Ennek méretének legalább 3 cm átmérőjűnek kell lennie. A lényeg az, hogy a gumók sűrűek (nem túl szárítottak) és simaak, gyanús pontok és sérülések nélkül. A gumónak van teteje és alja, néha nehéz különbséget tenni közöttük. A felső részen dudorok és szabálytalanságok vannak - ezek a rügyek, növekedési pontok. A gumó teteje konkáv vagy lapos, alsó része domború. A nagyon nagy gumókat késsel még 2-4 darabra lehet vágni. A lényeg az, hogy mindegyiknek legalább 3 rügye van - növekedési pontja. Alapozás A gumós begónia inkább a laza és tápláló talajt részesíti előnyben, semleges savas reakcióval. Felnőtt gumók ültethetők ebbe a keverékbe: tőzeg (1 rész), homok (1 rész), lombhullató talaj (3 rész). Ugyancsak megengedett a rothadt tehéntrágya 1 részének hozzáadása. Gumós begónia teleltetése bevált praktikákkal » Balkonada. A begónia gumót tanácsos ültetni egy edénybe február-márciusban. És nyílt terepen - legkorábban május-júniusban. A talajnak már jól fel kell melegednie. Üljön gumós begónia tavasszal. A gumót csírázhatja, mielőtt nyílt talajon ültetne, mint palántákat, majd a csírákat óvatosan át kell ültetni virágágyásokba, egymástól 30–35 cm távolságra helyezve.
Tavasszal szoktassuk fokozatosan napfényhez, és a meleghez: tegyük ablakpárkányra, vagy kicsit vigyük ki a szabadba. Amikor már nem számítunk fagyra, újra kivihetjük végleges helyére. A begónia teleltetése – A gumós begónia teleltetése Egy nagyon fontos szabályra azonnal felhívom a figyelmeteket: a gumóknak az első fagyok előtt ki kell kerülniük a talaj ból, mivel ezek a növények nagyon érzékenyek a fagyra! Ha kiástuk a növényeket, vágjuk vissza a föld feletti részeket ugyanúgy, mint a cserepes begónia esetében tettük. Ezt követően gumóval együtt szárítsuk a begóniát három-négy héten keresztül fagymentes helyen. Majd távolítsuk el a felesleges földet, gyökereket, elszáradt növényi részeket és tegyük a gumókat tőzegbe. Fedjük lazán, és tegyük az egészet hűvös, sötét helyre, a legideálisabb hely a pince. A tőzeges talaj t tél folyamán tartsuk enyhén nedvesen, ne öntözzük túl, és ne is engedjük, hogy kiszáradjon. Február környékén már ültethetjük cserépbe a gumókat – ültetés kor figyeljünk arra, hogy a gumón található mélyedés felfelé mutasson, mivel itt jönnek majd ki az új hajtás ok. A begóniák teleltetése | Hegyvidék újság. Ekkor még ne vigyük ki a szabadba, tegyük az ablakpárkányra a cserepeket és tartsuk enyhén nedvesen a földjét.
Ennek oka, hogy a bordó levelek jobban hasznosítják az esőerdők lombkoronaszintjein átszűrődő gyenge fényt. Ha szívünkhöz nőttek a kertben, erkélyen virágzó begóniák, kísérletet tehetünk az átteleltetésükre. Ehhez nem kell mást csinálni, mint a fagyok előtt kiásni a töveket, és edénybe ültetni. Érdemes ezt megelőzően visszavágni a nagyra nőtt bokrokat, és ellenőrizni, hogy egészséges-e a tő. Beteg vagy kártevőkkel fertőzött növényeket ne teleltessünk! A becserepezett begóniáknak keressünk világos, hűvös, de biztonsággal fagymentes helyet, ahol átvészelhetik a hideg időt. Télen csak az alkalmankénti mértékletes öntözésről kell gondoskodni, tavasszal pedig fontos, hogy a növényeket ismét szoktassuk hozzá a napfényhez. Kiültetés előtt ezért vigyük egyre hosszabb időre a szabadba a cserepeket. A kerti és szobai begóniák közötti átmenetet a gumós begónia képezi, ami mindkét helyen szépen díszlik. A begónia sikeres teleltetése – Szakértői tippek, trükkök!. Amennyiben szabadban neveltük, akkor ősszel távolítsuk el a hajtásokat, majd ássuk ki a gumót a földből.
Leveleit ne permetezzük vízzel, mivel foltosak lesznek tőle! Átültetni elég csak akkor, ha kinőtte a kaspóját, ehhez A típusú virágföldet válasszunk. Az átültetés során visszavághatjuk a gyökérlabdáját, az ültetéshez lapos kaspót válasszunk. A begónia dugványozással, gyökér és levéldarabokkal, valamint rizómaosztással szaporítható. Így gondozd a királybegóniát! Kép forrása: A királybegónia (Begonia rex) az egyik legismertebb és legnépszerűbb levélbegónia, mely Ázsia, Afrika és Amerika trópusi és szubtrópusi területeiről származik. Az 1800-as évek közepén került Európába, azóta folyamatosan nemesítik így rendkívül sokféle királybegónia megtalálható már az üzletek kínálatában. A királybegónia, valamint más levélbegóniák is, a világos, de közvetlen napfénytől védett, kellemesen meleg helyet kedvelik, igénylik a párás környezet is. A helyiség hőmérséklete ahol tartjuk, télen se legyen alacsonyabb, mint 16 °C. A megfelelő fejlődéshez, körültekintő öntözést, valamint mérsékelt tápoldatozást igényel.
Így gondozd a sudár begóniát! Kép forrása: A sudár begónia (Begonia elatior), Afrika, Ázsia és Amerika trópusi és szubtrópusi területein őshonos, rendkívül változatos megjelenésű növény, melynek különböző fajtáival, hibridjeivel és színváltozataival a kertészetek kínálatában is találkozhatunk. Szobanövényként tartva, otthonunk különlegesen szép virágzó dísze lehet, ha néhány tanácsot megfogadunk a gondozásához. Kellemesen meleg, világos, de a közvetlen erős tűző naptól védett helyet keressünk számára a lakásban. Télen is legalább 16 °C hőmérsékletet igényel. A megfelelő fejlődéshez és virágzáshoz rendszeres, körültekintő öntözést igényel, földje legyen mérsékelten nedves, ne száradjon ki, ugyanakkor ne is álljon a vízben, mivel a túlöntözést sem bírja. Az öntözést lehetőség szerint szobahőmérsékletű, lágy vízzel végezzük. A tavasztól őszig tartó időszakban kéthetente tápoldatozzuk alacsony koncentrációjú tápoldattal. Igényli a kellemesen párás környezetet, melyet közvetett párásítással biztosíthatunk számára.
Trópusi származása előrevetíti, hogy a mi éghajlatunkon csak egynyári növényként használható, mert nem vészeli át a fagyokat. Nyáron viszont annál inkább elemében van, ültethetjük ágyásba, szegélynövényként, de akár cserépbe, erkélyládába vagy függőkosárba is, jól érzi magát a kertben és a teraszon egyaránt. Minden felhasználási területhez megtaláljuk a kertészetekben a megfelelő magasságú, igényű és virágú változatot. Szaporítható magról vagy hajtásdugványokról, de beszerzésének legegyszerűbb módja, ha tavasszal már előnevelt palántákat vásárolunk, amiket csak el kell ültetni a kert megfelelően világos, lehetőleg napsütötte részében. Talajával szemben kevéssé igényes, de igazán élénk virágzást csak tápanyagban gazdag és jó vízelvezető képességű termőhelyen várhatunk tőle. Nedvdús hajtásai miatt a rendszeres öntözést egész nyáron biztosítani kell számára, különben levelei megperzselődhetnek a forró napokon. Általánosságban elmondható, hogy a zöld levelű változatok viselik jobban a napsütést, a bordó vagy lilás levelűek, illetve fonákúak pedig szebbek árnyékban.
Ez a tákolmány egy óriási fűrészbakra hasonlított, és szögesdróttal vonták be. Már az összeállítása is nehéz volt, a szögesdrót összevagdosta a muszosok kezét. Az egyik legveszélyesebb feladat azonban az aknák felszedése volt. Puszta kézzel szedték az aknákat, szuronnyal ásták ki, majd a terület megtisztítása után kart karba öltve kellett az aknamezőn végigsétálniuk, hogy az esetleg ott maradt akna alattuk robbanjon fel. Honvédelmi államtitkár: a Don-kanyar a hadsereg fekete napjaként íródott a magyar történelembe – Elemi. A hátországban maradt munkásszázadok főként útkarbantartási munkákat végeztek. Forrás: Fortepan / Névai János Hogyan bántak velük? A bánásmód nem volt egységes. Voltak kirívóan durva esetek, amikor a keretlegények ütötték, rúgták, kikötözték a muszosokat. És arra is van példa, hogy a harcoló alakulatok katonái megpróbálták segíteni az embertelen körülmények között dolgozó munkaszolgálatosokat. A körülmények azonban egységesen pusztítóak voltak. Volt olyan munkásszázad, amelyiket vonattal elszállítottak valameddig, onnan pedig további ezer kilométert gyalogmenetben kellett megtenniük, amíg elérték az állomáshelyüket.
Ez esetben egész biztosan nem igaz, hogy "a harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés. " Ahogy megismerkedésük, úgy végső elválásuk is a Don-kanyarhoz, az ő Sors-kanyarjukhoz kötődik. Kérdéses lehet mindezért, hogy a Lajtos imáiban kérteknek megfelelően mindez értelmet nyer-e abban, hogy végső soron szerettei és Hazája, valamint arábízottak javára és boldogulására szolgál. E kérdésre a választ az előadás nézője csupán saját lelkében adhatja meg. Kékesi Raymund Rendező: Kálló Béla Játszák: Stelly Zsófia Mészáros Gábor
A munkaszolgálatosokról szinte alig tesznek említést a középiskolai tankönyvek, esetleg Radnóti kapcsán van esély arra, hogy az iskolában halljanak valamit a diákok arról, hogy kik voltak ők, mi volt a feladatuk. Forrás: Fortepan / MZSL/Magyar Zsidó Levéltár Kik voltak a munkaszolgálatosok? A munkaszolgálatos kötelezettségről egy 1939-es törvény rendelkezik, és főként a faji, politikai és vallási alapon megbízhatatlannak tekintetteket sorozták be. Eleinte ennek nem volt faji diszkriminatív jellege, és 1940 nyaráig a munkaszolgálatosok között egyaránt megtalálhatóak voltak fegyveres szolgálatra alkalmatlan zsidók, keresztények, nemzetiségek. Később már egyre inkább csak a zsidókat hívták be munkaszolgálatra. A munkaszolgálatosok háborús viszonyokra való átállítása 1942-re alakult ki, ekkorra vált nyilvánvalóvá, hogy a keleti fronton mekkora szükség van rájuk. A hadsereg műszaki alakulatai ugyanis nem maradhattak sokáig távol a seregtesteiktől, ezért az arcvonal mögötti területen szükséges műszaki munkákat a munkaszolgálatosoknak kellett elvégezniük.