2022. január 21., péntek 9:09:20 / Magyar Államkincstár Méhcsaládonként 1000 forint támogatás igényelhető február 1-től. Megjelent a Magyar Államkincstár közleménye a méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez 2022. évben igénybe vehető átmeneti támogatás igénybevételének feltételeiről. A méhállomány egészségügyi kondíciójának megőrzéséhez igénybe vehető méhészeti, csekély összegű támogatásról szóló 29/2019. (VI. 20. ) AM rendelet alapján vissza nem térítendő átmeneti támogatás nyújtható azon kérelmezőnek, aki vagy amely 2021. november 15. napján a Tenyészet Információs Rendszerben (TIR) nyilvántartott méhállománnyal rendelkezik. (A támogatás igénybe vételéhez kapcsolódó további feltételek a Kincstár közleményében, ITT. ) Méhész támogatás 2022 Benyújtási határidő: 2022. február 1. és február 28. között. Elérési útvonal: Elektronikus kérelemkezelés → Válságkezelő Program Átmeneti Támogatások → Válságkezelő Program - méhegészségügyi átmeneti támogatás menüponton keresztül. Méhcsaládonként 1000 forint támogatás igényelhető – Fotó: Pixabay A támogatás összege A 2022. évre 950 millió forint a meghatározott támogatási keretösszeg.
5. Végül írásban tájékoztatni kell a vállalkozást a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül, kifejezetten hivatkozva az adott de minimis rendeletre (ennek egy módja például egy igazolás kibocsátása, melynek mintáját lásd az alábbi utolsó hivatkozás alatt). Fel kell hívni továbbá a kedvezményezett figyelmét arra, hogy a csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén azokat köteles bemutatni.
Az igénybe vehető összegről a támogatást nyújtó a támogatás megítélése előtt nyilatkoztatja az adózót arról, hogy a megelőző három évben összesen mekkora összegben ítéltek meg számára, vagy érvényesített adóbevallásban de minimis támogatást. Az adókedvezményről, adóalap kedvezményről az adózó a bevallásában nyilatkozik. Tomcsányi Erzsébet
Lesz-e negyedik hullám, és ha igen, mit tehetünk most azért, hogy minél kisebb legyen? Mit mond a szakértő a 12–15 évesek oltásáról? Erdei Anna immunológust, az MTA főtitkárhelyettese beszélt a jelenlegi járványhelyzetről és az előttünk álló hónapokról. Lesz negyedik hullám? Nem vagyok járványszakértő, de követve az idevágó szakirodalmat sokakkal együtt én is azt gondolom, hogy igen. Legkésőbb az őszi időszakban visszatér a vírus, de remélhetőleg az eddigieknél jóval enyhébb hullámokat vetve. Most jó a helyzet: a száraz, napsütéses időjárás nem kedvez a vírusnak, az emberek jórészt a szabadban tartózkodnak, az esetszámok nagyon alacsonyak, ami a 2. és 3. hullám között nem volt így. Elcsitult a járvány, de a vírus nem tűnt el, az ördög nem alszik. Nagyon fontos, hogy aki még nem oltatta be magát, az tegye meg! A veleszületett és a szerzett immunitás. Külön hangsúlyozni kell, hogy a két oltásra tervezett vakcináknál – és a legtöbb ilyen – nem elég, ha valaki csak az egyiket kapja meg. Attól, hogy valaki már az első oltás után megkapja a védettségi kártyát, immunológiai szempontból még nem lesz védett, vagyis megfertőződhet – ennek elkerülése érdekében feltétlenül szükséges a második adag felvétele is.
Alzheimer-kór Bár a betegség előrehaladása nem visszafordító, egyes tüneteit lehet kezelni. Mivel kínáld a menekülteket?
Az ellenanyagok szerkezetével kapcsolatban számos érdekességet megismerhettünk. Ez tetszett meg akkor. Az immunológia széles alapokon nyugvó tudomány, kapcsolódik a genetikához, a biokémiához, a sejttanhoz és az orvostudomány számos területéhez. Ezen belül az immunbiológia elsősorban az alapmechanizmusokat kutatja, tárja fel és írja le. Tehát, hogy milyen sejtek vesznek részt a védekezésben, milyen kölcsönhatások, milyen molekuláris mechanizmusok működnek. – Fő kutatása során az immunválasz kialakulását vizsgálja. Hogyan zajlik ez a folyamat? Erdei Anna: Meg kellene vizsgálni, hogy van-e ellenanyag a több 100 ezer idősben, aki beoltatta magát a kínai vakcinával. A tanszéken több, az immunválasszal kapcsolatos kutatás folyik, a mi munkacsoportunk egyebek mellett azzal foglalkozik, hogyan indul meg ez a folyamat a szervezetben. Azt mindenki tudja, hogy az immunrendszer a kórokozók, a baktériumok, a gombák, a paraziták ellen véd, de azt nem, hogy ez pontosan hogyan történik. Az úgynevezett fagociták, a falósejtek felveszik, feldolgozzák a kórokozót és azok bizonyos részeit, fehérjeszakaszait bemutatják az úgynevezett t-sejteknek.
–) Széchenyi- és Prima Primissima díjas magyar immunológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanára ( Magyarország első önálló immunológiai tanszékének alapító tagja), majd az ELTE Biológiai Doktori Iskola vezetője, az Innsbrucki Egyetem címzetes egyetemi tanára, az Oxfordi Egyetem vendégkutatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2020-tól főtitkárhelyettese. Fő kutatási területe a sejt immunológia (különös tekintettel a veleszületett immunitás elemeire, például a komplementrendszerre) és az egyes sejtmembrán -struktúrák szerkezeti és funkcionális sajátosságai. Kutatásai többek között hozzájárulnak az allergiás reakciók és a sclerosis multiplex folyamatának megértéséhez. Könyv: Immunológiai módszerek (Erdei Anna). Életpályája [ szerkesztés] 1969-ben érettségizett a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban, majd felvették az ELTE Természettudományi Kar (ELTE-TTK) biológia – kémia osztatlan tanári képzésére, ahol 1974-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Mesterének Gergely Jánost tekinti.
kivimango >! 2015. december 16., 23:48 Imádom ezt a könyvet! Külsőleg is szép: a borítója, a fényes, színes lapok, az ábrák, a szerkesztés, átlátható, érthető. A könyv tartalma is jó, egészen lefed minden témát és jól magyaráz. Kicsit hosszú, de nem érzem, hogy sok lenne a felesleges sallang benne. Már korábban vettem meg ezt a könyvet és használtam az előző szakdolgozatomhoz, de akkor még csak a témámat érintő részeket bogarásztam át benne. Most az immunológia vizsgámra készülve olvastam végig és most sem voltam csalódott. Persze az egészben szerepet játszhat az is, hogy imádom az immunológiát. :) De jó könyv, találkoztam már sokkal rosszabbal, érthetetlenebbel, rizsázósabbal, stb. Ajánlom bárkinek, akinek szüksége van egy immunológia könyvre! Én nem bántam meg h pár éve megvettem.
1984-ben védte meg biológiai tudomány kandidátusi, 1991-ben akadémiai doktori értekezését. 1994 és 2000 között az Magyar Tudományos Akadémia közgyűlés doktori képviselője volt. A Doktori Tanács tagjává is választották két ízben 1995 és 2000 között. Az MTA Általános Immunológiai Bizottságának titkáraként dolgozott 1991-től 1997-ig, majd 2000-ig annak elnöke volt. 2004-ben az akadémia levelező, 2010-ben pedig rendes tagjává választották. 2020-ban az MTA főtitkárhelyettese lett. [1] Akadémiai tisztségei mellett a Magyar Immunológiai Társaság alelnökévé, majd 1995-ben elnökévé választották. 2000-ben az Immunológiai Társaságok Európai Szövetsége (EFIS) főtitkárává is megválasztották (2003-ban és 2006-ban megerősítették tisztségében). Tagja az Immunológiai Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IUIS) tanácsának. Közben 1996-ban a Magyar Huzella Alapítvány kuratóriumának elnöke, 2000-ben a Szekerke Mária Rákkutatásért Alapítvány kuratóriumának és az "Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért" Kuratóriumának tagja, 2007-ben az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának tagja, ugyanebben az évben az ELTE Természettudományi Karán Kar Kiváló Oktatója kitüntetésben részesült (2003-ban már aranyérmes mestertanár lett).