Csupán arra kell figyelni, hogy ne kapkodják el az orrunk elől a kedvencünket. Tekintse meg galériánkat!
Mikor döntöttem el, hogy Cukrász leszek? Nagymamám sokat sütögetett szülinapi tortákat az unokáknak, ezt mindig nagy izgalommal vártuk. Ahogy múltak az évek egyre többet segédkeztem, először a finom alapanyag maradványok eltüntetésében, majd később a munkálatokban is. Rendszerint 10 tojásos piskótát sütöttünk, margarinos-porcukros krémet kavartunk hozzá. Papírból kivágott sablont helyeztünk a tetejére majd kakaót szórtunk rá. Minták tekintetében fantáziánk határtalan volt. Ildikó Cukrászda Szarvas - Urbán Ildikó cukrászmester. Ha már lehetett a kertből szedtük le a legszebb gyümölcsöket: epret, ribizlit, cseresznyét, és ez került rá. Bármikor ki akartam próbálni valami újat, mindig mentem Mamához, vagy a testvéréhez a Nénjához friss tanyasi tojásért. Akkoriban kezdték árulni a mindenki által ismert, fecskendő-szerű változtatható mintájú tortadíszítőket. Az ezzel való játék mindig izgalmas volt. Rendszeresen a Váncza szakácskönyvet bújtam, az évek múlásával egyre többet voltam a konyhában. Nem volt már kérdés számomra, csak cukrász lehetek… 2011. december 6.
Szívesen használták a pisztáciát, a mogyorót, a kesudiót, a marcipánt, az aszalt szilvát és a szilvalekvárt alapanyagként, de előfordult a körte, a napraforgó, a fenyőmag, a sütőtök, a mangó és a vörösbor is.
2011. december 6-án megnyitottam a jelenlegi üzletem, az Ildikó Cukrászdát ahol már egy helyen folyik a termelés és az értékesítés is. Mindez helyszíne a csodálatos Szarvas város, a történelmi Magyarország közepe, Dél –Alföld szíve. A turisták könnyen megtalálhatnak bennünket. Több száz szelet tortával készül az ünnepi rohamra az Ildikó Cukrászda – Newjság. Folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően ma már a legmodernebb gépekkel, és magas szakmai tudással rendelkező kreatív munkatársakkal dolgozom együtt. A Cukrászdában megtalálhatóak a házias ízű, hagyományt tisztelő kézműves finomságoktól kezdve az egészségtudatos étrenden keresztül, a modern és egyedi igényeket is kielégítő édességek sütemények torták. Nyáron saját készítésű, egyedi ízvilágú fagylaltokkal, valamint az év többi hónapjában szintén saját készítésű, változatos ízvilágú Kézműves csokoládéval és drazséval várunk mindenkit.
A Gödöllői Arborétum egyedülállónak számít Magyarországon, ugyanis ez az ország egyetlen olyan erdészeti gyűjteménye, ahol nem önmagukban álló fafajokat tekinthetünk meg, hanem természetes környezetükben, erdőszerűen ismerkedhetünk meg a különböző fafajokkal. Az arborétum területe A Gödöllői Erdészeti Arborétum mintegy 350 hektárnyi területen helyezkedik el, azonban ebből 130 hektárnyi terület az, amely látogatható is a nagy közönség számára, ami valljuk be így sem kis terület. Ennek a területnek nagyjából 10-15%-a parkosítva lett, így nem csak a sűrű fák között kell elképzelni a sétánkat, hanem lehetőségünk van megpihenni a napfényes, parkos területeken is. A terület egyébként ősarborétumnak számít, ami a pandémiás időszakban igencsak felkapott lett, ugyanis az emberek szívesen töltötték a természetben az idejüket, mint a négy fal közé zárva. Tartsuk meg jó szokásunkat és látogassunk el az arborétumba akár hétköznap, amikor kevesebben vannak, akár hétvégén. Gödöllői erdészeti arborétum. Kirándulás a Gödöllői Erdészeti Arborétumban Az erdészeti arborétumot felfedezhetjük mi magunk is, de akik biztosra mennének több útvonalat is választhatnak a park megismerésére.
Rátérünk a település legszélső utcájára, ahol az utolsó háznál kereszteződés fogad. A P ▲ jelzés a sínek mentén vezet tovább, míg balra kiágazik a Mária-út Pᵯ jelzése, ami áthaladva a vasút alatti aluljárón a 400 méterre lévő bazilikához visz: itt van lehetőség kitérőt tenni, hogy meglátogassuk a kegyhelyet. Akácosban folytatjuk utunkat bozótos-csalitos részen, de maga az ösvény jól kijárt. Gödöllői erdészeti arboretum de balaine. Nemsokára kerítés kerül elénk, amit az erre a célra készített létra használatával tudunk leküzdeni. A túloldalon széles csapásra lépünk, és balra fordulva ismét a drótháló mentén menetelünk. Visszatekintve a kegytemplom tornyát láthatjuk kiemelkedni a fák közül. A Juharoson át Hamarosan zárt kapu állja el továbbhaladásunkat, amin nem kell átkelnünk, mert a turistaút jobbra kanyarodva nekivág a hegynek. A Juharos csúcsig bő 2 km a távolság és 120 méter a szintkülönbség; ez a Gödöllői-dombságban valóságos meredélynek számít. Vadvédelmi kerítés tövében vezet felfelé az ösvény szellős erdőrészen, ezért helyenként felsejlik magaslatunkról a fákon túli, messzebbi táj.
Gödöllő vasútállomás (209 m) Koordináták: DD 47. 592641, 19. 358246 DMS 47°35'33. 5"N 19°21'29. 7"E UTM 34T 376572 5272331 w3w ///teázó. régbízik Itiner: A gödöllői HÉV végállomástól a P jelzésen a Máriabesnyő vasútállomásig túrázunk. A vasúti aluljáró előtt jobbra a P▲ jelekre váltunk, amit a Csörsz árkáig követünk. Jobbra a K jeleket követve folytatjuk, és az Arborétum megkerülése után az Isaszegi útnál érjük el a buszmegállót. A túráról részletesen: Az egyetemtől Máriabesnyőig A gödöllői vasútállomást - ami egyben a HÉV végállomása is - az aluljárón át hagyjuk el keleti irányba, és a P jelzéseket követve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem parkkal övezet főépülete előtt kezdünk bele túránkba. Váltakozva ösvényen és szilárd burkolaton lépdelünk a házak mellett és parkrészleteken át. Érintjük az egyetemi strandot, aztán a város legkisebb temetőjét, a premontreit. A trianoni határváltozások miatt a premontrei rend az 1920-as években Gödöllőn hozta létre új oktatási intézetét, ami több épületből állt.
Az erdészeti arborétum telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg az akkori földművelésügyi miniszter rendeletére. Létesítésének eredeti célja a nálunk állományokat nem alkotó fafajok, főleg fenyők honosítása volt. A világháborúk viszontagságai után 1960-ban az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) kutatóinak irányításával egy új, nagyszabású telepítési program indult. Ennek eredményeként alakult ki a jelenlegi állománykép, a kutatási céllal kialakított 154 erdőtípussal. A Gödöllői Arborétum az ország egyetlen olyan erdészeti növénygyűjteménye, ahol a fafajokat a velük kialakult társulásokban, erdőszerűen, a jellemző lágyszárú szint, cserjeszint, lombkoronaszint kíséretében láthatjuk. Az arborétum a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdeifenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj jól dokumentált törzsültetvényei élnek itt máig. Az erdészeti kutatások folyamatosan zajlanak a területen az ERTI-vel kötött együttműködési megállapodás alapján.
Az arborétum jelenlegi teljes területe 350 ha, amiből 130 ha az öreg arborétum, amely folyamatosan díjmentesen látogatható terület. Ennek mintegy 15%-a park jellegű, főleg rekreációs célokat szolgál. Az arborétum területén jelenleg 147 fenyő és nyitvatermő, illetve 875 lombos fa és cserje található. A főváros környéki erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. a terület tulajdonosától, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől egy éves megbízást kapott az arborétum növényállományának fenntartásához szükséges erdészeti kezelési és fenntartási feladatok elvégzésére, melyet a Parkerdő hosszútávon is szívesen vállal. 2012 októberétől kezdődően az arborétumba látogatók érdekében folyamatos helyreállítási, takarítási és fenntartási munkákat végez a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészete. A kültéri színpad, az esőbeállók és a játszótér biztonságossá tétele, valamint a 15 km hosszú úthálózat karbantartása, a belógó ágak nyesése, veszélyes fák kitermelése befejeződött. Az arborétum rendbetételét az erdészetnél dolgozó 24, jellemzően a térségben élő közfoglalkoztatott is segíti.
Hamarosan légvezeték nyiladékát keresztezzük, ami sajátos panorámát ad: a tartóoszlopok mögött a dombság lankáit és a Budai-hegység vonulatait szemlélhetjük. Ez a kilátópont alkalmas arra is, hogy megfigyeljük a Juharoshoz hasonlóan kiemelkedő rögök nagy relatív magasságkülönbségét a szomszédos Duna völgyéhez képest. Eddigre az emelkedő nagyját legyűrtük, és a hosszan elnyúló tetőszinten járunk. A turistaút kiszélesedik, lapos terepen baktatva élvezzük a könnyű járást. A Juharos 308 méter magas hátáról a vegetáció miatt csak korlátozott kilátást kapunk nyugati irányba. Átlendülve a csúcson ereszkedésbe kezdünk, aminek aljában burkolt útra lépünk. A keskeny aszfaltcsík a Gödöllő-Valkó országútból ágazik ki, és az 1, 3 km-re lévő Erzsébet-pihenőnél álló vadászházhoz tart. A P ▲ jelzés itt véget ér; jobbra térve a K jelzésen vándorolunk tovább. Az elágazás környékén azonban érdemes kicsit elidőzni, sőt kitérőt is tenni. Egy árkot látunk az erdőaljon keleti irányba indulni, ami a Csörsz árka néven ismert ókori határvédelmi vonal maradványa.