lovas Panzió egy valódi álomhelyszín a természet lágy ölén, hiszen a galériaerdővel szegélyezett, nyugalmat árasztó alföldi táj már önmagában romantikus hangulatot teremt. Személyzetünk segít az előkészületekben, minden egyedi kérésre odafigyel, hogy felejthetetlen lehessen az esküvője. Rendezvényhelyszínünk Egész évben nyitva tartó panziónk szabadtéri medencével, ingyenes wifi-hozzáféréssel, közös társalgóval, továbbá kerttel várja vendégeit. Pejkó lovas panzió gyula. Széles programkínálatunkban a bográcsozástól és grillezéstől kezdve a szaunázáson, horgászáson és lovagláson át egészen a kirándulásig bármit választhat. A Pejkó Lovas Panzió ideális helyszíne lehet nagyobb társaságok, családi összejövetelek szervezésére is. Nálunk garantáltan mindenki megtalálja a kedvére való pihenést! Lovas kirándulások, túrák Csodálja meg lovardánkban Furioso és magyar félvér lovainkat! Lovagló vendégeink részt vehetnek hátasaink gondozásában, fürdetésében, sőt, akik igazán odáig vannak négylábú barátainkért, azok akár együtt is úszhatnak lovukkal a panzió horgásztavában!
Kiváló 5 értékelés 100% 21 kép 1/21 fotó Összehasonlítom Hasznos információk 76 program található a környéken 11 ajándék programkupon, ha a foglalsz! részletek » Csongrádi Gyógyfürdő és Uszoda 3. 4 km Ellés monostor 8. 7 km Számíthatsz ránk! Azonnali visszaigazolás Ingyenes parkolás OTP, MKB, K&H (Szabadidő, Szálláshely) Ingyenes wifi, díjmentes korai érkezés 14:00 órától, díjmentes késői távozás 14:00 óráig, ingyen tűzifa (szabadtéri sütéshez, főzéshez) Kutya bevihető (800 Ft / éj) 8 szoba, 18 férőhely Beszélt nyelvek: Magyar, Angol, Német 76 program található a környéken 11 ajándék programkupon, ha a foglalsz! Pejkó lovas panzió debrecen. részletek » Csongrádi Gyógyfürdő és Uszoda 3. 7 km Számíthatsz ránk! Azonnali visszaigazolás Ingyenes parkolás OTP, MKB, K&H (Szabadidő, Szálláshely) Ingyenes wifi, díjmentes korai érkezés 14:00 órától, díjmentes késői távozás 14:00 óráig, ingyen tűzifa (szabadtéri sütéshez, főzéshez) Kutya bevihető (800 Ft / éj) 8 szoba, 18 férőhely Beszélt nyelvek: Magyar, Angol, Német Szálláshely ismertetése Családoknak is ideális Panziónk Budapesttől 140 km található, Csongrád város központjától 4 km, a tanyavilágban.
Tekeresi Lovaspanzió - Orfű Orfű, Pécstől 20km-re a festői szépségű mecseki völgyben létesített, 4 tóból álló tórendszer mellett található. A tavakat körülölelő dombok ideális terepet biztosítanak túrázásokhoz, túralovagláshoz. A panzió 1997-ben nyitotta meg kapuit a Pécsi-tó északi végében, a tekeresi falurészben. Pejkó Lovas Panzió | Várunk Csongrádon!. A helyi védettséget élvező épületegyüttesben 43 + 15 személy számára tudunk két komfortfokozatú szálláshelyet biztosítani. Saját étteremmel rendelkezünk, melyet egyben közösségi helyiségként is lehet használni. Pegazus lovasfarm Panzió Pegazus Lovas Panzió a csendes és aktív pihenés otthona, mely Mohács szélén, jól megközelíthető, csendes területen fekszik. Közel a Duna, a csodálatos bédai rezervátum, de a borairól híres Villány, a gyógyvízéről nevezetes Harkány és a történelmi Pécs sincs negyven kilométernél távolabb. Most közel száz box-al, homokos lovardával, fedett, illetve egy füves pályával várjuk a lovaglás szerelmeseit. A Pegazus Lovas panzióban a lovagolni vágyóknak lehetősége nyílik megismerkedni a lovaglás alapjaival, díjugratással, sétakocsikázással, túra-és tereplovaglással.
Kanyargós erdei út vezet fel ide Zircről. Amikor a Borzavár utáni emelkedőn haladva már-már elbizonytalanodnánk, hogy jó fele járunk-e, néhány percen belül kiérve az erdőből hatalmas karámokban békésen legelésző szürkemarhák és fiatal csikók látványa fogad bennünket. A szálloda és az egykori Esterházy birtok az alábbi szolgáltatásokkal várja vendégeit: Étterem (120 fő), rusztikus csárda (50 fő) konferenciatermek, játszó szoba, szauna, infraszauna, masszázs, pezsgőfürdő, kerékpárok, lovas kocsizás, lovas oktatás, lovaglás fedett lovardában és terepen, játszószoba, ping-pong terem, asztali foci (csocsó) darts, nordic walking botok, gps-túrakészülékek, szánkók, sífutó lécek, lovas szán, erdei tornapálya, outdoor kötélpálya, játszótér, tollaslabda, gyorstollas (speedminton). Aranypatkó Lovaspanzió Az Aranypatkó Lovaspanzió a Mecseknádasd és Óbánya között elterülő völgyben, Pécstől 25 km-re, természetvédelmi területen található. Családis környezetben 8 kétágyas szobával és melegkonyhás étteremmel várjuk kedves vendégeinket.
Őse a lepény A kovásszal készülő kenyér őse egykoron a lepény volt. Ezt a kovász nélkül, csupán liszt és víz keverékéből készülő ételt állítólag már az ősember is fogyasztotta. Milyen a jó kenyér? Tény, hogy mindenkinek más ízlik, de a legtöbb esetben a kovásszal készült, aranybarnára sült, kívül ropogós, belül puha, lyukacsos. de nem morzsálódó kenyeret szeretjük. A kovászos kenyér enyhén és kellemesen savanykás, és négy-öt napig is fogyasztható. Búza vagy rozs? A kenyér jellemző alapanyaga a Kárpát-medence középső részén a búza, míg a rozs elsősorban Nyugat- és Közép-Dunántúlon, a Duna–Tisza közén és a tiszántúli Nyírségben gyakori. Árpából és kukoricából főleg a Székelyföldön készül kenyér. Október 16. - a kenyér világnapja Forrás: Shutterstock A magyar népi hitvilágból igen sok kenyérrel kapcsolatos szokást ismerünk. Minden, amit a kenyérről tudni érdemes | Sokszínű vidék. A kenyérnek az egyházi szimbolikában is fontos szerepe van. Most összeszedtünk néhány, a kenyérhez kapcsolódó népszokást, amelyek között számodra is biztosan lesz olyan, amit nem ismersz.
Az új házba vitt kenyér a hiedelem szerint a jólétet biztosította az ott lakók számára. Ilyen célzattal vezették be lakodalmakkor az új asszonyt kenyér alatt. A karácsonyi vacsorán fogyasztott kenyér is a jövő évi gazdagságot, termékenységet eredményezte a hit szerint. Nyelvünkben 150 kenyérrel kapcsolatos mondás él: Kenyértörésre kerül a sor, Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel, Régi búzából is válik jó kenyér stb. Amerikában, a szeletelt kenyér hazájában a nagy sikerű bevezetése után 15 évvel, 1943-ban a háborús állapotokra hivatkozva a mezőgazdasági miniszter betiltotta a szeletelt kenyeret. A kutyákkal kapcsolatos hiedelmek - Napikutya.com. Az indok a kenyér zsírpapír csomagolása volt, mellyel a háború miatt spórolni kellett, illetve azt gondolták, hogy a szeletelt kenyér betiltása csökkenti a kenyérfogyasztást, ezzel könnyítik a hadsereg élelmezését, illetve a szeletelőgépekhez sok acél kellett, amire a hadiiparnak inkább szüksége volt. Aztán kb másfél hónap múlva a tiltást feloldották, mert egyrészt semmi hatásuk nem volt, másrészt a háziasszonyok fel voltak háborodva, hogy késsel kell szeletelniük a kenyeret.
–, valamint nevezetes napokhoz, ünnepekhez (Karácsony, Húsvét, Újév, napfordulók, szentek napjai stb. ) kapcsolódó szertartások, népszokások. Kenyérsütés és a hozzá fűződő hiedelmek | www.termelotol.hu. Mindezek mellett az emberek fantáziáját mindig megmozgatta a számukra megmagyarázhatatlan, a földi eseményekre, történésekre ható, félelmetes, titkos erők működése. Így alakultak ki például az időjárásra vonatkozó, a természeti jelenségekkel, katasztrófák megelőzésével összefüggő, az égitestek járásához kapcsolódó rítusok, népszokások. A tudományok fejlődésével, a felfedezések nyomán megismerhetőbb lett a világ, sokat csökkent a jövőnket illető bizonytalanság, a korábban félelmetesnek tartott jelenségekről lekerült a titokzatosság fátyla, számos rejtélyes eseményre, történésre magyarázatot kaptunk. Másrészt a legtöbb hiedelem azáltal vesztette el talaját, hogy sok korábbi tevékenység, melyhez valamilyen hiedelem, vagy babona kapcsolódott, eltűnt, vagy eltűnőben van az életünkből. Az ipari és technológiai forradalom következtében ugyanis ma már nem gyertyával világítunk, a seprű szerepét átvette a porszívó, nem a kezünkkel, hanem mosógépben mossuk ki ruháinkat, nem köpülünk otthon vajat, és a házi kenyérsütés is kiment a divatból.
A IV. században a rómaiaknál már 254 pékség üzemelt. Teremhet kenyér a bokorban is vagy netán a föld alatt. Ilyen a brazíliai indiánok egyik különleges eledele is: a manióka. A földből kiszedett gumókat mind megreszelik, a nedves pépet jól kipréselik, majd napon megszárítva a kapott lisztből, melynek íze kesernyés, kapják a " beizsü" nevű lepényt. Európa legjelentősebb társadalmi átrendeződését is éppen a kenyér okozta: 1789-ben a párizsiak tiltakozását a kenyérárak drasztikus emelése váltotta ki. A felháborodott tömeg megrohamozta a Bastille-t, és kezdetét vette a francia forradalom. 1874-ben Mechwart András feltalálta a Mechwart-féle hengermalmot, ami forradalmasította az őrlés technológiáját. Ezzel a magyar találmánnyal az egész világon nagy hírnévre tett szert. A babonás népek régen a kenyérsütő helyiséget az istenek otthonának tartották, ahol áldozatokat mutattak be, néha a kemence alá temették halottaikat. A németországi Ulmban található a világon az egyik leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező Kenyérmúzeum.
Sokféle betegség (pl. árpa, kinövés, seb stb. ) gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása, stb. A tűzvész elhárításában a kenyér és a sütőteknő; a vihar elhárításában a szénvonó és a sütőlapát kapott fontos szerepet. Előjelek is fűződtek a kenyérhez: legáltalánosabb az a hit volt, hogy a sütés közben megrepedő kenyér egy családtag halálát jelenti.
Ön itt van: Kezdőlap Barta gasztrofolklor Kenyér Panem et circenses - ezekkel a szavakkal követeltek kenyeret és cirkuszi játékokat az ókori Róma polgárai. A kenyér ma is az emberiség legfőbb tápláléka. A világ minden részében honos, de minőségre és milyenségre nézve, -bár mindenütt növényi alapanyagból- készül, igen különböző. A kenyeret gabonaneműekből sütik, mégpedig elsősorban búzából és rozsból, valamint árpából, zabból, kukoricából. Kenyeret az emberiség ősi idők óta készít. A gabonaszemeket kezdetben kövek között megtörték, és vízzel feleresztve megfőzték, majd forró köveken vagy parázsban megsütötték. Eleinte sótalan kenyeret ettek. Mózes a húsvéti bárány elfogyasztásához megtiltotta a sózott kenyér használatát. Ezt a szokást a zsidók a mai napig megtartották, s a pászka ünnepekor ma is sótalan kenyeret, maceszt esznek. A kenyérsütést az egyiptomiaktól a görögökig is megtanulták. Athénben Dionysost tartották feltalálójának, és ünnepein nagy kenyeret hordoztak körbe. A rómaiak az első sütőkemencét Kr.