Erdélyi pásztorsorsért, ember és kutya kapcsolatának bemutatásáért nyerte el az idén a fiatal fotográfusoknak kiírt Hemző Károly-díjat Végh László fotóriporter, a Magyar Hang munkatársa. A zsűri (Lajos Mari, a névadó özvegye, Salvarani Zsófia, Hemző nevelt lánya, illetve a Hemző Károly Alapítvány kurátorai, Bánkuti András és Korniss Péter fotográfusok, valamint az Alapítvány titkára, Szarka Klára) ezúttal is hirdettek finalistákat. 2020-ban magas színvonalú pályázataikat értékelve Végh László mellett Bánhegyesy Antal, Hirling Bálint, Hölvényi Kristóf és Sivák Zsófia lettek a díj finalistái. A zsűri biztató tendenciának tartotta, hogy egészen fiatal tehetségeket is jelöltek a díjra. Látszik, hogy a nagy hagyományú magyar dokumentarista fotográfiának van és lesz utánpótlása. Végh lászló fotos de ronaldinho. Végh László, aki már háromszor volt a díj finalistája (2016, 2017, 2018) folyamatos elmélyült munkásságával, a szakmai tudás fölényes birtoklásával és a valóban hosszú éveken átívelő riportjaival magasodott ki az idei mezőnyből.
A fényképezés egészen addig nem igazán foglalkoztatta, amíg az egyik – akkor még megjelenő – Fotomozaik számban nem találkozik Kovalovszky Dániel Szandzsák című anyagával. Ekkor döntötte el, hogy fotóriporter szeretne lenni. A későbbiekben Benkő Imre, Korniss Péter, Dezső Tamás és Gárdi Balázs anyagai is óriási hatással voltak rá. A Práter utcai iskola elvégzése után a MÚOSZ-ba felvételizett fotóriporter képzésre. 2011-ben a Magyar Nemzet Hétvégi Magazinjához került külsősként, majd belsős munkatársa lett egészen a lap 2018-as megszűnéséig. Ezután az internetes oldal fotóriportere és képszerkesztője volt, majd 2019 óta a Magyar Hang munkatársa. Több alkalommal díjazták a Magyar Sajtófotó Pályázaton, két egymást követő évben Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjat, 2019-ben és 2021-ben NKA ösztöndíjat kapott. Válogatás a Pictorial Collective első tíz évének képeiből - CAPA BLOG | A Capa Központ blogja. 2016-ban elnyerte a rangos, amerikai Pictures of the Year International pályázat Feature Picture Story – Newspaper kategória első díját a Kárpátalja az orosz-ukrán háború árnyékában című fotósorozatával.
2019. március 17., 15:15 Szerző: Minden kutya más. Nemcsak a nagysága, kinézete, de a személyisége is. Gazdiként tudjuk, hogy kedvencünknek is ezer arca van: más arckifejezése van, amikor kíváncsi, ha álmos, vagy ha játékos kedve van. Egy fotós ezt a sokszínűséget szerette volna megragadni képein. Lássuk, sikerült-e neki! Végh lászló fotos.de. A londoni fotós, Alan Schaller kedvenc témája a sokszínűség, változatosság bemutatása. Egyszerűen kimegy az utcákra, és keresi azokat az arcokat, pillanatokat, amiket megörökíthet fekete-fehér, erősen kontrasztos képein. Ezúttal azonban új fába vágta a fejszéjét: az emberi arcok helyett a kutyákra fókuszált a képein. Antibes, Franciaország London, Egyesült Királyság Sarkkör Norvégiában A sorozattal a művész a kutyák személyiségeinek sokféleségét, egyediségét szerette volna bemutatni. Rengeteg munka és még több kilométer van a képekben: Alan beutazta a világot, minden országban nyitott szemmel járt és amint lehetőség adódott, exponált - így valóban be tudta bizonyítani a szemlélőknek, milyen csodálatosak ezek a négylábúak.
A közösségek viszont erősek maradtak, a lakók jelentős része az átadások óta él a volt bauxittelepi házakban. " (Móricz-Sabján Simon) Móricz-Sabján Simon: Ipszilonok, 2016– © Móricz-Sabján Simon Pályi Zsófia: Bűnbánók "A búcsújárás kivonulás a mindennapokból, az otthoni környezetből, ahol minden a munkára és feladatokra emlékeztet. A katolikus hitélet egyik legősibb vezeklés- és áhítatformája. Az egykor tisztán vallási eredetű szokás mára színes forgataggá, vásárral és szórakozással tarkított élménnyé változott, ahol a szakrális keveredik a profán világgal. Nagyítás: A kutyaszánhajtó plébánosról szóló fotóriportért jár idén a Hemző-díj | hvg.hu. Ezt a sokszor ellentmondásos, eltűnő, hagyományokkal teli, mégis folya- matosan megújuló közeget örökíti meg ez a fotósorozat. A három éve bővülő sorozat az MMA Művészeti Ösztöndíj Programjának támogatásával jöhetett létre. " (Pályi Zsófia) Pályi Zsófia: Bűnbánók, 2018– © Pályi Zsófia Stiller Ákos: Roma Biblia "Tucatnyi kisegyház és a történelmi egyházak is végeznek romapasztorációs tevékenységet, van külön romamissziójuk, térítik a szegénységben élőket, akik számára sokszor a hit jelenti az egyetlen reménysugarat, amiért érdemes sokadszorra is nekiveselkedni a munkakeresésnek, ami miatt lehet bízni abban, hogy másnap minden jobbra fordul.
Biográfia Urbán Ádám Balogh Rudolf-díjas fotográfus Budapesten született, 1976. augusztus 8-án. Szülei az alkalmazott művészet, illetve a sajtó határterületén tevékenykedtek: édesapja a magyar riport- és szociofotográfia egyik legismertebb, máig nagy hatású alakja, a Balázs Béla-díjas fotográfus, Urbán Tamás; édesanyja Szél Julianna tördelőszerkesztőként dolgozott, többek között a Nők Lapjánál, és művészeti vezető volt a Story és a Best Magazinnál. Urbán Ádám gimnazista korában kezdett el érdeklődni a fotográfia és a fotóművészet iránt. Eleinte Záray Péter műtermében dolgozott, ahol asszisztensként tanulta meg a szakmai alapokat. Hamar magával ragadta a képírás, a fényképeken keresztül történő önkifejezés. Alkotóként és alkalmazott művészként igyekezett a saját útját járni, ezért fotóriporterként ismertté vált édesapjától eltérően ő a reklámfotózást választotta elsődleges szakterületének. A a 90-es évek közepén barátaival, Gazsi Tilla újságíróval, illetve Bugyik Imre lemezlovassal megalapították a Freee Magazint, amely az elektronikus tánczene első magyarországi magazinja volt, és a kilencvenes években a maga nemében hiánypótlónak számított és szubkultúra-teremtő erővel bírt.
Szállítás: 1-3 munkanap Az iskola betegít? "A gyerekben élő - még ki nem bontakoztatott - individualitás megismerhetetlen. Sokat... Törzsvásárlóként: 299 pont Kamaszkor körül MILYEN IS a kamasz? Hazudik? Lusta? Szemtelen? Meghalt Vekerdy Tamás. Szerelmes? Magányos? Vagy éppen: kibírhatatlan?... Kisgyerekek - óvodások Az óvoda nem arra való, hogy felkészítse a gyereket az iskolára! a magyar gyerek soha nincs ott... 275 pont e-hangoskönyv: perceken belül Gyerekek, óvodák, iskolák Mire van szüksége a gyerekemnek, hogy boldoguljon? Milyen óvodát, iskolát válasszak neki, és miért?... 331 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A szülők és nagyszülők szerint a gyerekek elsősorban a rövid, különálló történeteket kedvelik (51%). Ahogy Dániel András gyermekei is: "Bár már kinőttek a mesehallgató korból, amikor kisebbek voltak, nagyon szerettek meséket hallgatni: érdekes módon a legeslegnagyobb kedvenceik versek voltak, főleg a vicces-abszurd vonalon. Milne Hatévesek lettünk című gyűjteménye, Edward Lear versei, Varró Dániel meg Havasi Attila könyvei. Utóbbi szerző 1001 magányos rinocérosz című könyvét rongyosra olvastuk. " Vekerdy Tamás szerint mindegy, ki a főszereplő, lényeg, ha már mese, akkor legyen jó az a mese: "A nem nevelő célzatú, a szabad örömből született – a művészi mesék a jók. A másfél-két-három éves kisgyerekek az olyan meséket szeretik igazán, amik olyan történeteket mesélnek el, amik velük is megtörténnek. Dr. Vekerdy Tamás: Érzelmi biztonság - Terézanyu.hu : Terézanyu.hu. A gyerekek – minél kisebbek, annál inkább – imádják, ha a környezetük jelenségei elevenednek meg. Például lemegyünk anyával az utcára vásárolni, a bácsik ásnak, nyitva van a telefonkábel fedele, építkeznek, van ott markológép, vásárolunk tejet, kenyeret – és így tovább.
A mese tanulsága nem kiveszi a gyereket a világból, hanem erőt ad neki ahhoz, hogy a világ pozitív tendenciáival azonosuljon, nem beszélve arról, hogy a gyerek azt tudja meg, hogy a végén ő fog győzni, a legkisebb királyfi, akire senki sem gondolt. Ez rendkívül vigasztaló. " A mese pedig nemcsak eligazodni segít a világban, de gyógyít is. A kutatásból kiderül, hogy ezt a szülők is tudják. Dr.Vekerdy Tamás: A gyerekek belebetegszenek a követelményrendszerbe! • MindenNőnek. Az esetek négyötödében volt már példa arra, hogy a betegágynál meséltek a gyerekeknek. A túlnyomó többség valamivel több mesét mond ilyenkor, és egyöntetűen hisznek abban, hogy a mese gyógyító hatású, és igazuk van. Vekerdy Tamás szerint a mesék oldják, vigasztalják, megnyugtatják a gyereket: "A belső kép ugyanis feldolgozás, indulatok, vágyak, szorongások, ismeretek feldolgozása, ezért kell mesélni este, vagy ha beteg a gyerek. Ettől lemegy a láza, testileg-lelkileg ellazul, megnyugszik, gyorsabban gyógyul. " Így gondol a mese erejére Dániel András is: "A mese probléma feldolgozást segítő, traumaenyhítő hatásával sokan foglalkoztak Bruno Bettelheimtől Boldizsár Ildikóig.
Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról? Szerző: Hudácskó Brigi Akik rendszeresen követik a könyvajánló rovatát, megszokhatták már, hogy – bármennyire próbára is teszem ezzel hétről hétre az olvasók türelmét –, sosem bírom kihagyni az önéletrajzi vonulatot az ajánlóimból. Nem az a célom ezzel, hogy a könyvek helyett saját magamat toljam előtérbe, hiszen izgalmi érték szempontjából legfeljebb talán egy IKEA összeszerelési útmutatóval vehetném fel a versenyt. A helyzet egyszerűen csak az, hogy minden szerdán itt ülök tátott szájjal a monitor előtt és nem bírok túllépni azon az élményen, amit az adott hétre olvasott könyvtől kaptam. Hasonlóan állok (pontosabban ülök) most is. Vekerdy Tamás Érzelmi biztonság címet viselő legújabb kötetében tíz olyan előadást olvashatunk, amelyek a Nyitott Akadémia szervezésében hangzottak el a gyermekléttel, iskolával, neveléssel kapcsolatos témákban. Mióta csak ismerem Vekerdy Tamás írásait, számos dolog miatt tartozom hálával a szerzőnek: jótéteményeinek listáján a legfrissebb tétel új könyvének alcíme: Mit kell(ene) tudnunk a gyerekekről és magunkról?
Mindez gyakran nincs összhangban az iskolai elvárásokkal. A tanórák 45 percig tartanak, ahol illik csendben figyelni a tanító nénire, nem mocorogni, beszélgetni, felállni a padból. A gyerekeknek több mozgásra van szükségük. A kamaszkor is egy sarkalatos pont az ember életében. A 20. század elején azt tartották: ebben a korban kímélni kell a serdülőket, akik ekkor egy különösen nehéz időszakon mennek keresztül. Azóta neurobiológiai kutatások is alátámasztották a feltevést, miszerint a serdülőkor nem a legideálisabb időszak a gyermekek túlterhelésére. Mégis ekkor emeli az oktatási rendszer az egyik legnagyobb kihívást a fiatalok elé – mondja Vekerdy. Az előadás fő állítása, hogy a gyerekeket gyakran titulálják butának, nem kezelik megfelelően, vagy egyáltalán nem fogadják el őket, csak azért, mert az iskolák nincsenek felkészülve a befogadásukra. A megoldás az lehetne, ha az oktatási rendszer a gyerekekre mint egyénekre figyelne oda, ennek megfelelő tempóban haladna. Az iskolákban nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az általános biológiai érésre is, hiszen az nagyban befolyásolja, milyen mértékű fejlődésre van lehetőség.
Ha az agyunkat ehelyett egy csomó bonyolult, vibráló dolog érinti meg felületesen, az nagyon hamar fárasztóvá és érdektelenné válik – mondja Dr. Vekerdy Tamás. Nem kell félni az unalomtól sem A nyugati világban az unalom egyértelműen negatív előjelet kapott, hiszen a tétlenséggel, semmittevéssel azonosítják. Valójában azonban nagyon is szüksége van rá az emberi elmének, hiszen nem a multitaskingből, hanem a megnyugvás, pihenés, bambulás perceiből születik a kreativitás, erednek az új ötletek. A piszmogás, szöszmötölés, irkafirkálás jó, segít az elmének megpihenni. Ha a gyerek mégis unalomra panaszkodik, érdemes inkább csak beszélgetni vele, kérdezni, irányt mutatni, nem konkrét megoldást javasolni. Ha pedig játékválasztásról van szó, mindig ajánlott az egyszerűbbet előnyben részesíteni, azt, amire rá lehet vetíteni a fantáziát, amiből egy kis képzelőerővel még bármi lehet. A kutatók szerint is kellenek inger nélküli percek A kreativitás és az unalom, illetve ingerszegény pillanatok közötti kapcsolatot a tudomány emberei is kíváncsian kutatják.