A korai gyermekévek kiemelkedő jelentőségűek a fejlődés folyamatában. A születéstől, sőt már a fogantatástól kezdve az első néhány évben a gyerekek olyan mértékben és ütemben fejlődnek, amely egyetlen későbbi életszakasszal sem vethető össze. Nemcsak a kognitív (megismerési) funkciók, a mozgás, a beszéd, a szociális képességek, a viselkedés, hanem a gyermek testi, mentális egészsége is ebben a korai életszakaszban alapozódik meg. Gyakorlatilag az első öt év az idegrendszer fejlődésének legdinamikusabb időszaka, de egyben ez a legérzékenyebb, legsérülékenyebb korszak is, amikor a gyerekek egészséges fejlődését számtalan tényező veszélyeztetheti. A szomatikus (testi) fejlődés életkori szakaszai | Domokos Mihály: A testnevelés és sport tanításának elmélete és módszertana. A biológiai, egészségügyi károsodások mellett a kedvezőtlen szociális, környezeti feltételek, az érzelmi, pszichés "sérülések" együtt és külön-külön is befolyással vannak a fejlődésére. Az idegrendszer fejlődése Az idegrendszer kialakulásáról és fejlődéséről egyre több az ismeretünk, az újabb kutatások fényében pedig rendre megdőlnek korábbi vélekedések.
Érdekesség, hogy a lányok kb. 1, 5 éves korukra, a fiúk pedig 2 éves korukra elérik a felnőtt testmagasságuk 50%-át. Ezután a növekedés csökken, a leglassabb növekedés mellett is évi 4-6 cm. Hasznos lenne mindenki számára ez a fajta mérés, mert így minden gyermek kiválaszthatná a számára megfelelő sportot, ami által elkerülhető lenne a sport idő előtti elhagyása, sportsérülések, csalódások, stb. A sportban még két életkort használnak a gyermekek életkora és sportteljesítménye közötti összefüggés jellemzésére. Ez a kettő a relatív életkor és az edzéséletkor. Relatív életkor: egy naptári évben születettek közti különbség. A korábban születettek valószínűleg fejlettebbek is. A csapatsportokban az utánpótlás csapatokban ez markánsan megfigyelhető. Edzéséletkor: a rendszeres, szervezett edzéseken való részvétel időtartamát jelenti. A teljes edzéséletkoron a teljes sportmúltat értjük. A gyermekek 6-7 éves korukra elérik a motorikus érettségük iskolaérettségi kritériumát. Megszilárdul a céltudatos és irányító mozgás, kontrollálni tudják a gyermekek a mozgásszükségletüket.
Nagyjából tíz hónapos korától a gyermek már egyre önállóbban mozog, a járást is megtanulja, és boldogan fedezi fel, hogy mi mindent képes egyedül is megtenni. Személyisége magját így nem csak az önállóság egyre erősödő érzése alakítja, hanem annak a tudata is, hogy képes hatni a külvilágra: oda tud menni, ahova szeretne, képes azzal játszani, amivel szeretne, de magához tudja szólítani a szülőket, ha azt akarja. Másfél éves kora körül a kisgyermek belátja azt, hogy egyedül mégsem képes akármit megtenni, de a szülővel való korábbi nagyon szoros viszonyt sem óhajtja többé, hiszen személyiségének központi magjává vált viszonylagos önállósága. Ez az időszak ezért a szülők számára különösen nehéz lehet, hiszen a gyermek akarja is meg nem is a közelségüket. Gyakran árnyékként jár utánuk, de ha megölelnék, dacos lesz, sírni kezd. Két éves kor után, a mozgásos és nyelvi képességek további fejlődésével lesz csak képes arra a gyermek, hogy megtalálja azt a neki megfelelő érzelmi távolságot, amiben az anya se túl messze, se túl közel nincs számára.
Amikor rájöttek, hogy ez nem így lesz, már túl késő volt, most egy pincében húzzák meg magukat. Mariupolban nincs áram és víz, napközben plusz három, éjjel mínusz három fok körül van a hőmérséklet. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A rajongók észrevettek valamit a fotón>>> Iratkozzon fel hírlevelünkre! Értesüljön elsőként legfontosabb híreinkről! #instagram FRISS HÍREK LEGOLVASOTTABB 1 2 3 4 5 TOVÁBBI AJÁNLATOK
Később szülei elváltak, viggo pedig édesanyjával maradt, és rengeteget költöztek az egyesült államokban, így folytatódtak a gyűrűk ura sztrárjának.