Saját áfonyát szüretelni a teraszon nagyon is menőnek hangzik, ugye? Persze ahogyan semmi sem, úgy ez sem olyan egyszerű:) Sőt, inkább kicsit bonyolult, de nagyon is megéri. Az áfonya nagyon kellemes, édes-fanyar gyümölcse értékes vitaminok és ásványi anyagok forrása. Többek között kalciumot, foszfort, C és D vitaminokat valamint vasat is tartalmaz a sok kis bogyó. Sajtok, vagy vadhúsok mellé kiválóan passzol az íze, de sajttortába is rendszeresen teszem, nem lehet betelni vele. Évek óta nézegettük a bokrokat kertészetekben, de most léptünk a tettek mezejére. Bár alaposan kiképeztem magam, nem vagyok biztos a sikerben. Az áfonya roppantul kényes növény, de pozitívum talán, hogy dézsában vagy ládában egyszerűbb lehet eleget tenni az elvárásainak, mint kiültetve. Lássuk: az egyik legfontosabb dolog a talaj. Kifejezetten a savanyú talajt kedveli, így mással ne is próbálkozzunk, vásárolhatunk kertészetekben vagy barkácsáruházakban is ilyet, mindenképpen szerezzük be. Dézsás növények teleltetése - Leander - wyw.hu. A következő a fény. Ha sötét a balkon, akkor sajnos más növényt kell keresnünk, mert ez a dög a kifejezetten fényes, ámde hűvös és párás klímát kedveli.
Ha tetszett, kedveld: | Ha nem tetszett, írd meg miért nem!
Pontosan egy leend rügy dudora felett vágjuk el a szárat, így elkerülhetjük, hogy az esetleg elhaló csonk betegségek gócpontjává váljon. A kitámasztott növényeket faládákban tároljuk nedves tzeg között, ügyelve arra, hogy a tzeg elválassza egymástól a példányokat. A ládákat fagymentesen, de hvösen tartsuk. De hasonló hvös helyen csúcsuknál fogva fel is akaszthatjuk télire a növényeket. Egy másik módszer: miután gyökerüket megtisztítottuk a földtl, a növényeket egyesével újságpapírba csomagoljuk. A csomagokat aztán faládákba fektetve hvös, sötét, fagymestes helyen tároljuk. Kora tavasszal kicsomagolhatjuk a növényeket. Az elhalt részeket és a hosszú, színtelen hajtásokat vágjuk le a földbe ültetés eltt. Dézsás áfonya teleltetese . Ha nincs elég nagy tároló helyiségünk, sok bokor és kúszónövény a szabadban is átvészelheti a segítségünkkel és némi szerencsével a telet. Értékes növényeket be is takarhatunk a fagy ellen kókuszhánccsal, gyékénnyel, légátereszt fóliával, fenyágakkal vagy lehullott falevelekkel.
Orvosi Szótár Közel 2 millió bejegyzés.
Címkék: ízületi duzzanat, hasmenés, mozgáskorlátozottság, végtagfájdalom, gyermekbetegség, autoimmun betegségek, magas vérnyomás, hasi görcsök, fehérje a vizeletben, kevés vizelet, vérömlenyek a végtagokon, vér a vizeletben
Egyes feltételezések szerint a betegség kialakulásában fontos szerepe lehet a vérben található Immunoglobulin A antitestek egy típusának, az IgA immunglobulinnak. A vérben megemelkedik az antitestet tartalmazó immunkomplexek szintje, a máj ezeket a hatalmas mennyiségük, illetve az újratermelődésük miatt nem képes feldolgozni. Felhalmozódnak a vérben, majd a kis erekben lerakódnak és érgyulladást okoznak. A Schönlein-Henoch purpura kialakulásáért felső légúti és egyéb fertőzések is felelősek lehetnek. Régebben "allergiás purpurának" is nevezték, mert a tünetek megjelenését bizonyos gyógyszerek szedéséhez, rovarcsípéshez, kémiai mérgekkel való érintkezéshez vagy egyes allergén ételek fogyasztásával hozták kapcsolatba. Henoch-schonlein purpura (iga vasculitis). A betegség nem örökletes, és nem is fertőző. A Schönlein-Henoch purpura tünetei Schönlein-Henoch purpurára gyanakodhat az orvos, ha vérömlenyek jelennek meg a végtagok bőrén, hasi görcsökre, hasmenésre panaszkodik a beteg, illetve véres a széklet. Kicsi csalánkiütésekkel, apróvörös dudorokkal kezdődik, ezek idővel lilás színűvé válnak.
2014. 12. 09 17:47 Szerző: Durbák Ildikó Lektor: Dr. Daragó Ferenc Mi a Schönlein-Henoch purpura? (másnéven: anaphylactoid purpura) A Schönlein-Henoch purpura a hajszálerek gyulladásával (vasculitis) járó betegség. Általában a bőr, a belek és a vesék hajszálereit érinti. A gyulladt erek bevérezhetnek a bőrön, sötétvörös vagy lilás kiütéseket, purpurát okoznak jellemzően a lábakon. Henoch-schonlein purpura rash. Ha a vérzés a belekben és a vesékben történik, a széklet és a vizelet véressé válik. A betegség általában magától gyógyul, orvosi kezelést csak a szövődményei igényelnek - például ha súlyos vérzést vagy veseelégtelenséget okoz. A Schönlein-Henoch purpura előfordulása A Schönlein-Henoch purpura nem túl gyakori betegség. Jellemzően gyerekeknél diagnosztizálják, bármely életkorban előfordulhat 6 hónapos kortól körülbelül 14 éves korig (nagyon ritkán felnőtteknél is). A fiúknál kétszer gyakoribb, mint lányoknál. Télen és tavasszal gyakrabban fordulnak elő megbetegedések, tehát szezonálisnak is mondható. A Schönlein-Henoch purpura okai A betegség pontos oka ismeretlen, létezik azonban több hipotézis, hogy mitől alakulhat ki.
Ritka esetekben a betegség akár epilepsziás rohamot, tüdővérzést vagy szövődményként bélbetüremkedést is okozhat. Előfordulhat, hogy ezt csak műtéti úton lehet megszüntetni. A vese károsodása miatt fehérjevizelés alakulhat ki, súlyos esetben a vesebántalom akár veseelégtelenség is. Ezek ismeretében érthető, miért kell a szoros, akár kórházi megfigyelés a teljes gyógyulásig. A terápia elsősorban a türelmes várakozás, ágynyugalom, C-vitamin származék, szükség esetén fájdalomcsillapító és antibiotikum szedés. A komplikált, elhúzódó vagy súlyosabb állapotokban ritkán (átmenetileg) szteroid-, vagy akár az immunrendszer önemésztő gyulladását gátló (immunszupressziós) kezelés is szükséges lehet. A betegség kimenetele legtöbbször igen kedvező, nyom nélkül, maradéktalanul gyógyul. A legnagyobb igyekezet ellenére sem lehet megjósolni, hogy a kórkép egy-egy aktív szakasza (amíg a tünetek fennállnak) meddig fog tartani, a gyógyulás gyakran heteket is igénybe vesz, néha előfordulhat, hogy egy következő fertőzés után újból megjelenik.
A Henoch-Schönlein purpura a szervezet kis ereit érintő érgyulladás, amely jellegzetes tünetekkel jár. Lányokban és fiúkban körülbelül azonos gyakorisággal jelenik meg, hazánkban ez a leggyakoribb gyermekkori érgyulladás. Leggyakrabban a négy és hét év közötti korosztályban fordul elő. Általában a bőrjelenségek kialakulása előtt egy-két héttel valamilyen baktérium- vagy vírusfertőzés, legtöbbször felső légúti hurutos betegség, vagy hányás-hasmenés előzi meg. A megelőző kisebb fertőzések akár olyan jelentéktelenek is lehetnek, hogy a szülő az érgyulladás kialakulásakor már sokszor el is felejti, hogy lezajlottak. Tulajdonképpen ezen megelőző fertőzések miatt a szervezet autoimmun reakciójaként alakul ki az érgyulladás. (Az immunrendszer tévesen veszélyesnek ítéli meg a saját érsejteket; és azok ellen kezd el küzdeni. Normális körülmények között ez a reakció a fertőző vírusok, baktériumok stb. ellen játszódik le). Tünetek és teendők Az első tünetként ízületi duzzanat, fájdalom jelentkezik, javarészt a bokaízület érintett.
H enoch- S chönlein p urpura n ephritis - HSPN [2] alakul ki, amelyre jellemző: hematuria (véres vizelet) oliguria (kevés vizelet) hypertensio (magas vérnyomás) proteinuria (fehérje a vizeletben) [5] Maradandó vesekárosodás csak a betegek 1%-ában alakul ki, felnőttekben gyakrabban. Terápia [ szerkesztés] A HSP általában 4-6 hét alatt spontán gyógyul, de a kiújulás valószínűsége magas, 50% körüli. A kiújulás felnőtteknél és idősebb gyerekeknél gyakoribb. 10 év alatti gyerekeknél a gyógyulást követően (amely ez esetben 1 havi tünetmentességet jelent) 30%-ban tér vissza a HSP 4 hónapon belül. A betegség kiújulása esetén a tünetek általában enyhébb lefolyásúak. A gyógyulás elősegíthető ágynyugalommal, megfelelő vízutánpótlással és a fokozott vérveszteség esetén vértranszfúzióval. Gyógyszeres kezelés célja elsősorban a tünetek enyhítése főként nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekkel (NSAID). [3] Fontos a vese érintettségének folyamatos megfigyelése: Vizelet protein tartalmának ellenőrzése (24 óra alatt a vizeletben a protein kritikus értéke a 3, 5 gramm); Magas vérnyomás ellenőrzése; Gyanú esetén vesebiopszia (az eredmény fontos a további kezelés meghatározásában).