II. András révén királyi vár lett, majd később hűségbirtok, amit az Anjouk, később pedig a Luxemburgiak adtak ajándékként a Zemplénben élő, lojális birtokos családoknak. Leghíresebb tulajdonosa a Perényi család volt, akik 1389-ben kapták meg Füzér várát és egészen 1567-ig uralták azt. Érdekes módon a vár sosem volt a család székhelye, inkább reprezentációs célokat szolgált. Wesselenyi file összeesküvés . A Perényiek az erődítményt folyamatosan bővítették, először gótikus, majd később reneszánsz stílusban és falai között "tárolták" az értékes ingóságaikat. Ám nemcsak a Perényiek, hanem az ország kincsestára is volt Füzér vára. A Mohácsi-csata után itt őrizték egy ideig a Szent Koronát, aminek helyét a mai napig láthatjuk a kiállítóteremben, de Báthory Gábor erdélyi fejedelem híres arcképe is a vár falán lógott egy darabig. Ma a vulkanikus kúpon álló vár a Zempléni-hegység leglátványosabb és legszebb erődítménye, és Magyarország 7 természeti csodájának egyike. Hófehér falai már messziről világítanak a falu felé közeledve, ám bejáratát csak egy 170 méteres kaptatóval lehet elérni gyalogosan.
Zrínyi Péter lánya, Ilona a felső-magyarországi I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságot. Tárgyalások folytak I. Apafi Mihály követével, Teleki Mihállyal és a vármegyék követeivel is. Megegyeztek abban, hogy a biztonság és viszonylagos egység megteremtésének egyetlen módja az adóval biztosított nyugalom, egyfajta Erdély-szerű függés a Portától. ( 1666) A döntésről Bécsben is tudtak. A Királyság és a Porta közti közvetítést I. Apafi Mihály vállalta. A porta által megteremtett biztonságtól függően évi 20-100. A Zemplén legszebb várai: öt szuper kirándulóötlet | Traveladdict. 000 aranyat ajánlhatott fel, de ügyelnie kellett, hogy ezt ajándékként, s ne adóként foglalják a szerződésbe. Bécs tudomást szerzett a követségről, de nem tulajdonítottak neki jelentőséget, ahogyan a vasvári béke biztonságában a Porta sem, amely Kréta szigetének bevételével volt elfoglalva. Wesselényi ( 1667) és Lippay György érsek ( 1666) meghaltak, és bár Wesselényi özvegye, Széchy Mária megtartotta a nádori rezidenciát szervezkedési központnak, valójában nem volt megfelelő utód a továbblépéshez.
A konfliktus elkerülése érdekében I. Lipót tábornokai 1660-ban tétlenül figyelték Várad elestét, de az 1663-64. évi háború mérlege is botrányosan alakult, hiszen Érsekújvárral egy újabb fontos erősség esett ki a végvárrendszerből, a szentgotthárdi diadal után megkötött vasvári béke pedig indokolatlanul enyhe feltételeket támasztott a török féllel szemben. Érthető módon a magyar főurakat felháborította I. Lipót politikája, és csalódottságukban annak a lehetőségét kezdték el latolgatni, hogy miként tudnák a Habsburgok nélkül, vagy akár Bécs ellenében felszabadítani Magyarországot. Az összeesküvők élén valószínűleg a téli hadjárat hőse, Zrínyi Miklós horvát bán állt volna, a költő-hadvezér azonban 1664 novemberében vadászbalesetben elhunyt, így a főurak Wesselényi Ferenc nádort választották meg vezetőjüknek. A mintegy hét évig fennálló főúri szövetségről általánosságban elmondhatjuk, hogy jóval merészebb álmokat kergetett, mint amelyek megvalósítására valaha is képes volt. A Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc vezette összeesküvők kezdeti súlytalanságát mutatja, hogy 1665-ben, Murány várában kalandregényekbe illő tervekkel, a Habsburg-barát Lubomirski lengyel marsall meggyilkolása, vagy Lipót elrablása és megzsarolása révén akarták helyreállítani Magyarország egységét és szuverenitását.
Hevenyészett Erdős Péter-portrénkban segítségünkre volt még Acsay Judit interjúkötete ( Hogyan készül a popmenedzser?, Unió, 1990), amely már Erdős halála után jelent meg, mára pedig elég nehezen beszerezhető. Ebben a könyvben Erdős saját bevallása szerint "teljes őszinteségre" törekszik, azonban itt nagyobb szerepet kap Erdős útja a Hungarotonig, mint az ott eltöltött évek. Út a popzenéig Erdős Péter költőként kezdte pályafutását, de utólag nem tartotta magát kiugróan tehetségesnek, de elkötelezettnek mindenképp. Interjúkötetében azt mondja, hogy jobban félt attól, hogy befejezetlen vers marad utána, mint magától a haláltól. A háborúban munkaszolgálatosként Radnótit is megismerte, aki Erdős szerint már nem igazán foglalkozott költészeti kérdésekkel, viszont egy fél nap erejéig még rá is bízta a bori noteszt. Erdős túlélte Buchenwaldot, majd a svájci rehabilitáció után véresszájú leleplező újságíróként kezdett el dolgozni, mint meggyőződéses kommunista. Ő ezzel nem viccelt, mert ugyan az ötvenes években kétszer is börtönbe csukták politikai okok miatt (összesítve 4 és fél évet ült), szabadulása után mégis természetesnek vette, hogy a pártirodánál jelentkezzen munkára.
Erdős és Bors Jenő lelkén nagyon sok bűn szárad, gátlástalanul visszaéltek a hatalmukkal. (…) Erdőssel egyébként nekem nem volt pengeváltásom zenészként, csak újságíróként találkoztam vele. A Neoton-probléma Erdős Pétert sokan támadják a kedvencei miatt. Egy interjúban mondja, hogy egy időben aránytalanul sok időt töltött Koncz Zsuzsa menedzselésével, de a leggyakrabban a Neotont emlegetik fel Erdősnek. Erdős Péter a hetvenes évek első felében látta a Neotont a Várban, amikor Erdős szerint " kurva rosszak voltak " és különösen Csepregi Éva zavarta őt a produkcióban. Csepregi Éva maradt, más tekintetben azonban Pásztor Lászlóék zenekara rugalmasan együttműködött Erdőssel, és tanácsai alapján fejlesztették a zenekart, amit a popcézár nagyon értékelt. Őket szerette volna ellenpólusnak a vad ifjúsági zenekar, a Piramis mellé; a Neotont azoknak a fiataloknak szánták, akik nem lázadtak és "szerették a szüleiket". Ezzel még nem is lett volna probléma, azzal viszont lett, hogy Erdős Péter összejött Csepregi Évával.
A Pro Menedzser Iroda is ezt követően kezdte meg működését. Miközben Erdős Péter még jó ideig a magyar hanglemezkiadás legbefolyásosabb alakja maradt. Csepregi Éva: Pedig Péter mindig kínosan ügyelt arra, hogy soha semmilyen anyagi előnyünk ne származzon – se nekem, se a Neotonnal – a mi kapcsolatunkból. Például amikor minden együttes ORI-gázsija már ötezer forint volt, mi kétezer forintokért léptünk fel. Amikor a MIDEM-re kiutaztunk, a többi énekes útiköltségét a Hungaroton állta, az enyémet magamnak kellett. Miközben persze azt tényleg nem lehet tagadni, hogy velünk többet foglalkozott, mint más zenekarokkal. De ez nem csak a személyemnek volt köszönhető. Szenvedéllyel vetette bele magát a szeretett nő pályájának egyengetésébe, karrierjének megcsinálásába. Nagyon szerencsésnek éreztem magam, hogy kiváló képességeit az én jövőm szolgálatába állította. Feltétel nélkül elfogadtam a döntéseit, mert biztos lehettem benne, hogy azok az én érdekeimet, fejlődésemet, előrejutásomat szolgálják.
1956. október 22-én született Budapesten. Fia, Dávid 1992-ben született. Az 1972-es Ki Mit Tud? -on a Kócbabákkal (Csepregi Éva, Fábián Éva és Pál Éva) a Stereo együttes szólistájaként lépett fel. 1974-ben ugyancsak a Kócbabák társaságában csatlakozik a Neoton együtteshez. A Neoton Família volt az első magyar hivatalosan menedzselt együttes. A menedzseri feladatokat dr. Erdős Péter látta el. 1977-ben a Hívlak című számmal megnyerik a Metronóm Fesztivált. 1979-es MIDEM Fesztiválon való fellépés eredményeként spanyol és japán lemezszerződést kaptak. Ekkortól külföldön Newton Family néven váltak ismertté. Japánban olyan sikereket értek el, hogy szinte minden évben megjelent egy-egy lemezük. 1983-ban a Yamaha Fesztiválon Ádámmal megnyerték a Grand-Pix nagydíjat. 1984-től párhuzamosan a Neotonnal szólókarrierbe kezdett. A szólólemezeinek zenéjét ettől kezdve javarészt Bob Heatli szerezte. 1986-ban a Szöul Song Fesztiválon Előadói nagydíjat nyert. 1985 és 1987 között együtt dolgoztak Végvári Ádámmal.