Ezek közé tartozik a daganatos beteg életkora, a fehérvérsejt száma a kórházi felvételekor, a kezdeti tablettás kezelésre, majd az első hónap végén az előzetes citosztatikus (daganat ellenes gyógyszeres) kezelésre adott válasz. A különböző kezelések hasonlóak, főként intenzitásukban különböznek. A gyógyszerek kombinációját protokollokban (kezelési sémákban) leírtaknak megfelelően adagolják. A kemoterápia néhány naponta vagy hetente kerül ismétlésre. A kezelés négy fő része a kezdeti, ún. indukciós kezelés célja, hogy a leukémiás sejtek döntő többsége elpusztuljon. Ez körülbelül két hónapos intenzív terápia. A daganatos gyermekekért induló terápia sikerességéért a betegeknek ilyenkor napokig vagy hetekig kell kórházban feküdniük, attól függően, hogy a kezelés hatására milyen gyorsan képes a normális csontvelő működés visszatérni. A kezelés második része az ún. meningealis profilaxis és az ún. konszolidáció. Trochantitis: A kezelés okai, tünetei és jellemzői. A kezelés harmadik része az ún. reindukció a nehezen kimutatható, de még biztosan jelenlévő kóros sejtek kiirtása (további 4-6 hónapos intenzív kezelés).
A koszorúserek szűkületeinek direkt gyógyítása részben a már említett, diagnosztikus célra is alkalmazott szívkatéterezés kapcsán történhet, melynek során az eret a szűkületnél ballon segítségével megtágítják, és manapság szinte a legtöbb esetben egy "sámfát", fémből készült hálót, ún. stent-et is behelyeznek a kritikus érszakaszra. A másik lehetőség a szívsebészeti úton történő gyógyítás, mely során a szívsebész a láb vénáiból, vagy a mellkasfalon futó verőerekből készít áthidalást (bypasst), melyeken a vér a szűkületeket megkerülve jut a szívizomhoz. Akut betegségek - Lexikon ::. Mivel klasszikus formájában ez a beteg számára jelentős megterheléssel járó műtét (szegycsont átvágása után a mellkasba való hatolás, szív leállítása, a műtét alatt szívmotor és lélegeztető gép használata) az igény nagy, hogy még szélesebb terápiás területet nyerjen a katéteres beavatkozás. A szívsebészeti műtéti technika is folyamatosan fejlődik, hogy a beteg számára kisebb megterhelést és veszélyt hordozó legyen a bypass-műtét (dobogó szíven végzett műtétek, nem a szegycsont átvágásával történő behatolásból).
Köhögést okoznak egyes jó- és rosszindulatú daganatok, leggyakrabban a tüdő rosszindulatú daganatai, ezen kívül a gége, a mellhártya, a mellüreg tumorai. Köhögéssel járhatnak különböző heveny és idült szívbetegségek. Köhögést okoz a légutakba került idegentest, például félrenyelés kapcsán. Előfordulhat köhögés pszichés alapon, mint feszültséget levezető, krákogó jelenség, vagy hisztéria talaján kialakult kínzó köhögési roham. Régebben gyermekeknél fordult elő a húzó jellegű szamárköhögés, ám mióta az ellene kifejlesztett védőoltás a kötelező védőoltások közt szerepel, ezzel a betegséggel már nem találkozunk. A legfontosabb tudnivalók az akut fájdalomról. A köhögés tünetei, diagnosztizálása [ szerkesztés] Általában száraz és nedves (vagy másképpen improduktív és produktív) köhögést különböztetünk meg, aszerint, hogy távozik-e közben váladék a légutakból vagy sem. Mindkét típusa lehet olyan jellegzetes, hogy már hangja alapján is gondolhatunk bizonyos megbetegedésekre. Első feladat az okok tisztázása, ha nem közönséges nátháról, meghűlésről van szó, akkor forduljunk orvoshoz [1] Mióta tart a köhögés?
Mikrobiológiai háttér. Valamennyi korcsoportban a haematogen fertőződés a leggyakoribb, és szinte minden baktérium okozhat septicus arthritist. Csecsemő- és kisdedkorban főként a B csoportú Streptococcusok, a Gram-negatív bélbaktériumok és a S. A Haemophilus infuenzae elleni vakcina kifejlesztésével 5 év alatt a S. Serdülő- és fiatal felnőttkorban előtérbe kerül a N. A felnőttkori esetek kb. A sebészeti bevatkozások, áthatoló sérülések során kialakuló arthritist döntően a S. Koaguláz-negatív staphylococcusok csak ritkán, pl. Nem gonococcus eredetű bakteriális arthritis. Bár virulens kórokozók pl. Európában éves incidenciája kb. Autoimmun betegségek Bármely korcsoportban előfordul, férfiakban átlagosan kétszer gyakoribb. Pneumococcus-arthritis főként alkoholistákban, humorális immunhiányban és haemoglobinopathiákban fordul elő. HIV-fertőzöttekben különösen pneumococcusok, salmonellák, és a H. Elsődleges immunhiányban a Mycoplasma arthritis kockázata is fokozott. Klinikai tünetek. A kéz és a láb kisízületei főként közvetlenül fertőződhetnek.
PAP-kenet eredményei. Papilloma peroxid kezelés Hpv svájci vakcina Kondilóma tünetei és kezelése - Debrecen Mamadoki Bt. Enterobius vermicularis hospedero Nemi betegségek kivizsgálása, kezelése - Urológiai Központ A condyloma terjedése és a védekezés lehetőségei A condyloma tünetei A fertőződés után a hosszabb lappangási időt követően akár hónap is lehet alakulnak ki a bőrelváltozások.
A vörösvértestek alacsony száma, a vérszegénység következménye a gyengeség, a fáradékonyság és a sápadtság. A vérlemezkék alacsony száma gátolja a megfelelő véralvadást, ezért bőr- és nyálkahártyabevérzés, orrvérzés és fogínyvérzés is kialakulhat. A máj, lép, nyirokcsomó, here megnagyobbodása a leukémiás sejtek beszűrése miatt típusos tünet, mely teltségérzet, illetve hasi fájdalom formájában jelentkezhet. A koponyán belüli leukémiás sejtek fejfájás, hányás és ingerlékenység, míg a csontvelői felszaporodása csont- és izületi fájdalom képében jelentkezhet. Kivizsgálás Leukémia fennállása már egyetlen vérvizsgálat ( vérkép) alapján az esetek jelentős részében valószínűsíthető. Az össz-fehérvérsejtszám gyakran magas, de lehet normális vagy alacsony is, azonban a vörösvértestek és vérlemezkék száma szinte mindig alacsony. Emellett a vér mikroszkópos vizsgálatával (megfestett vérkenet) kóros, éretlen fehérvérsejtek (ún. blasztok) láthatók. A diagnózis felállításához minden esetben szükséges a csontvelő vizsgálata.
Általában jelenidejűség jellemzi, a belső átélő, a lírai én szólal meg benne, ezért nagyfokú személyesség jellemzi. A belső, lelki tájat fejezi ki. Éppen emiatt nem a cselekmény ábrázolása (az epikus szál) áll a középpontjában. Terjedelme rövidebb, sűrítettebb. Kifejezésmódja kötött, a rím és ritmus segítségével verses formában olvashatjuk. Műfajai között tartjuk számon a dalt, elégiát, epigrammát, himnuszt, ódát, rapszódiát, episztolát, de a képverset is. A lírai alkotókat költőknek nevezzük. Amennyiben cselekedni szeretnél, vagy éppen cselekvésre serkenteni, akkor a drámai műnemet hívod segítségül. Korsós Bálint: Líra, dráma, epika (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994) - antikvarium.hu. Az ebben a műfajcsoportban létrejövő alkotásokban a jelenben változó viszonyt ábrázolunk. A szereplők kölcsönös viszonyban állnak egymással, cselekedhetnek valós vagy teremtett, fiktív világban. Dialogikus vagy monologikus formában szólalnak meg. Ezt szerzői utasítások egészíthetik ki. Létformájuk kettős, hiszen írott formában léteznek, de igazi megjelenési formájuk a színpadi előadás. Terjedelmük az előadhatóság miatt korlátozott.
A dráma szerkezete kupolás, részei: bevezetés (expozíció), bonyodalom, cselekmény kibontakozása, tetôpont, megoldás. Színpadra szánt alkotás.
Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Ne feledd: egy műalkotás, egy könyv – legyen bármilyen műfajú is – mindig értéket képvisel. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Hornok–Laklia–Sisák: Sokszínű irodalom 9. (1. kötet), Mozaik Kiadó, Bp. Lothringer Éva: Hasonlóságok és különbözőségek a művészetekben, Auktor Kvk., Bp., 1994.
MŰNEMEK MŰNEMEK, MŰFAJOK A műnemek az irodalmi művek nagyobb csoportjai. Három műnemet különböztetünk meg: a lírát, az epikát és a drámát. Meghatározásuk nem egyértelmű; egy-egy irodalmi művet sokszor nehéz besorolni, ha benne több műnem jellegzetességei keverednek. Az alábbiakban mégis megkíséreljük az egyes műnemek legfontosabb sajátosságait összefoglalni. Epika líra dráma zanza tv. SZEMPONTOK LÍRA EPIKA DRÁMA A beszélő és a valóság viszonya A költő közvetlenül áll előttünk, a valóság az ő személyiségén átszűrve jelenik meg. Az elbeszélő háttérbe vonul, tárgyilagos. Az író teljesen láthatatlan, a drámai szereplők önálló életet élnek. A bemutatás módja Monológ Beszámolás valamiről Párbeszéd A szerző személyisége Érzékeny Nyugodt Aktív A szerző magatartása Érzelmi, hangulati telítettség; a szerző és a mű egymáshoz közel van. Az író távolságot tart maga és műve között. Az alkotó feszültséget teremt; alakjait fokozott összpontosítás jellemzi. Lelki tényezők Érzelem Értelem Akarat Az idő Jelen Múlt Jövőre koncentrált jelen Másképpen: Az elbeszélő és a drámaíró a cselekvő, változó, fejlődő embert ábrázolja, miközben ő maga a háttérben marad (ezért mondjuk, hogy objektív); a lírikus viszont személyesen vall érzelmeiről, gondolatairól, vágyairól (azaz szubjektív).
Az elbeszélés az események előadása, a leírás a cselekmény színterének, külső-belső tulajdonságoknak és egyes tárgyi mozzanatoknak statikus ábrázolása, a dialógus pedig a szereplők szóbeli megnyilatkozásának a közvetítése. Az epikus mű hőseinek megnyilatkozásait az író különböző közlésformákkal rögzítheti. Az egyenes beszéd esetében a szereplő szavai szó szerinti idézet formájában jelentkeznek, szemben a függő beszéddel. Az átélt beszéd (vagy szabad függő beszéd) a függő beszédnek az a változata, amely elhagyja a kijelentést jelölő igét. Az epikus művek szerkezetében gyakran elkülöníthetünk két vagy akár több, egymással csak adott pontokon találkozó majd szétváló, s a végkifejletben összetorkolló cselekményszálat. Ha ezek nem egyenrangúak, megkülönböztetjük a főcselekményt a mellékcselekménytől. Sajátos válfaja a több cselekményszálat egybefogó szerkesztésmódnak a keretes szerkezet. Líra, epika, dráma - Csoportosító. Ennek jellemvonása az, hogy a mű elején kezdődő és a végén záródó kerettörténetbe önmagukban zárt betéttörténetek illeszkednek.