4 Beküldte: abyss Nézettség: 15249 Beküldve: 2021-04-29 Vélemények száma: 0 IMDB Link Felhasználói értékelés: 10, 0 pont / 3 szavazatból Rendező(k): n/A Színészek: Ann Dowd Madeline Brewer Amanda Brugel Max Minghella O-T Fagbenle Samira Wiley Nina Kiri Alexis Bledel Bahia Watson Bradley Whitford
A vád gyilkosság, viszont nem ő a tettes.
Leírás: A történet egy disztópikus államban játszódik a jövőben, az addigra szétesett USA egy területén, ahol teljes diktatúra van. Szolgalolany meseje 4 evad. Az életben maradt embereknek nemcsak a természeti csapásokat kell túlélni, hanem a folyamatosan csökkenő népességet is, mivel egyre kevesebb nő termékeny – nekik átnevelő táborokba kell vonulni, például a főhősnek is, aki a terület egyik parancsnokának udvartartásába kerül. Margaret Atwood regénye alapján. Szereplők: Színész Alakított személy Joseph Fiennes Fred Waterford Max Minghella Nick Blaine Yvonne Strahovski Serena Joy Waterford Ann Dowd Aunt Lydia Elisabeth Moss June Osborne Amanda Brugel Rita Madeline Brewer Janine O-T Fagbenle Luke Bankole Kedvencekbe! Hibás link
Átlépték a magyar határt a Svédországban állatkínzással vádolt bakonyi huszárok, akik a svédországi kényszerpihenő miatt a korábban tervezett 8-10 ezer kilométer helyett csak 6500 kilométert tesznek meg lóháton Várpalotáig. A Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző és Sport Egyesület vezetője, Csepin Péter társával, Bakó Sándorral még április 7-én indult Várpalotáról az Északi portya elnevezésű útra hagyományos huszárviseletben. Az eredeti terv szerint az egyesület tagjai Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Kelet-Szlovákia és Kelet-Magyarország érintésével november végén, december elején érkeztek volna vissza Várpalotára. Sulinet Tudásbázis. A magyar huszárokat azonban július 1-jén a svédországi Amal városában állatkínzás miatt őrizetbe vették, majd július 3-án ugyan szabadon bocsátották őket, de egy hónapig várniuk kellett az állatorvosi engedélyre, hogy továbbutazhassanak. Csepin Péter korábban arról számolt be az MTI-nek, hogy Amalban társával, Bakó Sándorral és két lovukkal pihentek, mivel az egyik lovuk lábán duzzanat keletkezett, kezelték, majd állatorvost is hívtak, amikor egy állatvédő feljelentése alapján a rendőrség magánfogdába vitte őket.
Ehhez méltón ápolták emlékét, a Nádasdy huszároknak valóságos kultusza volt Magyarországon egészen 1945-ig. Halhatatlanok Aztán a kommunista érában tagadták, titkolták és tiltották, az '50-es években egy éjjel ismeretlenek még a hősi halottak nevét tartalmazó emlékművet is darabokra törték. Csak a családok továbbvitték emléküket suttogva, titokban, ám a köztudatból mára teljesen kikopott. A lengyelek viszont nem felejtettek. Krakkó környékén, egész Galíciában ismerik és tisztelik Muhr Ottmárt és huszárjait, az ezredesnek gyönyörű mauzóleumot állítottak, és még az egyszerű közhuszár sírján is mindig van friss virág, ég egy-egy gyertya. Emlékmű Muhr Ottmár halálának helyén. Forrás: Zrínyi Katonai Filmstúdió: Halhatatlanok – Limanowa, a magyar győzelem 1914. Magyar huszárok Lengyelországban - kiállítás nyílt Nyíregyházán | hirado.hu. Ott a magyar huszárok kultusza ma is él, hazánkban azonban csak nagyon kevesen ismerik a történetet. A dokumentumfilm is arra törekszik, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a limanovai csata történetét, a ""Nagy Háború" első hónapjainak eseményeit, amely során csak a keleti fronton az Osztrák-Magyar Monarchia közel százezer katonáját vesztette el – mondja Bárány Krisztián.
Korabeli források, képek, helyszíni felvételek, katonai hagyományőrzőkkel megjelenített csatajelenetek és bő másfél éves történeti kutatómunka teszi egyedivé az alkotást. De legfőbb értéke talán mégis a "főszereplő", az idős Ujhegyi János vallomása, aki édesapja, a csatát túlélő Ujhegyi Béla reá hagyományozott történetei alapján világítja meg a háború emberi oldalát. A hősben lakó embert. De kezdjük az elején, ahogy a film is teszi. Az ütközetről Bárány Krisztián történészt, a Halhatatlanok – Limanowa, a magyar győzelem 1914 című film íróját és rendezőjét, a Filmlab vezetőjét kérdeztük. Karddal rohantak géppuskatűzbe A lovasság, mint fegyvernem a XX. század elejére igencsak elavulttá vált, ám az osztrák-magyar hadvezetés erről nem vett tudomást mindaddig, amíg huszáraink között komoly rendet nem vágtak a géppuskasorozatok. Nem féltek, nem hátráltak, a háború elején az ellenség csodálatát is kivívó magyar virtus volt kardot rántva az ellenséges tűz közepébe vágtatni. Mint a gorodoki halálrohammal 1914. augusztus 17-én: A magyar lovasság, mikor Gorodok elé ért, zárt alakzatban csatarendbe fejlődött, és felderítés nélkül, semmivel sem törődve ebben a célszerűtlen alakzatban gyalogságunkra rohant.
De a sors, pontosabban a román vezetés, másképp alakította a hadjárat menetét. A Zeppelin-bombázásoktól már így is 4 ezer lelket sirató Bukarestet a kormány meg akarta kímélni az ostromtól, így november végére az Argeș folyó mentén készültek egy erőteljes végső támadással megfordítani a harcok menetét. A francia Philippe Berthelot szövetségi összekötő egy, a marne-ihoz hasonló ellentámadással akarta a Duna-hadsereget megsemmisíteni. A masszív roham majdnem összeroppantotta Mackensen hadseregét, de Erich von Falkenhayn (a német vezérkari főnök Hindenburg kinevezése előtt) és egy török hadosztály szárnytámadása visszavonulásra késztette a román hadsereget december 5-re. Az Argeș menti csatát követően Bukarest sorsa eldőlt. Mackensen Duna-hadserege előtt megnyílt az út a román főváros felé. A német hadvezetés azonban nem tudott a döntéséről, hogy katonailag feladják Bukarestet, annak ellenére, hogy sok jel erre utalt, így Mackensen három hadosztályt és tetemes mennyiségű lőszert helyezett készenlétbe a nehéztüzérséggel együtt.