A vár végleges felszabadulására 1687-ben került sor, miután a leromlott állapotú várat és a hozzá tartozó birtokot a Zichy család vehette használatba. A gyors fejlődést azonban a Rákóczi szabadságharc megtörte, minek következtében lerombolták a vár két északi tornyát. Várpalotai napok - Thury-Vár - Várpalota. A kuruc háború után, az 1700-as évek elejére Palota vára elveszítette hadi jelentőségét. A Thury vár Magyarország egyik legrégebbi, fennmaradt középkori vára. A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Ezért gyakran emlegetik a vár tulajdonosáról Újlaky várnak is.
A palotaépület a mai várfalon kívül is folytatódott a Szabadság tér irányába, ez a része még nem került feltárásra. A kiszabadított termekben talált leletek közül a legnagyobb jelentőségű a palota ülőfülkés ablaka, amelynek káváját egyik oldalon egy nőt, a másikon egy férfit ábrázoló, gyönyörű, színes falfestés borít. A terem többi falfelületét is freskók borították, ebből töredékek maradtak fenn. A vár rekonstruálásánál jelentős problémát jelentett a szocialista érában elkövetett barbár és szakmai hozzáértés nélküli átépítés. Nem csak jelentős részek elbontása történt meg előzetes régészeti vizsgálat nélkül, de ugyancsak bármilyen régészeti szakvélemény kikérése nélkül a vár falában a XVIII. században létrehozott ablaknyílásokba XVI. századi ablakkereteket raktak, míg a valóságban nem is voltak ablakok azon a részen az említett korban. Várpalota, Thury-vár » KirándulásTippek. Ezzel a tematika nélküli átépítéssel sikeresen összezavarták a vár falainak korokra levetített értelmezhetőségét. Még szerencse, hogy találtam erről bővebb leírást.
Várpalota vára a Balaton és a Velencei tó között fél úton, a Bakony lábánál elterülő lápos, ingoványos területen épült fel a Székesfehérvárról Veszprémbe tartó fontos útvonal közelében. A középkorban csak Palota néven említett vár építésének előzményei a közelben fekvő Bátorkő várával kapcsolatosak, hisz az azt birtokló Újlaki család a 14. században kényelmesebb és tágasabb várat akart építeni magának. Thury Vár - Várpalota gyögyszeme. 1397-ben említi először oklevél. Az elkövetkező évszázadokban többször átépítésre és bővítésre került az épület, de jelen cikkben nem áll szándékomban ebbe részletesen belemenni, mivel elkészült rekonstrukcióm Giulio Turco itáliai hadmérnök 1572-es alaprajza alapján készült. Az Angellini és a Turco féle rajzok és a régészeti feltárások eredményeképp tudjuk, hogy a Hősök terén álló szabályos, négyszögletű, belsőtornyos vár körül a XVI. században palánkfal húzódott, amin belül 20 méter széles ellenlejtős vizesárok volt. Ez a vár mögötti völgyből kapta a vizét. Valószínűleg a talaj lejtése miatt volt szükség a déli oldalon a félköríves támfal megépítésére.
Az új kiállítások mellett a régi bányászati gyűjteményt is megtaláljuk. A vár épületébe a 60-as években betelepített vegyészeti múzeum szocialista jellegű kiállítása sokáig elriasztotta a vár potenciális látogatóit, de 2013 májusában az újból megnyitott, teljesen újragondolt, interaktív elemekkel felturbózott gyűjtemény már nemcsak a fanatikus kémiásoknak tartogat érdekességeket. A múzeum nyaranta nagy sikerű alkimista táborokat szervez gyerekeknek. Időszaki kiállítások is helyet kapnak az épületben, 2013-ban egy nagysikerű Salvador Dali kiállítás kapott helyet az ódon falak között, 2016 tavaszán Rippl-Rónai kiállítás látható, 2016 július elsejétől szeptember végéig pedig Picasso, Chagall, Dali, Braque és kortársaik nagy érdeklődéssel várt kiállítása lesz. A várudvaron nyaranta szabadtéri színpadi játékokat szerveznek. Gyakorlati tudnivalók Cím: 8100 Várpalota, Hunyadi Mátyás tér 1. Nyitva tartás Ápr. 1. - okt. 31:minden nap 9. 00 – 19. 00 Nov. - márc. 31. : 9. 00 - 17. 00 Belépő Thury-vár: Felnőtt: 1500 Ft, kedv.
3 km Közeli látnivalók Programkedvezmények a foglalóknak
1/25 fotó 9. 5 31 értékelés alapján Bemutatkozás A várpalotai Thury-vár vagy más néven ismert Palota vára az egyik legépebben megmaradt hazai vár, egyben Várpalota jelképe is. A vár épületébe a 60-as években betelepítették a vegyészeti múzeum szocialista jellegű kiállítását, ami sokáig elriasztotta a látogatókat, ám 2013-ban újra megnyitotta kapuit egy teljesen újragondolt, interaktív elemekkel felszerelt gyűjtemény, ami nem csak a fanatikus kémiásoknak nyújt izgalmas élményeket. A múzeum minden év nyarán nagy sikerű alkimista táborokat szervez a kisebbeknek, emellett szabadtéri játékokat is rendeznek minden korosztály számára. A Thury-vár története A vár elődjét, a lakópalotát Kont Miklós építette a 14. század végén. Ezt az építményt Újlaki Miklós 1440-ben átalakította erődítménnyé. A legendák szerint Mátyás király is megfordult itt az Újlaki családnál, mint vendég. Egy másik legenda szerint, 1476. december 11-én Beatrix a palotai várban készült fel Mátyás királlyal kötött, Fehérváron tartandó esküvőjére és a királynői koronázására.
Az idő pontos mérése, a kérlelhetetlenül eliramló napok, hónapok múlásának meghízható megállapítása a rómaiakat sokáig alig érdekelte. A földművelő paraszt jól tudta, hogy a nap keltével újabb, munkával és gonddal teli nap virrad reá, amely számára csak a nap nyugtával ér véget. Hét nap elteltével, a nyolcadik napon, a nundinaen összejöttek a Város piacán, Forumán, hogy árufeleslegeiket egymással kicseréljék, hivatalos ügyeiket elintézzék. Évszázadoknak kellett elmúlniuk, hogy az idő, a nap beosztásának indokolt kérdése felvetődjék. Mind katonai, mind államigazgatási és gazdasági okok miatt rátértek a nap bizonyos időszakok szerinti beosztására; míg ez idő tájt az egyiptomiak es görögök az idő mechanikus úton való mérését már régen ismerték, addig Rómában a nép a déli időpontot onnan tudta meg, hogy a consul hírnöke megfigyelte, mikor delel a nap, vagyis mikor ér a Curia és a Graecostasis épülete közé, ekkor szóval vagy kürttel jelezte: Dél van! (Meridies est! ) I. e. 263-ban a siciliai Catina (Catania) városából napórát hoztak Rómába és azon észlelték az időt, amelyet egy pálcikának az árnyékából állapítottak meg.
Ez a videó előfizetőink számára tekinthető meg. Ha már előfizető vagy, lépj be! Ha még nem vagy előfizető, akkor belépés/regisztráció után számos ingyenes anyagot találsz. Szia! Tanulj a Matek Oázisban jó kedvvel, önállóan, kényszer nélkül, és az eredmény nem marad el. Lépj be a regisztrációddal: Elfelejtetted a jelszavad? Jelszó emlékeztető Ha még nem regisztráltál, kattints ide: Regisztrálok az ingyenes anyagokhoz Utoljára frissítve: 04:17:41 Itt az idő! Most megtanulod az idő kifejezését angolul: Milyen nap van ma? Milyen hónap? Mikor van a szülinapod? Hány óra van? Milyen évszakok vannak? Hányadikán lesz a party? Ezekre a kérdésekre mind megtanulsz válaszolni, amint alaposan átnézed ezt a leckét. Hibajelzésedet megkaptuk! Köszönjük, kollégáink hamarosan javítják a hibát....
Az idő megfoghatatlan dolog. Érezzük a múlását, de ezt nehéz láthatóvá tenni. Lássuk, hogyan mérték a régiek az időt! A nap, a hold és a csillagok Az idő múlását leglátványosabban az égitestek látszólagos mozgása mutatja be. Megalkotta Isten a két nagy világító testet – a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal, és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjszaka – és a csillagokat. Az égboltra helyezte őket Isten, hogy világítsanak a földre, és uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és válasszák el a világosságot a sötétségtől. És látta Isten, hogy ez jó. Így lett este, és lett reggel. 1 Mózes 1, 16–19 A régi idők embereinek nem kellett óra ahhoz, hogy megállapítsák, mennyi az idő. Csak felnéztek az égre, és a nap vagy a hold és a csillagok állásából meg tudták mondani, hogy mennyi lehet az idő. Persze nem percre vagy másodpercre pontosan, csak nagyjából. De nekik nem is kellett sehová rohanniuk, hiszen a munkaidő napkeltétől napnyugtáig tartott. Így elég volt, ha a nap járáshoz igazították a lépteiket.