A Sporaarchitects, a Paragram Stúdió és az RJZS Architects közreműködésével készültek el a Rákospalota-Újpest vasútállomás felújításának koncepciótervei. Az igen lelakott állomás átalakítása a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiához kötődik. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát a Budapest Fejlesztési Központ készítette el a Kormány megbízásából, célja a Budapest vonzáskörzetébe tartozó, körülbelül 40-60 km távolságra elhelyezkedő települések fővárosi tömegközlekedésbe való bekapcsolása a vasút maximális kihasználásával. A BFK a stratégia részeként nem csak a vasútvonalak megújítását és kapacitásának növelését, de az állomások felújítását is tervezi. A Rákospalota-Újpest vasútállomás jelen pillanatban több szempontból is kifejezetten elavult: nincsenek akadálymentesített peronok és nincsenek perontetők, valamint a historizáló állomásépület is rossz állapotban van. Újpest rakospalota vasútállomás . 1/4 A Rákospalota-Újpest vasútállomás jelenlegi állapota. Forrás: Vitézy Dávid Facebook A felújítás folyamatának első lépéseként a BFK véglegesítette a jövőbeni vágányképet: két középperon fogadja majd a váci és veresegyházi vonatokat.
A megállóhely peronját már korábban úgy alakították ki, hogy kétvágányos megálló lehessen. A 2017-ig csak a peron Újpest felőli (északi) oldalán álltak meg a vonatok, a déli oldalon ugyanis nem épült meg a vágány, ott egy fémkorlát zárta le az építményt. Az esztergomi vasútvonal fejlesztésének utolsó fázisában, 2016–17 folyamán épült meg a déli oldalon lévő vágány és az ahhoz kapcsolódó félperon.
Rákospalota-Újpest Rákospalota-Újpest (70, 71) Szob Budapest-Nyugati 0:03 Személy 0:55 Vác, Veresegyház 4:15 4:33 H-P 4:45 Štúrovo 4:53 5:03 5:15 Gyorsított sz.
Oroszországból érkezett vendég operatőrként Dr. Alexander Popov, Dubaiból pedig vendégelőadóként Dr. Fariborz Bagheri tette tiszteletét. A külföldi vendég előadókon és operatőrökön kívül országunk legjobb laparoszkópos urológus sebészei is bemutatták, hogy tehetségben és szaktudásban nem szenvedünk hiányt nyugati szomszédainkhoz képest, tapasztalataink 30 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY szerint inkább technikai felszereltségben van lemaradásunk. Meghívott operatőrként Prof. Nyirádi Péter a Semmelweis Urológia Klinika vezetője, Dr. Flaskó Tibor a Debreceni Urológia Klinika vezetője, Dr. Kovács Gábor a Honvéd Kórház főorvosa, Dr. Dr Tenke Péter Hol Rendel, Dr. Tenke Péter Urológus, Budapest. Pusztai Csaba a Pécsi Urológia Klinika főorvosa, és Dr. Szepesváry Zsolt a Győri Petz Aladár Kórház laparoszkópos specialistája mutattak be élő adásban műtéteket. A szponzorok, elsősorban az Olympus támogatásának köszönhetően, idén 3 műtét egyenes adású közvetítését nézhette a közönség nagy felbontású, 3 dimenziós kivetítőkön az ez alkalomra biztosított laparoszkópos tornyokkal.
Karasszon Dezső: Máté János emlékére (Magánkiadás, 2000) - A szeretet soha el nem fogy Róla szól Kiadó: Magánkiadás Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2000 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 343 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 965-640-599-9 Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrált. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Sok szeretettel ajánlom ezt a kis könyvet minden igaz magyarnak, Istenben hívőnek; munkáját szerető, példaképet kereső, zenét kedvelő kis és nagy embernek. Tanítványoknak, orgonistáknak és... Tovább Tartalom Elősző (Máté Jánosné Lőrincz Julianna) 5 Máté Jánosné Lőrincz Julianna: Máté János élete és munkássága 7 Áprily Lajos: Albert Schweitzer 21 Schweitzer Albert levele Máté Jánoshoz 21 Az orgonaművész Önéletrajz (Máté János) 22 A IV.
1692-ben a külső falakon történtek javítások. Több forrás szól a kurucokat kiverő császáriak rongálásairól is. 1717-ben három szobát, egy palotát (nagytermet) hoz rendbe. Az 1724-ben készített leltár már nyolc kisebb-nagyobb szobáról, két nagyteremről, a konyháról, sáfárházról, cselédházról, és a még álló kerek toronyról számol be. A leltár az ingóságokat is részletesen felsorolja, melyből kiderül, hogy a dúsgazdag katolikus főúr rendkívül puritán módon élt. A zálogjogon birtokló Kohárytól azonban a Forgách-család visszaváltja birtokait – valószínű, hogy a részletes leltár is ezért készült – és már ekkor építkezésbe kezd. Forgách János nógrádi főispán (1690-1735) és felesége Cziráky Margit szerezte vissza a szécsényi uradalom nagy részét 1739-ig. 1753-ban azonban Forgách János két fia között birtokelosztás történt, emiatt a család két ágra szakadt: idősebb fia János (1724-1774) örökölte a gácsi uradalmat, még fiatalabbik fia Zsigmond (1728-1769) a szécsényit. A szécsényi kastély 1750-1760 közötti barokk átépítése így nagy valószínűséggel Zsigmondhoz köthető.