Egyetlen emléktől, még neje ruháitól sem vált meg Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr-rendező, mióta tavaly március elején meghalt a felesége. Közös házukban minden érintetlen, a művész ezen nem is tervez változtatni. A Borsnak mesélt arról, hogyan éli meg a mindennapokat. Tavaly március elején meghalt Koltai Lajos felesége, erről akkor az Origo is beszámolt. Bordás Katalin veseproblémák miatt került kórházba, de az állapota rohamosan romlott, majd a koronavírust is elkapta. 52 évig voltak házasok. "A családom mindig körülvesz, összetartunk, de ez eddig sem volt másképp. Meghalt Koltai Lajos felesége. Míg ő velünk volt, igyekeztünk együtt lenni a nagy ünnepeken. Most volt az első karácsony, amikor nem lehetett itt, ezért volt ez nehezebb számunkra. Vigyázunk egymásra, a koronavírus miatt felállított szabályok betartása mellett velem voltak a gyerekek. Őrzöm a feleségem fotóját, beszélek hozzá, az ünnepekkor is velünk volt. Ugyanúgy, érintetlen az otthonunk, mint amikor Kati még élt. Meg tudom simogatni a ruháit, és nem fogok – természetesen erre senki nem is kér – soha megválni a holmijaitól.
Több mint ötven évig voltak házasok, a Kossuth-díjas rendezőt nagyon megviselte felesége halála. "Intézem a teendőket, a temetést, és ott vannak a gyerekek is. Ezekben a nehéz pillanatokban ők adnak erőt nekem" – nyilatkozta az Oscar-díjra is jelölt operatőr, akinek a lap szerint Bordás Katalin volt az egyetlen nő, akit valaha szeretett. A magánéletükről sosem beszéltek nyílvánosan. Koronavírusban meghalt Koltai Lajos felesége – Programz – A programajánló magazin. A középiskolában ismerkedtek meg. Katalin Koltai első amatőr filmjének volt a főszereplője, akkor találkoztak először. Két lányuk született: Nóra Londonban tanult sminkelést, Katalin pedig egy fotóügynökségnél dolgozik. Forrás: ORIGO
– Intézem a teendőket, a temetést, és ott vannak a gyerekek is. Ezekben a nehéz pillanatokban ők adnak erőt nekem – tette hozzá az Oscar-díjra is jelölt operatőr, akinek élete legnagyobb tragédiájával kell szembenéznie, hiszen Bordás Katalin volt az egyetlen nő, akit valaha szeretett. ( A legfrissebb hírek itt) Ritka szerelem volt az övék, különös kincs, amelyet annyira óvtak, hogy nem is nagyon beszéltek magánéletükről a nyilvánosságnak. Közel hatvan évig szerették egymást kitartóan, hiszen még gyerekfejjel, a középiskolában ismerkedtek meg. Katalin Koltai első amatőr filmjének volt a főszereplője, akkor találkoztak először. – Volt az iskolájában egy filmszakkör. Koronavírusban meghalt Koltai Lajos felesége | 12h. Filmet forgattak és engem valaki ajánlott az egyik szerepre. Óbudán, a Schmidt-kastélynál történt a találkozó. Amikor odaértem, a fűben egy csomó kamasz fiú heverészett. Kiugrott közülük a férjem, majd közölte, hogy ő lesz a film operatőre és rendezője. Már ott elindult egy barátságszerű kettőnk közt. Ebből lett hat év udvarlás, aztán amikor befejezte a főiskolát, összeházasodtunk – mesélte az asszony évekkel ezelőtt a Délmagyarországnak.
Úgy érezzük, a világban most történtek miatt igencsak aktuális a témája" – árulta el a lapnak. Koltai utoljára Szabó István, Zárójelentés című nagyjátékfilmjét fényképezte, 2007-ben pedig Amerikában rendezte az Este című filmet. A nevéhez azonban olyan legendás alkotások is kapcsolódnak, mint a Déryné, hol van?, a Jutalomutazás, a Bizalom, a Mephisto, ami Oscar-díjat is kapott, valamint a Maléna, amiért magát Koltait is Oscar-díjra jelölték.
Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008.
Képtelen elszakadni elhunyt feleségétől Koltai Lajos Közel egy évvel ezelőtt hunyt el Koltai Lajos felesége. Az Oscar-díjra jelölt operatőr most is úgy éli mindennapjait, mintha Kati még vele lenne. Bordás katalin koltai lajos. Mindent megbeszél gyermekei édesanyjával, csak ma már másképp. Egyetlen emléktől, ruhadarabtól sem vált meg, minden érintetlen, és ezen nem is tervez változtatni. Koltai Lajos: Őrzöm a feleségem fotóját Közel egy évvel ezelőtt hunyt el Koltai Lajos felesége. Egyetlen emléktől, ruhadarabtól sem vált meg, minden érintetlen, és ezen nem is tervez változtatni.
Mi mást választhatna egy lelkiismeretes tulajdonos? Forrás: Magyar Olajipari Múzeum 1936-ban a benzinkutak száma Magyarországon, gépjárműállományunkhoz viszonyítva nagyobb volt, mint például az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában, Franciaországban, Németországban, Csehszlovákiában, Jugoszláviában. A benzinkutak - kevés kivételtől eltekintve - finomító vállalatok tulajdonában álltak, azonban volt az országban több száz kisebb-nagyobb kereskedő is, akik a saját nevükben forgalmaztak ásványolajtermékeket. Áfor-benzint a Zsigulikba Ezek gyakran műszaki cikkek mellett árusítottak kenőolajokat, kenőzsírokat, paraffint, vazelint és számos egyéb ásványolaj alapanyagú terméket (cipőpasztát, bakancszsírokat, padlóolajat, paraffingyertyát). Autó: Tudja, mennyit változott az üzemanyagok ára 25 év alatt? Eláruljuk: nagyon sokat | hvg.hu. Aztán a szocializmussal véget ért a vállalkozók aranykora, a kőolajtermékek elosztására az ipar államosításakor alakult meg az egységes országos kőolajtermék-értékesítési vállalat, az Áfor. Ezt gyorsabb ütemben 1957-ben kezdték fejleszteni, amikor szervezetileg a kőolajipar kereteibe került.
Tehát a reálbére (bér értéke) akkor annyi volt, mintha ma 240, 000 forint lenne a kezdő fizetése. És mint azt jól tudjuk manapság sehol nem adnak kezdő fizetésnek 80-100e-nél többet... 21. 10:45 Hasznos számodra ez a válasz? 8/10 A kérdező kommentje: Értem. Tanulságos összehasonlítás. Nagyon érdekes dolgok ezek. De ha akkoriban nem volt nettó meg bruttó, nem volt adó, akkor az állam miből élt? Benzin ára 1980 ban outlet. Ha nyugdíjjárulék és hasonló sem volt, miből fizettek nyugdíjat, finanszírozták az egészségügyet, stb? 9/10 anonim válasza: Akkoriban minden az allame volt. Azaz minden termeles az allam zsebere tortent. Max csak nagyon pici cegek lehettek magantulajdonban. (Max 10 fo vagy valami ilyesmi. Az allamositasnal a 10 fo volt a keret azt tudom, mert a nagyapam fodraszatat allamositottak, de ez a 70-es evekre valtozhatott. ) A szocializmus (es azon belul a kommunizmus) lenyege az ujraelosztas. Mindenki termel a kozosbe es abbol mindenki (elmeletileg) egyenlo reszben reszesul. Ezert volt ingyenes az egeszsegugy es az oktatas es egyebek.
Hasonló érdekességekért lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.
© Fortepan / Somlai Tibor Érthető, hogy felháborodást váltott ki az ár, mai pénzbe átszámítva ez 740 forint körüli benzinárat jelentett. Kevéssel korábban a Nemzeti Sport úgy számolt, hogy újfajta motorkerékpárral egy kilométer költsége a fenntartás más áraival együtt nagyjából 200 korona, amit ahhoz érdemes hasonlítani, hogy egy budapesti villamosátszállójegy 3200 koronába került. Azért ez így sem mindenkinek volt megfizethető, legalábbis gyanús, hogy a budai hegyekben a kora tavaszi szép időben megjelenő sok trenírozó motorosról szóló cikkben az első, akit név szerint említenek, Horthy István volt. A Köztelek szintén 1924 tavaszán arról számolt egy sort, hogy Ausztriában sokkal olcsóbb a benzin, mint nálunk. Mennyit ér most, és mennyit ért nemrég 10 ezer forint? - Blikk. Megtalálták ennek az egyik legfőbb okát is: itt literenként nagyjából 500 koronával több pénzt megy az államkasszába a benzinvásárlás után. Ekkoriban nyitották meg az első benzinkutakat is, a Fővárosi Autóüzem Rt. 1925-ben a Szabadság téren és a Keleti pályaudvar mellett egyszerre helyezte üzembe az első két magyarországi benzinkutat (a Baross téri éjjel-nappali volt ráadásul), majd nem sokkal később Nyíregyházán megnyílt az első vidéki kút is.