Drótcsapdában pusztult el három súlyosan veszélyeztetett szumátrai tigris, egy anya és két kölyke. Az Indonézia legnyugatibb tartományában lévő Buboh falu lakói fedezték fel a tetemeket kedden, majd jelentették az esetet a hatóságnak. "Az anyaállat nyaka és bal hátsó lába akadt a drótcsapdába, amelyet vaddisznóknak állítottak, de nyilván bármilyen más állat is belesétálhatott. Nagyon elszomorított bennünket a baleset" - mondta Agus Irianto, Aceh természetvédelmi hivatalának vezetője. A ma élő tigrisalfajok közül a legkisebb a szumátrai tigris, amelyet a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a súlyosan veszélyeztetettek közé sorol. Becslésük szerint csupán négyszáz maradt belőlük a vadonban. A másik két indonéziai alfaj, a bali és a jávai már kihalt. A tigrisek számának fogyatkozása jórészt esőerdei élőhelyük elpusztítása és az orvvadászat számlájára írható, testrészeik iránt nagy keresletet támaszt az úgynevezett hagyományos kínai orvoslás. Június végén a tartomány egy másik falujában, Kapa Sesakban találták meg egy nősténytigris tetemét, amely valószínűleg méreggel szennyezett kecskét evett.
A világ hatalmas technológiai forradalmon ment keresztül, ami hozzájárult városaink terjeszkedéséhez és az életszínvonal javulásához. Mindannyian tudjuk azonban, hogy a civilizáció mennyire nem mentes a hátrányoktól sem – különösen a föld faunájára nézve. A veszélyeztetett állatfajok száma folyamatosan növekszik, mivel továbbra is apasztjuk a természeti erőforrásainkat, és pusztítjuk a természetes élőhelyeket. Bár a veszélyeztetett állatok témája már – sajnos – nem számít újdonságnak, az a sebesség, amellyel újabb és újabb állatok a leginkább veszélyeztetett fajok listájára kerülnek, minimum riasztó. A veszélyeztetett fajokról szóló törvény minden erőfeszítése ellenére 2007 óta csaknem megduplázódott azon állatok száma, amelyek veszélyeztetetté vagy súlyosan veszélyeztetetté váltak. Ezek közül válogattuk most össze a tíz legveszélyeztetettebb állatfajt. 1. Amuri tigris Az Amur folyó környékén, Oroszország délkeleti sarkában, az Amur folyótól keletre fekvő Szikhote-Alin hegységben élő amuri tigris a világ egyik legveszélyeztetettebb állata.
A természeti erőforrások folyamatos felélése és az élőhelyek pusztítása miatt egyre gyakrabban kerül fel újabb állat a legveszélyeztetettebbek listájára, csak a XX. században 30 faj és 500 alfaj tűnt el. A Természetvédelmi Világszövetség több kategóriát is alkalmaz: kihalt, vadon kihalt, súlyosan veszélyeztetett, veszélyeztetett, sebezhető, védelemfüggő, fenyegetettség közeli és legkevésbé veszélyeztetett. Ezek közül lényegében a vadon kihalt és a súlyosan veszélyeztetettek vannak a legkritikusabb helyzetben. Közülük mutat be néhányat a Very Important Planet az Állatok világnapján. Álcserepes teknős Az Atlant-óceánban, a Földközi-és a Fekete-tengerben él. Nevét annak köszönheti, hogy a hátpáncélon lévő szarupajzsai nem fedik le egymást. A nőstények tojásaikat áprilistól júniusig rakják le, mintegy száz darabot. Húsáért és zsírjáért vadászták, utóbbit a kozmetikai iparban használták fel. Törökországban hoteleket építettek a szaporodási területükre. Azt a kevés példányt ami megmaradt, a halászhálók ritkítják.
Sok védelmi programot létrehoztak, hogy megmentsék a súlyosan veszélyeztetett szibériai tigrist, amelynek száma pár százra csökkent a vadonban. Ez a hatalmas állat magányosan él, bár a kölykök sokáig élvezhetik anyjuk védelmét és gondoskodását. A szobériai tigris élőhelye A szibériai (vagy amur) tigrisek a világ legnagyobb macskái. Elsősorban Szibéria távol-keleti területein élnek, de Észak-Kínában is megtalálhatóak. A becslések szerint 400-500 szibériai tigris él a vadonban, és a legújabb kutatások szerint ezek száma stabil. Habár az északi éghajlat sokkal keményebb, mint más tigrisek élőhelyén, ezeknek az állatoknak annyi előnyük van, hogy az északi erdők a legkevésbé emberjártak. A puszta erdei vidék több helyet biztosít a tigriseknek a kóborlásra. A szibériai tigris A tigrisek a legnagyobb vadmacskák, és az erejükről híresek. Valamikor kilenc tigris alfaj volt, de a huszadik században ebből három kihalt. Az utóbbi száz évben a vadászat és az erdőirtások lecsökkentették a tigrisek számát, százezrekről 5-7 ezerre.
2020. április 16. csütörtök - 12:20 A veszélyeztetett állatok lehetnek a vesztesei a koronavírus-járvány nyomában járó szegénységnek: egyre gyakoribb az orvvadászat Ázsiában és Afrikában. MTI-HÍR Az állatvédők a veszélyeztetett állatfajok miatti aggodalmuknak adtak hangot, a vidéki közösségek tagjai ugyanis bevételük elvesztése miatt gyakran orvvadászokká válnak napi szükségleteik biztosítása érdekében – írja a A hónap elején egyetlen mérgezéssel három óriásíbisszel (Pseudibis gigantea) végeztek orvvadászok a Wildlife Conservation Society (WCS) vadvédelmi szervezet közlése szerint. A Kambodzsa hivatalos madarának választott faj a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozik, mivel kevesebb mint 300 példány él belőle, így a most húsukért megölt madarak a teljes populáció egy százalékát jelentik. "A vidéken élőknek hirtelen nem maradt más lehetőségük, mint a természet forrásaihoz fordulni, már most látunk erőteljes emelkedést az orvvadászat területén" - mondta Colin Poole, a WCS kambodzsai igazgatója.
Jan Schipper, az IUCN washingtoni központú emlősfelmérési programjának vezetője szerint az emlőspopulációk 52%-ának létszáma csökkenő tendenciát mutat. Ezt a negatív trendet új védelmi intézkedések nélkül nem lehet megállítani, és végképp nem lehet megfordítani. Az emlősöket fenyegető veszélyek közül kiemelkedik az erdőirtás, az élőhelyek elvesztése és a vadászat. Új veszélyek is megjelentek, ilyen például az egyre fokozódó környezetszennyezés. A legdrámaibb a helyzet Délkelet-Ázsiában, ahol a főemlősfajok 79%-át fenyegeti a kipusztulás. Az ibériai hiúz ( Lynx pardinus) a legveszélyeztetettebb macskaféle. Becslések szerint mindössze 84-143 példánya él (kritikusan veszélyeztetett faj) A fölmérésbe 5487 emlősfajt vontak be, köztük olyan tengeri emlősöket is, amelyek korábban nem szerepeltek a Vörös Listában. A legutóbbi globális emlősfelmérést 1996-ban végezték, de ezeknek az adatoknak a jelentős része már elavult, és a mostani fölmérés majdnem 700 új fajjal bővült. A szakértők szerint a két fölmérést nem is érdemes összehasonlítani, mert téves következtetésekre vezetne.
Az emlősök pusztulásának fő oka élőhelyük zsugorodása, pusztulása: emiatt került a veszélyeztetett fajok közé a halászmacska ( Prionailurus viverrinus) is "Most kezdünk kiemelkedni a természetvédelmi tudás 'sötét középkorából', amikor csak a fajok nagyon szűk halmazából nyert adatokra támaszkodtunk" - nyilatkozta Jonathan Baillie, a londoni Zoológiai Társaság természetvédelmi programjainak vezetője. "Tovább kell tágítanunk a területet, sokkal több csoportot kell bevonnunk a vizsgálatokba, így jóval objektívebb és reprezentatívabb módon tájékoztathatjuk a politikusokat és a természetvédelmi irányelvek elkészítőit. " A legnagyobb pusztulás egyébként a tengeri gerincesek között tapasztalható: az 1995 és 2005 között eltelt mindössze tíz év alatt 28 százalékkal csökkent a tengerekben, óceánokban élő gerincesek száma. Ezen belül az északi vizek gerinces populációiban csak az 1990-es évek óta mutatkozik hanyatlás, szemben a déliekkel, ahol a teljes vizsgált időszakban komoly pusztulás mutatkozott.
A kóros elektromos epilepsziás működészavar a károsodott agyi részből indul ki, a rohamok során az ép agy területekre is átterjed. Jellegzetes betegségtörténet mellett az agyi képalkotók (MRI) gyakran kimutatják az eltérést, melyet az EEG vizsgálatok meg tudnak erősíteni. Hogyan vizsgálják ki az epilepsziát? Az ismétlődő epileptiform rohamok, rosszullétek kivizsgálása neurológus szakorvos feladata, ezen szakterületen belül is epilepszia betegség ellátásában / epileptológiában jártas szakorvoshoz célszerű fordulni. A kivizsgálás fontos része az alapos kórtörténet felvétel, különös tekintettel a roham vagy rosszullétek eseményeire. Döntő fontosságú a szemtanúk beszámolója, a rohamok lefolyásának elemzése és azok körülményei. Ezt részletes fizikális- és neurológiai vizsgálat, laborvizsgálat, EEG és MRI vizsgálat követi. Epilepszia | Frida Med Klinika | Szeged | Magánrendelés a belvárosban.. Hogyan kezelhető az epilepszia? Általánosságban elmondható, hogy az epilepszia betegség jól kezelhető. A betegek jelentős része tartós gyógyszeres kezelés mellett tünet-, panasz-, illetve gyógyszer mellékhatás- mentes.
Mivel az alvászavar számos ok miatt jelentkezhet, így a megoldásához is számos szakember együttes munkája szükséges. Anyajegyszűrő Központ Az Anyajegyszűrő Központ célja, hogy a legmagasabb technológi segítségével, szakorvosi vizsgálat során nyomonkövethető teljes testtérképes anyajegyszűrést tudjunk nyújtani a hozzánk forduló pácienseknek. Az új eljárásnak köszönhetően a jövőben könnyebben észrevehető egyes anyajegyek eltérései és újak megjelenése.
A betegség végső stádiumában a beteg megvakulhat, a tartós ágyhoz kötöttség miatt halálát másodlagos fertőzések (felfekvés, szepszis, pneumónia, stb. ) okozzák. A diagnosztika egyik legfontosabb eszköze az elektroenkefalográfia (EEG), mely a betegségre jellegzetes, kóros hullám-eltéréseket mutathat, és erőteljesen felhívják a figyelmet a betegség lehetőségére. Ezt követően fontos a beteg szoros obszervációja, a jellegzetes klinikai tünetek kifejlődésének megfigyelése, illetve ismételt, kontroll EEG-vizsgálatok elvégzése. Az egyértelmű és megdönthetetlen diagnózis azonban csak a halált követő, az agyszövetből készült szövettani vizsgálat alapján állítható fel. Szűrő-vizsgálatok, ill. EEG vizsgálat. egyéb biomarker vizsgálatok jelenleg még nem ismertek. A betegség a jelenlegi tudásunk szerint gyógyíthatatlan. Mindössze annyit lehet tenni, hogy a beteget a lehető legjobb ápolásban és a tüneteket enyhítő gyógyszeres kezelésben részesítik. Görcsök enyhítésére clonazepam, a fájdalmak csillapítására ópiumszármazékok használatosak.
Epilepszia 2021. 02. 01. Mik az epilepszia tünetei? Epilepsziás jellegű rosszullét számos betegségnek lehet első tünete, ezek közt szerepel maga az epilepszia betegség is. Ekkor agyban olyan működési zavara jelenik, mely során az agysejtek közt elektromos túlműködés, működészavar alakul ki. A rosszullétek jellemzően váratlanul alakulnak ki, gyakran napszakhoz köthetően. A rosszullétek igen változatos formában jelenhetnek meg: járhatnak részleges vagy teljes tudatzavarral, akaratlan végtag-mozgással, végtag-rángatózással, vagy súlyos esetben teljes testet érintő rángógörccsel, konvulzióval. Volt egy epilepsziás rohamom. Eeg vizsgálat magánrendelés nyíregyháza. Akkor epilepsziás vagyok? Azonban ehhez hasonló rosszullétek más betegségben is megjelenhetnek, elsősorban agyi agyagcserét vagy vérkeringést érintő zavarokban, szív és érbetegségekben, belszervi illetve hangulati betegségekben. Tekintettel, hogy hasonló rohamokat tudnak okozni, de gyógykezelésük teljes mértékben eltérő, igen fontos ezek alapos, szakorvosi kivizsgálása.
Ezek kezelésére nem alkalmasak a megszokott fájdalomcsillapítók, tartósan szedhető, neuropátiás fájdalomra ható gyógyszerek szükségesek. Szédülés Bár ha valakinek a szédülés a fő panasza, egyből agyi keringészavarra gondolnak, a szédülések java része nem neurológiai eredetű. Ha a szédülést más neurológiai panasz és tünet nem kíséri, nem neurológiai betegségre kell gondolni. Fontos tisztázni, hogy a szédülés mit jelent. Eeg vizsgálat magánrendelés budapest. El kell különíteni a bizonytalanságérzést és a forgó jellegű szédülést. Bizonytalanságérzést okoz pl. az ingadozó vérnyomás (alacsony de magas is), átmeneti vérnyomás esés (fekvésből, ülésből felállás), vérszegénység, cukorbetegségből adódó neuropátia. Forgó szédülés hátterében a leggyakoribb okok a BPPV (jóindulatú, átmeneti, helyzetfüggő szédülés), az egyensúlyozó ideg gyulladása (neuronitis vestubilaris), Meniere betegség (forgó szédülés, fülzúgás, hallásromlás), a migrénes szédülés és a fóbiás szédülés. Ha agyi keringészavar okozza a szédülést, akkor ahhoz más tünetek is társulnak, pl: kettős látás, beszédzavar, nyelészavar, arc-szájkörüli zsibbadás, végtaggyengeség, végtagok ügyetlen mozgása, járászavar, tudatzavar.
Rendelési idő kedd és csütörtök: 17. 00-19. 30-ig Jelentkezés szakrendelésre: Telefonos elérhetőség: +36 30 907 5235 E-mail cím: weboldal elérhetősége: Cím: Székesfehérvár, Dr. Koch László utca 13. Rendel: Dr. Kerényi Levente Ph. D. neurológus főorvos Dr. Kovács Réka neurológus szakorvos A neurológia a központi (agy, gerincvelő) és a környéki idegrendszer (perifériás idegek…) betegségeivel foglalkozik. A leggyakoribb panasz, amivel a betegek a neurológushoz fordulnak a fájdalom (fejfájás, különböző tartós fájdalmak), szédülés (bizonytalanságérzés vagy forgó jellegű), zsibbadás (pl. krónikus neuropathiák), mozgászavar (pl. Eeg vizsgálat magánrendelés debrecen. Parkinson kór), eszméletvesztés (pl. epilepszia). A sürgősségi kórképek közül a leggyakoribb a stroke (szélütés, gutaütés) aminek típusos tünete az arc elferdülése, féloldali végtag gyengeség és beszédzavar. Ha ilyen panaszok jelentkeznek, az sürgős kórházi ellátást, átvizsgálást igényel. A betegek gondozása, a kockázati tényezők ellenőrzése és kezelése (magas vérnyomás, emelkedett cholesterin szint, cukorbetegség, szívbetegség, stb. )
A MEL állásfoglalása itt olvasható ebben a témában.