Hamido Fujita professzor a "Doctor Honoris Causa" kitüntető címet az intelligens rendszerek, az ember-számítógép kölcsönhatások kutatása és azok orvosi alkalmazásai terén végzett munkásságáért és ennek során elért nemzetközileg kimagasló eredményeiért területén elért úttörő jellegű, nemzetközileg kimagasló eredményeiért vehette át. Hamido Fujita 1955-ben született Kanadában. Szoftverfejlesztői diplomáját 1979-ben kapta meg Manchesteri Egyetemen. 1982-től egyetemi kutatóként dolgozott Tohokuban és Tokióban. Doktori fokozatot 1988-ban szerzett (Tohoku University, Japan), 1989-ben docensi kinevezést kapott (Research Center for Advanced Scientific Technology (RCAST), University of Tokyo, Japan). 1991-től Kanadába dolgozott szintén docensként (Faculty of Information Engineering, University of Montreal). Dr réger mihály gimnázium. 1997-ben tér vissza Japánba, ahol az Iwate Prefectural University (IPU) alapítására létrehozott Igazgató Tanács tagja lett. 1998-ban professzorként csatlakozott az új egyetemhez (Faculty of Software and Information Science), ahol az Információs Rendszerek igazgatójává nevezték ki, két fontos laboratórium munkáját irányította (Intelligent Software System Laboratory és Cognitive Systems Laboratory).
Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka X.
Számos országban, így Magyarországon is tartott kurzusokat és más előadásokat (USA, Kína, Japán, Izrael, Franciaország, Németország, Brazília, India, Egyesült Királyság, Szingapúr, Hong Kong). Eddig 46 MSc diploma és 27 PhD értekezés készült irányításával. Interdiszciplináris kutatásai középpontjában a komplex mérnöki rendszerek rendszereinek vizsgálata áll. Ez magában foglalja a rendszertervező mérnöki perspektívából kiinduló konfliktus-feloldási és idősor-elemzési technikák tervezését és alkalmazását. Dr. Kisfaludy Antal: Szerkezeti anyagok I. (Budapesti Műszaki Főiskola-Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Anyag- és Alakítástechnológiai Tanszék, 2002) - antikvarium.hu. A főbb alkalmazási területek: vízkészlet-gazdálkodás, hidrológia, környezetmérnöki és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos problémák. Négy könyv és 11 szerkesztett könyv, 260-nál több folyóiratcikk és sok konferenciacikk szerzője vagy társszerzője. A kutatási eredményeket felhasználja kurzusaiban és a hallgatói projektekben is. Hipel professzor vezetői megbízásai: igazgató (Conflict Analysis Group); Senior Fellow (Centre for International Governance Innovation); President-Elect (Academy of Science within the Royal Society of Canada); Past-Chair (Board of Governors of Renison University College).
Cím: 1081 Budapest, Népszínház utca 8. | Postacím: 1428 Budapest, Pf. :31 | Telefon: +36-1-666-5300
Hawkingot a betegség kezdetben elkeserítette, de később szerencsésnek vallotta magát. Elmondása szerint betegsége hozzájárult tudományos sikereihez. Öt évtizeddel élte túl a neki jósolt időt. Tudta? Stephen Hawking a legfontosabb kutatásaiban a fekete lyukakkal foglalkozott. A legnagyobb tudományos érdemének azt tartják, hogy olyan alapvető, mégis nehezen összeegyeztethető fizikai elméletek összebékítésének szentelte az életét, mint a gravitáció, a kvantummechanika, a termodinamika és a kozmológia. Legelső nagyot robbant tudományos eredménye éppen az univerzum első nagy robbanásáról szólt. Stephen Hawking hagyaték múzeum kiállítás Kiállítják tudomány London
A lap szerint ezek a holmik mintegy 4, 2 millió fontot (1, 7 milliárd forintot) érnek. A Cambridge-i Egyetem Alkalmazott Matematikai és Elméleti Fizikai Tanszékén Hawking 2002-től egészen a haláláig dolgozott az irodájában. A londoni Tudományos Múzeum többek között kiállítja az amiotrófiás laterálszklerózistól (ALS) szenvedő elméleti fizikus kerekesszékeit, a kommunikációhoz szükséges felszereléseit, az ujjlenyomattal aláírt fogadásait – melyeket rendre elveszített –, könyveit, fényképeit, doktori értekezését, kitüntetéseit, és még azokat a csecsbecséket is, amelyek A Simpson család című rajzfilmsorozathoz köthetőek. Hawking azt a figurát is eltette emlékbe, amelyet róla mintáztak. (Ez is érdekelheti: Megdöbbentő: kiderült, mi volt Stephen Hawking legnagyobb félelme) A professzor személyes és tudományos írásai ugyanakkor Cambridge-ben, az egyetemi könyvtár gyűjteményében maradnak a megállapodás szerint. Beleértve 2008-ig váltott levelezéseit, Az idő rövid története című 1988-ban kiadott kötet első vázlatát, film- és tévészkriptjeit, a karrierje kezdeti időszakából származó, az aláírásával ellátott tudományos kéziratait, és A Simpson család azon epizódjának forgatókönyvét, melyben Hawking először szerepelt.
Betegsége megpróbáltatásai ellenére szerencsés embernek tartotta magát Stephen Hawking 2022. január 10. 15:01 MTI, Múlt-kor Nyolcvan éve, 1942. január 8-án született Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, korunk egyik legnagyobb elméje. Bár fiatal korában diagnosztizált degeneratív idegrendszeri betegsége, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) korán tolószékbe kényszerítette, majd a beszédre való képességét is elvette, a huszadik század legjelentősebb elméleti fizikai áttörései közül több is az ő nevéhez fűződik. Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist, ALS) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.
Hawking szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. A populáris kultúra részévé vált. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. A nagy terv című, 2010-ben megjelent könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre. Utolsó tudományos kutatásában azt a kérdést járta körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzor (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.