A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását. A zászlókból kivágták a szovjet mintájú címert, így lett a lyukas zászló a forradalom jelképe. Aznap este Gerő Ernő, a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) első titkára – akit júliusban állítottak Rákosi helyére – rádióbeszédében a megmozdulást ellenségesnek, sovinisztának, nacionalistának minősítette, és minden engedményt elutasított. A beszéd elhangzása után a békés tüntetés szinte órák alatt népfelkeléssé, majd – a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után – fegyveres szabadságharccá változott. Az esti és éjszakai órákban a fegyveres csoportok elfoglalták a Magyar Rádió és a pártlap, a Szabad Nép székházát, a telefonközpontot, a lakihegyi rádióadót, emellett több fegyverraktár, laktanya, rendőrőrs és üzem is a felkelők kezére került.
Az SZKP KB Elnökségét október 23- án moszkvai idő szerint kb. 23, magyar idő szerint 21 órakor Zsukov arról tájékoztatta, hogy Budapesten a "százezres" tüntetés résztvevői "felgyújtották a Rádiót", Debrecenben "elfoglalták a megyei pártbizottság és a BM megyei főosztály épületét". Az elnökségi tagok többsége mindezt elegendőnek tartotta ahhoz, hogy támogassa Hruscsov javaslatát: "a csapatoknak be kell vonulniuk Budapestre". A szovjet vezetés javaslatai és döntései megvalósítása érdekében az Elnökség tagjai közül Mikojant és Szuszlovot, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnökének első helyettesét, Malinyin hadseregtábornokot és a KGB elnökét, Ivan F. Szerovot Magyarországra küldte. A végső döntést megelőzően Hruscsov berendelte a Kremlbe az akkor Moszkvában lévő Rákosi Mátyást is, aki haladéktalanul szükségnek látta a szovjet csapatok közbelépését. Fontos kihangsúlyozni, hogy a szovjet csapatok október 23-i bevetésével – függetlenül attól, hogy azt kérték, vagy a bevetés tényét tudomásul vették – a magyar politikai vezetés meghatározó része egyetértett.
A szovjet vezetőknek a válság kezelésével kapcsolatban adott "tanácsait" elfogadták, és azok végrehajtását magukra nézve kötelezőnek tartották. Bizonyítható, hogy a szovjet vezetők által kijelölt, majd az események hatására többször módosított mozgástér határait – október 23-a és 28-a között – a magyar vezetés egyetlen lényeges kérdésben sem lépte át. Október 31-ig a szovjet vezetés alkalmasnak tartotta a Kádár János vezette párt-, és a valójában formálisan nem létező, Nagy Imre nevével fémjelzett állami vezetést a kialakult válság szovjet érdekeknek megfelelő kezelésére.
A tüntetés átszakította a félelem gátjait. A reformista jelszavak is mind élesebbé váltak. "Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba! " "Aki magyar, velünk tart! " "Ruszkik haza! " – skandálta a Parlament előtt a már kétszázezer főre duzzadt tömeg. Ezrek gyülekeztek Budapest más pontjain is. A tömegek által a vezetésbe visszakövetelt Nagy Imre a szocialista demokráciáért tüntető magyar ifjúságot a rend, a fegyelem megerősítésére szólította fel. Az események gyorsan követték egymást. Nagy Imre beszédével közel egy időben a tüntetők ledöntötték a Sztálin-szobrot, a Rádió épületét védő – elsősorban államvédelmi – erők az akkor még fegyvertelen tüntetőkre tüzet nyitottak. Gerő Ernő és Hruscsov egyeztetését követően a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok fő erői megindultak Budapest felé. Budapesten a Rádió épületénél eldördülő, halálos áldozatokat is követelő sortüzet követően a civilek fegyverszerzési akciói elsődleges célpontjává a Budapest és környékén lévő laktanyák, rendőrségi objektumok – kapitányságok és rendőrőrsök – fegyver és lőszerraktárai váltak, és hamarosan lefoglalták és szétosztották a budapesti nagyüzemek egy részében tárolt fegyver- és lőszerkészleteket is.
Zeitler Ágnes mestertenyésztő szerint a magyar vizsla tökéletes társ is egyben. Sándor Gyula elmondta: az ötven évvel ezelőtti, 1971-es vadászati világkiállításon rendezték az első vizslás főversenyt. Ragadozó madarak Szirti sas, héják és ölyvek is láthatók voltak vasárnap a keszthelyi Festetics-kastélyhoz tartozó Vadászati Múzeumban. Lóki György, a Vadászati Kulturális Egyesület solymászrendjének elnöke a megnyitón arról beszélt, hogy a hasonló bemutatókon igyekeznek megismertetni az érdeklődőket a solymászat több mint négyezer éves kultúrájával, hagyományaival és a hozzá kötődő gasztronómiával is. Vadászati világkiállítás időpontja megfelelő. Lóki György azt is elmondta: a magyarság történetének részét képező, hungarikumnak is számító hagyományos vadászati mód hosszú távon fenntartható forma. Utalt arra, hogy Magyarországon ma is használatos az ökológiai védekezésben. Kifejtette, hogy a solymászat nemcsak sólymokkal való munkát jelent, a keszthelyi bemutatón felsorakoztak héják, ölyvek, sőt, még egy szirti sas is. A solymászatra nevelt szárnyasok pedig régóta nem a természetben, fészkekből gyűjtött példányok, hanem tenyészetekből származó, de nem háziasított egyedek.
A Művészet és Vadászat című képzőművészeti válogatás az európai vadászat és halászat történetének számos fejezetét, kultúrtörténeti jelentőségét mutatja be. Az év végéig látható kiállítás a szeptember 25-én kezdődő "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál első rendezvénye. Kovács Zoltán, a világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy két éve dolgoznak az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás 50. évfordulóján megnyíló rendezvénysorozat előkészítésén, és immár kezd kibontakozni és értelmet nyerni a munka. "A világkiállítás, és ezen belül a kulturális fesztivál minden eleme saját lábán is megáll" - tette hozzá. "A cél az volt, hogy mindenki, aki kapcsolódik a vadászat kultúrájához, kivitelezéséhez, szenvedélyéhez vagy a vadvédelemhez, meg tudja mutatni magát. Olyan programkínálattal jelentkezünk, amely segít a természet és a művészet párbeszédében" - mondta Kovács Zoltán. Magyar vizslák, ragadozó madarak (Vadászati világkiállítás Magyarországon) - 2021. október 13., szerda - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. A világkiállítást kísérő kulturális fesztivál programjában klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítések, irodalmi estek, színházi előadások, lovasprogramok, valamint képző- és iparművészeti tárlatok is szerepelnek.
Ezzel párhuzamosan saját tárhelyet béreltem, számlaképes céget alapítottam, szóval komolyan nekiláttam a munkának. Közbevetőleg megemlítem, hogy az első megyei vadásznap, ahonnan tudósítottam, az – akkori nevén – Komárom Megyei Vadásznap volt Tatán, a honlap indításának évében. Ez csak annyiban érdekes, hogy megnyertem a fődíjat a tombolán, egy szarvasbika elejtését, ami akár mennyei bátorítás is lehetett. Bőgőverseny. Utólag már látom – az volt. Életem első szarvasbikáját a Süttői Erdészet területén ejtettem el (4, 70 kg) A második évtől kezdve szorosabbra fűztük az együttműködést a Nimróddal, s mivel a főszerkesztő úr néhány alkalommal felkért vidéki tudósításokra, javasoltam és létrehoztam egy tudósítói hálózatot, gondolván, egy-egy megyei tudósító sokkal jobban ismeri a helyi viszonyokat és szakembereket, arról nem is beszélve, hogy közelebb van, sok száz kilométernyire utazás megspórolható. A tudósítói hálózat tagjai valamennyien lelkes vadászemberek vagy szimpatizánsok voltak, feladataik elvégzéséhez segítségként fényképes kitűzőt kaptak.
A vadásztársak, nagy örömömre, éltek az új lehetőséggel és számtalan élvezetes és tanulságos történettel színesítették a portál tartalmát. (A vadásztörténetek további sorsáról még nincs döntés, mivel ezeket nem tekintem saját tartalomnak, keresem a módját, hogy valamelyik portálon továbbra is elérhetőek legyenek. Vadászati világkiállítás időpontja számlán. ) A harmadik évben felvettem a kapcsolatot Mangi nénivel, gróf Széchenyi Zsigmond özvegyével, akinek hathatós támogatásával katalogizáltam a Természettudományi Múzeumban féltve őrzött vadászati könyvtárat. Nagy megtiszteltetésnek éreztem Széchenyi Zsigmond vadászkönyvtárát feldolgozni, vigyáztam, véletlen se legyek méltatlan a munkára. Közben megjött az étvágyam, és mindenféle kutatási engedélyeket lobogtatva befurakodtam a Magyar Rádió archívumába és sok-sok órai magnóhallgatással kibogarásztam régi nagy magyar vadászaink (Fekete István, dr. Nagy Endre, Kittenberger Kálmán, gróf Széchenyi Zsigmond) hatvanas-hetvenes évekből származó hangfelvételeit, amelyeket aztán elérhetővé tettem a honlapon.
Nagyjából ez az első három év volt a hőskor. Ezután a a Nimród hivatalos honlapja lett, elmélyült és jóbaráti viszony alakult ki a szerkesztőséggel a kölcsönös előnyök mellett. Ugyanettől az időtől számítva jelentettem meg üzleti hirdetéseket (bannereket) az apróhirdetések mellett, és négy hirdető különösen hosszú időre, több mint egy évtizedre kötelezte el magát, hogy a is hirdessen, álljon itt a nevük: Hargita Jagd Vadászbolt, Seeland Vadászbolt, Diana Szakképző Iskola valamint Pipics Endre, kanadai vadásztató. Hálásan köszönöm nekik, hogy hozzájárultak a portál anyagi biztonságához! Megnyílt a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon című kiállítás - Infostart.hu. Néhány éven keresztül online vadászvetélkedőket is szerveztem, eleinte kisebbeket végül nagyobbakat, utóbb már egy 30-06-os golyós puska volt a fődíj, amelynek szerencsés nyertese, remélem, a mai napig jó egészségben használja nyereményét. A kétezres évek elején még nem voltak okostelefonok, de arra a kis képernyőre, ami a nyomógombok fölött volt, lehetett valami képet ( fizetősen) rendelni a szolgáltatóknál.
Meleg szívvel gondolok vissza lelkiismeretes munkájukra, ezért név szerint is szeretnék megemlékezni róluk: Baranyi László, Bátai György, Borcsa- Bodolay Zoltán, Cseh Györgyi, Csernák Roland, Faragó Zoltán, dr. Gaál Ágnes, Gubritzky Mária, Hermánné Bedics Rita, Juhar Viktória Emese, Kántor Péter, Kiss János, Mag Árpád, Modok Imre, Nagy Krisztián, Németh Attila, Nagy Patrícius, Rosta László, Szilágyi Péter, Taksár Ferenc, Zsoldos Barnabás. Vadászati világkiállítás időpontja 2022. Ha kihagytam véletlenül valakit, utólag is elnézést kérek. A honlapnak az első pillanattól kezdve megvolt az a "hármasszabálya", amely meghatározta működését két évtizeden keresztül. Ezek az alapelvek a következők voltak: pontosság, naprakészség, hitelesség. Amikor pedig meg kellett határozni irányultságát, magam is meglepődtem, hogy gondolkodás nélkül vágtam rá: közszolgálati vadászati portál. A hírszolgáltatás beindítása mellett szerettem volna, ha minél több vadásztörténet is megjelenik a portálon, mert az internet módot adott arra, hogy ha nyomtatásban nem is, de elektronikusan bárki megoszthatja vadászélményeit.
A kiállítást megnyitó Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a "legmagasabb szintűnek" nevezte a magyar vadászati kultúrát, amelyet Ázsiából hoztunk és amely az osztrák, cseh és bajor hagyományok örökségével fejlődött az Osztrák-Magyar Monarchiában. Mint fogalmazott, az ember antropológiailag egyszerre örököse a naturának és építője a kultúrának. Úgy vélte: a vadászati művészet képes egyetlen ívben megragadni az ember természeti és kulturális voltát. Nagy István agrárminiszter hangsúlyozta: soha így együtt nem látott anyagot mutatnak be a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből. "Festészet, ötvösművészet, fegyverművesség hihetetlen alkotásai láthatók együtt. A tárlat bemutatja, hogy a vadászat nem a természet ellen van, hanem a természet törvényeit követve az egyensúlyt, az összhangot tartja fenn" - jegyezte meg Nagy István. Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója elmondta, hogy az öt intézményből származó darabok mellett magánszemélyek és hagyományőrző szervezetek gyűjteményeiből is válogathattak a tárlatra.