Az 1949 szeptemberi Rajk-perben vádként hangzott el, hogy 1945 márciusában Sopronkőhídán Lászlót nyilas államtitkár bátyjának vallomása mentette meg az akasztófától. Kevésbé volt ismert, amit Duncan Shiels publikált, miután ifjabb Rajk Lászlótól megkapta Endre emigrációban írt memoárját. Ebből kiderült, László, a kommunista belügyminiszter 1945 nyarán megakadályozta, hogy a magyar hatóságok az amerikai katonai nyomozó szervektől Endre bátyja kiadatását kérjék. Ezt azzal indokolta, hogy "stratégiai hiba lenne olyasvalakit hazahozatni, akinek nem tapad vér a kezéhez" Az 1944-45-ben közellátási kormánybiztosként működő Endre 1949-ben, öccse elitélése után, németországi emigrációban irta meg visszaemlékezéseit, László öcsémmel beszélgetek címmmel. A könyv szerzője megtalálta egy másik Rajk testvér, Gyula irredenta szellemű írását is, továbbá rendelkezésére állt az összes fellelhető családi fénykép és dokumentum. Emellett számos interjút készített az igencsak népes, tizenegy testvérből álló Rajk család életben maradt tagjaival, valamint mindazokkal, akik közelről ismerték a család leghíresebb tagját, Rajk Lászlót, illetve tanúi voltak elitéltetésének, kivégzésének és rehabilitációjának.
A Rajk név hallatán vagy láttán a legtöbb embernek az a Rajk László jut az eszébe, aki a hazai kommunista mozgalom egyik fő alakja volt, mindemellett belügyminiszterként is jelentős szerepet vállalt a Rákosi-diktatúra és terror kiépítésében. Az idősebb generáció valószínűleg testközelből is megtapasztalhatta a korszakban Rajk László intézkedéseinek hatását, majd nyomon követhette a rádión azt is, ahogy halálra ítélték az akkor már csak – jóval kisebb befolyást jelentő – külügyminiszteri tisztséget betöltő Rajkot, a kommunizmus idején oly gyakori koncepciós per keretein belül (Rajk-per). Rajk László neve a halálát követően a köztudatban, és főleg a politika színterén továbbra is fennmaradt. Néhány évvel a kivégzése után, 1955-ben sor került a rehabilitálására, majd az 1956-os forradalom főpróbájának tartott nyilvános újratemetésére is, amely hosszú idő után az első tömeges politikai eseménynek számított. A fiatalabb korosztály előtt ezek az események a történelemkönyvek, és egyéb ismeretterjesztő vagy népszerűsítő könyvek hasábjain elevenedhetnek meg, illetve a különböző internetes oldalak által kínált ismeretanyagok segítségével még tovább bővíthetik tudásukat a témával kapcsolatban.
De emellett, írja Pető Andrea, az 56-os emlékév során jelentek meg az " elhallgatott nők az utcán ", a női hősök esztétizált plakátjain. A történész sikeresnek minősíti az " illiberális emlékezetpolitikai fordulatot ", melynek részeként zajlott egy konzervatív nőtörténeti fordulat is. Ebben a nők " politikai tőkére váltották a női szenvedést és az antikommunizmust, amikor politikai érdekérvényesítésük során legitimációs keretet kerestek ". " Történelmi felelőssége van abban a magyar történészeknek, hogy ez a kánon a nőket a "nőtörténeti fordulat" keretében integrálhatta "- írja Pető Andrea. Ebbe a küzdelembe érkezett most meg Rajk Júlia, akinek " élete belekerült az egymást keresztező emlékezetpolitikai folyamatokba ". Egy brancs maguk Rajk Júlia végeredményben azért került börtönbe, mert Rajk László felesége volt. De szabadulása után saját jogon vált férje gyilkosainak (köztük Kádár Jánosnak, aki szintén részt vett Rajk kihallgatásán, mielőtt ő is Rákosi börtönébe került), és az 56-os forradalom leverőinek, Nagy Imréék kivégzőinek ellenzéke. "
Rajk kivégzése és felesége bebörtönzése után a kommunista pártvezetés a Rajk nevet is el akarta tüntetni. Így Rajkné Györk Lászlóné néven szabadult. Fia szerint egészen a 70-es évekig erre a névre jött a villanyszámla. Végül, miután két év után visszakapta előbb a Rajk Lászlóné nevet, Rajk Júlia néven élte tovább az életét. Immár saját jogon. "A női életrajz szükségszerűen feminista is" – írja Pető Andrea, mert a hősnő aktív szereplő, aki helyet kap a hivatalos történelemben. " Ez különösen igaz Rajk Júliára, aki a férfiak által meghatározott politika világában éli le életét. " A nőtörténet írás politikai célú, társadalmi igazságot akar szolgáltatni. " A feminista történetírás egyik célja, hogy a köz- és a magánélet hierarchikus fontosságot jelző szétválasztásával szemben egységes, női szempontú, demokratikus történelmet írjon ", mert " a női élménynek nem jut hely a kollektív és nemzeti emlékezetben ". A saját történelem, a saját múlt létrehozása révén lesznek a nők is aktív szereplői a történelemnek: ennek a női kánonnak a megalkotása fontos része az egyenlőségért vívott küzdelemnek.
A Kádár-rendszer problémái Ugyanakkor vissza kell térni a Kádár-rendszer általános problémáira is. A Rajk-per a sztálinizmus "virágba szökkenését" jelentette 1949-ben Magyarországon. Ezután évekig tombolt az ÁVH, a terror, a mezőgazdaságot erőszakosan kollektivizálták, a parasztok padlását lesöpörték, az országot erőltetett iparosításba hajszolták. Rajk László újratemetése és rehabilitálása viszont 1956. október 6-án jeladás volt arra, hogy valami megváltozott: a sztálinizmus már nem jöhet vissza. Október 23. forradalmában a hatodikai újratemetésnek óriási szerepe volt, hiszen néma tömegdemonstrációvá nőtte ki magát a Rajk-gyász, amit a hatóságok nem tudtak és nem is akartak akkor már megakadályozni, mert nem látták, hogy hová vezet majd a folyamat. 1974-ben azonban más volt a helyzet: amikor a per 25. évfordulójára emlékkötetet akart megjelentetni Rajkné, a reálpolitikus Kádár valószínűleg nem akarta bolygatni a Rajk-ügyet, amelyet az amúgy is átmenetileg megint keményvonalassá váló rendszer szempontjából veszélyesnek ítélhetett meg.
Helyszínül a hazai munkásmozgalom fellegvárát, a Vasas-székházat jelölték ki. A rádió naponta többször élőben közvetítette a pert, és hogy a másnapi Szabad Népben minden megjelenhessen, a tárgyalási napok nem tartottak tovább délután három óránál. A per idejére Rákosi a dolgozószobájában hangszórót szereltetett fel, amin végigkísérhette a tárgyalás menetét. Kapott külön telefonvonalat is, hogy a helyszínen lévő Péter Gáboron, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetőjén keresztül folyamatosan instruálhassa a bíróságot, de a vádlottakat és a védőket is. A pert 1949. szeptember 16. és 24. között rendezték. A vádiratot maga Rákosi készítette, és Sztálin hagyta jóvá még augusztusban. Rákosi nem tagadta le szerepét, sőt: "Nem is volt könnyű a felgöngyölítés kidolgozása, és megvallom, sok álmatlan éjszakámba került, amíg a végrehajtás terve alakot öltött. " A tárgyalást az a Jankó Péter vezette, aki több háborús bűnös perében, köztük Szálasiéban is, majd ugyanazzal a lendülettel koncepciós perekben ítélkezett tanácsvezető népbíróként.
Endre 1936-ban sikertelen kísérletet tett öccse meggyőzésére, de hasztalan. 'A nemzetiszocializmus (…) a proletariátus felszabadításának egyetlen lehetőségét nem a burzsoázia és a még megmaradt polgári rend kiirtásában vagy felszámolásában látja, hanem egy, a természetes fejlődés és a természetes társadalmi rend helyreállítását szolgáló társadalomszervezésben, és a nemzetgazdálkodás átszervezésében. Társadalmi privilégiumokat nem ismer el, s ilyet senkinek, még a proletariátusnak sem hajlandó adni', írta visszaemlékezve e hiábavaló meggyőzési kísérletre Nyilvánvaló, hogy mindkét személyt a nemzetiségi kérdés és a szociális állapotok megoldatlansága radikalizálta a szélsőségek felé: Endre a nyilasok, László a kommunisták politikai koncepcióit választotta, és ezek közösek voltak abban, hogy elutasították a történelmi előjogokra épülő társadalmi és politikai állapotokat. Hozzá kell tennünk: Endre nyilassága nem jelentett szükségszerűen eliminatorikus antiszemitizmust: számára a zsidóellenesség a kapitalizmusellenesség egy részlete volt csupán. "
Dr Kádár Zsuzsanna Közjegyző Nyitvatartás XI. kerületi közjegyző | Cégalapítás menete | Dr. Kádár Zsuzsanna közjegyző Budapest 49:25 óra múlva nyit Dr. Kádár Zsuzsanna közjegyző További ajánlatok: dr. Böjtös Zsuzsanna végrendelet, zsuzsanna, közjegyző, böjtös, dr 18. 3. emelet 5. Kádár Zsuzsanna | European Directory of Notaries Vissza az eredményhez Office place Ulászló utca 21. I. em. Region - Street 1114, Budapest, Hungary Az iroda nyitvatartási ideje Hétfõ: 09:00 - 16:00 Kedd: 09:00 - 16:00 Szerda: 09:00 - 16:00 Csütörtök: 09:00 - 16:00 Péntek: 09:00 - 12:00 Szombat: 00:00 - 00:00 Vasárnap: 00:00 - 00:00 Megközelítéssel kapcsolatos információk: Phone +36 (1) 381 0405, +36 (1) 381 0407 Fax Közjegyzők Budapest 11. kerületiek listája Cím: 1114 Budapest, Ulászló u. 21. emelet (térkép lent) útvonal ide A zárt helyeken, így a közjegyzők belső terében sem kötelező már a maszkviselés, mert a beoltottak száma meghaladta az 5, 5 milliót, ami lehetővé tette, hogy a kormány feloldja az eddigi korlátozások jelentős részét.