Aki okosabb, mint a facebook alapítója talán kiheveri – a mi pénzünkből természetesen. A volt felcsúti polgármester 117 milliárd forintot bukott a koronavíruson. A világ tőzsdéi erős lejtmenetben vannak, nem jó a helyzet Magyarországon sem. Ez pedig azt is jelenti, hogy az amerikai Forbes valós idejű vagyonkimutatása szerint Mészáros Lőrinc már nem számít dollármilliárdosnak. A lap magyar kiadása mindehhez hozzátette: az is csökkentette Mészáros vagyonának dollárban számolt értékét, hogy a forint zuhan. A felcsúti volt polgármester vagyona januárban még 407, 7 milliárd forint értékű volt, most viszont már csak 290 milliárd, azaz 117 milliárdot bukott a krízisen. Az Opus részvényeinek értéke 15 százalékos mínuszban áll a múlt pénteki záróértékéhez képest. Mondja el véleményét a hírről, odalent a komment szekcióban -- hirdetés -- -- hirdetés --
Mészáros Lőrinc óránként 18 millió forintot keresett 2017-ben 4 éve A leköszönő felcsúti polgármester vagyona egy év alatt 160 milliárd forinttal nőtt, ami azt jelenti, hogy naponta 438 millió forinttal, óránként 18 millió forinttal gazdagodott - írja a HVG. Teljes cikk... A minimálbért sem keresik meg a felcsúti akadémia dolgozói 4 éve Miközben az idei minimálbér összege 127. 500 forint, addig a felcsúti akadémia takarító személyzete havi 88. 000 forintot keres, a karbantartók 111. 000 forintot - számol be róla a HírTV. Teljes cikk... Rendesen fizeti tagjait a Puskás Akadémia 5 éve 112 munkatársa után 103 millió forint állami támogatást igényelt a Puskás Akadémia. Csak a legmeglepőbb adatok: 22 takarító, 23 karbantartó, 6 kommunikációs és 3 marketingmunkatárs szerepel a listán - írja az index. Teljes cikk... Orbán Viktor megkezdte nyári szabadságát 10 éve Orbán Viktor miniszterelnök megkezdte nyári szabadságát hétfőn a Fejér megyei Felcsúton; a kormányfőt Semjén Zsolt helyettesíti - közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI érdeklődésére.
A felcsúti polgármester vagyona 100 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, az Index Simicska alá került, vagy mégsem, az MKB Bank pedig Matolcsyék alá, vagy mégsem. Az viszont biztos, hogy mahagóni borítás lesz a honvédségi vitorlásokban. Ez a heti gazdasági összefoglalója. A leggazdagabb magyarok listáját továbbra is – ahogy 2011 óta mindig – Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója vezeti, az ő vagyona a tavalyi becsléséhez képest 60 milliárd forinttal, 260 milliárdra növekedett. De még így sem ő az elmúlt év legnagyobb nyertese. Az ugyanis Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a miniszterelnök jó barátja, akinek vagyona egyetlen év alatt 20-ról 120 milliárd forintosra nőtt. Ezzel a lista 31. helyéről az ötödikre ugrott előre. Csányi és Mészáros között ott találjuk a 200 milliárddal rendelkező Bige Lászlót (+25 milliárd), a 180 milliárdra becsült vagyonú Gattyán Györgyöt (+84 milliárd), valamint a 160 milliárdot magáénak tudó Demján Sándort (+40 milliárd). Terjedelmes írást közölt a csütörtökön arról, miként marakodtak az elmúlt években a Fidesz-közeli oligarchák az Indexen.
Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatai alapján néhány év alatt százmilliókat szedett össze, cégéből közel százszor annyi osztalékot vehetett ki, mint négy éve. Nyilvánosságra hozták Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester vagyonnyilatkozatait. A most megismert adatok szerint Orbán Viktor miniszterelnök közeli ismerőse 400 millió forintot halmozott fel takarékban, 20 milliót pedig készpénzben. Emellett jelentős összeghez jutott cégén, a Mészáros és Mészáros Kft. -n keresztül, 2013-ban ugyanis nem kevesebb, mint 943 millió forintos osztalékot vett fel. Emellett egy 2008-as Audi A5-tel jár, és egy ötoldalas táblázatba fért csak bele földjeinek felsorolása. Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor - Fotó: MTI/Beliczay László Mészáros Lőrinc vagyona a kormányváltást követően kezdett gyors gyarapodásba: míg 2010-ben "csak" 30 millió forint megtakarítása volt, rá egy évvel már 50, aztán 260, majd tavaly már 420 milliós takaréka volt. Cége, a Mészáros és Mészáros Kft. 2010-ben még csak 10 milliós osztalékot tudott neki adni, de ezt majdnem megszázszorozta, 2013-ban ugyanis csaknem egymilliárd forinthoz juthatott belőle.
A parlamenti képviselők mind leadták a vagyonnyilatkozatukat - köztük Gyurcsány Ferenc is. Mint arról az Origo beszámolt, a Fidesz és a KDNP már most keresi is a volt kormányfőn azt a cégeladásból származó 900 millió forintot, amit Gyurcsánynak majd csak a jövő évi vagyonbevallásába kellene beleírnia, sőt, még akkor sem biztos. Ötszázmilliót tévedett Az egyik legnagyobb figyelmet kapott képviselői vagyonnyilatkozat idén alighanem Tapolczai Gergely fideszes politikusé volt, aki ugyan kijavította elrontott vagyonnyilatkozatát, de először több mint félmilliárdos tartozásról adott számot. Mint arról az Origo beszámolt, két nullával írt többet: nem 570 millióval tartozik a banknak, csak 5, 7 millióval. Egy éve 10 millió volt a tartozása. Nagy meglepetések nem voltak Igazán váratlan gazdagodások vagy elszegényedések, meglepő vagyonnyilatkozatok nem voltak idén. Több politikusnak is jól alakult a tavalyi év, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Áder János államfő például gazdagodott, de Balog Zoltán erőforrás-miniszter elvesztette megtakarításainak felét.
Azok a beszélgetésrészletek, amelyeket Anonymus hétfőn, illetve ma reggel küldött el szerkesztőségünknek, a korábbiakhoz hasonlóan szintén a Városháza értékesítéséről folyó egyeztetéseken hangzottak el, ám nagyrészt a hazai baloldal külföldi kapcsolatrendszeréről és finanszírozásáról szólnak. A legfrissebb hanganyag a tárgyalás kötetlenebb beszélgetéseit rögzítette, amikor Gansperger Gyula, Bajnai Gordon harcostársa a magyar baloldal és a külföldi gazdasági és politikai érdekkörök összefonódásáról újabb, megdöbbentő részleteket tár fel – írja cikkében az Origo Gansperger (G. ):Most vannak ugye ezek a külföldön kiképzett figurák, mint a Szabó Tímea, Kabul rózsája, ugye ő a CIA-nek dolgozott kint Kabulban. Befektető (B. ): Komolyan? Ezeket nem tudtam. G. : Kurva kemény a csaj, de ezért. B. : A Szabó Tímea 45 éves, ide járt a Mókus iskolába. Szabó tímea cia world factbook. Én nem tudtam, hogy ő ennyire amerikai. Szabó Tímeáról eddig is köztudott volt, hogy amerikai egyetemi tanulmányai idején az ENSZ megbízásából fegyveres konfliktusmegelőzési stratégiákról, illetve sérülékeny csoportok védelméről folytatott kutatásokat.
Emellett drasztikusan csökkent az állami vagyon, a még tulajdonban lévő mvm pedig folyamatos veszteségeket szenvedett el. Ezzel a szemlélettel számolt le az Orbán-kormány, kivívva a multicégek haragját. Szabó time cia . És mint Gansperger szavaiból kiderült, ez a harag oda vezethet, hogy az érdeksérelmet szenvedett külföldi energetikai, illetve vasút- és útépítési világcégek a nagy visszatérés reményében anyagilag is támogathatják a baloldalt. Az elmúlt hetekben nyilvánosságra került hanganyagok viszont egyértelműen arról tanúskodtak, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosban egy jól behatárolható kör egyfajta "jutalékos" rendszert működtet. Ebben a korrupciós modellben értékesítettek, illetve terveztek eladni számos igen értékes ingatlant, köztük a több tíz milliárd forintot érő Városházát. A "jutalékos" rendszer szálai egészen a főpolgármester környezetéig érnek. Az orosz befektetőkkel folytatott egyeztetéseken elhangzottak alapján a "jutalék", vagyis a kenőpénz mértéke tíz százalék körül mozgott, mozog.
A szerződés szerint. : Ami magas. :Nagyon. : És mégis eladtuk. : Mint a szél. Egy Suchman Tamás vitte, akinek aztán halvány lila fidúciája se volt arról, hogy kell értékelni egy céget. :Nagy ember volt. : Hát a Horn Gyulának volt a balkeze. :Meg a jobb is. De igen. :Meg a jobb is, igen. :Úgyhogy ő minden volt. : Eladta, és nekünk nagyon sok pénzükbe került, egyrészt amíg fizetgettük ezeket, meg visszavásároltuk. Na, most ezek a csapatok, érted. (... ) Jó, oké, itt van a Swietelsky, meg a Strabag, de hol kapnak ahhoz képest, amit régebben kaptak. : Kicsit. Na, most érted, régebben évente tízmilliárdokat kaszáltak. Most adnak tízmilliárdot a kampányra. Mi a lóizéért ne adnának? Aztán majd jövőre kivisznek harmincat. Szabó tímea cia agent. A beszélgetés értelmezéséhez érdemes felidézni, hogy a rendszerváltást követő magyar energiapolitikát két, markánsan eltérő szemléletmód jellemezte. A 2010 előtti baloldali kormányok elsődleges célja az állami szerepvállalás mérséklése és a többnyire multinacionális energiavállalatok érdekeinek érvényesítése volt, míg a 2010 utáni jobboldali kormány patrióta gazdaságpolitikát folytatott.