Részletek a galériában! Pataki Ági titkára rengetegen kíváncsiak, hiszen egy egész ország számára vált közismertté, később ruhaüzlet-tulajdonos, majd nemzetközileg is díjazott filmproducer lett. Kattints a további képekért! Egykor a fiatalsága jelentette számára a sikert, most azonban már másképpen gondolkodik. Leadfotó: Instagram/ patakiagiofficial
Hanem ezt a véleményt nem hagyja szó nélkül Pillér Mihályné Gózonból. - Asszonya válogatja biz azt. Igaz-e, Tímár Zsófi. Ámbátor a molnárnéért magam sem teszem kezemet a tűzbe, mert a veres haj... hej, az a veres haj... Igaz-e, Zsófi lelkem? - Nem igaz, Zsuzsi néni! Jó asszony az, ha szép is. - Látod is te a fekete kendőd alul! - Itt voltam, mikor férje elment... hogy megsiratta, százszor megölelte. - Minden okos asszony úgy viseli a viganóját, húgom, hogy a színes oldala van kívül. Ej no... hát csak érzékenyen búcsúztak? - A molnár azt kérdezte Klára asszonytól: "Hű maradsz-e hozzám? " Vér Klára így szólott: "Előbb folyik fölfelé a bágyi patak, mintsem az én szívem tőled elfordul. " - A Bágy fölfelé? - kacagott fel Pillérné gúnyosan. Pataki ági férje. - Ehhez tartsd magadat, Gélyi János! A többiek is nevettek. No 'iszen az kellene még, hogy az a kevés víz is visszaforduljon... Jámbor bágyi patak még lefelé is csak ímmel-ámmal folyik. Maholnap nekigyürkőzik a homok, s megissza az egészet egy kortyra. Mindenik jól mulatott a patakon és a molnárné fogadásán, csak Gélyi János nem.
Tótok fejdelmének Keserün megbánja Népe, tartománya! Azok megrémülnek Élitől a szónak; De mentik magokat S erősen szabódnak: Bizony, hogy nem láttuk, Nem beszéltünk véle, Magyarok vezére! Ennyi volt a beszéd, A két fél beszéde; Azután a kard szólt A hősek kezébe; Tótok hadát, népét Magyarok elsöprik... - Tudjátok a többit. Pataki Ági 30 éve házas - nlc.hu. Rételnek pediglen Se híre, se hamva; Mert ahogy elindult S ment sebes vágtatva: Halálos veszélybe Hozta egy boszorkány, Boszankodván dolgán. - Igy mondá ugyanis Tótok fejedelme: Ha ki magyarból a Határon átkelne, Erővel, fortéllyal Mind elveszessétek... Jót mondok én néktek' - S leguggol boszorkány: Nagy fekete holló; Hogy mikor felreppen, Megugorjék a ló; S lováról leveszvén, Menten nyakát szegje Magyarok követje. Aztán, mint az orsót Nyomta sarkát földre; S forgott, mig forgó szél Nem támadt belőle; Akkor oszlopával Lóra, lovagra dőlt, Leverni mindkettőt. De a ló nem bokros, Hogy megugrott volna; S forgószél nem erős Őt levenni róla; Csupán a por ragadt Rétel szakállára, Ennyi volt a kára.
Alig 47 évesen, de kinézetre már egy rokkant aggastyánként hunyta le örökre zseniálisan látnoki szemeit egy bécsi elmegyógyintézetben, abban a városban, ahol öt évvel korábban Széchenyi István a legnagyobb magyar, szintén tragikus és tisztázatlan körülmények között. A két kivételes lángelmét nemcsak a közös halálhely köti össze. Egyik a legnagyobb magyar, másik a legnagyobb magyar orvos. Mindketten a német kultúra körében eszméltek hivatástudatukra, s önként választották a magyar sors tragikumát. Egyik az össznemzet, a másik világ szülőanyáinak érdekében. Még egy közös vonás; mindkettejük zsenijét olyan fokú érzelmi intenzitás fűtötte, hogy a túlfeszültség robbanásveszélyének önpusztító lehetősége mindig fennállott. Július 1 Semmelweis Nap – JEK. Mind a társadalmi haladás megfeneklése, mind a tudományos fejlődés megtorpedózása terén. Évfordulótól függetlenül is ezért juttatja eszünkbe a legnagyobb magyar sorsa a legnagyobb magyar orvosét. Semmelweis halála után mintegy húsz esztendeig máig érthetetlen /bár bizonyos fokig magyarázható/ okokból a saját hazájában is elfelejtették.
Betűméret módosítás: + - A Semmelweis-napot idén június 29-én ünnepelték a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban a járványügyi szabályok betartásával. Dr. Szécsényi István, a Szülészet/Nőgyógyászat osztályvezető főorvosának Semmelweis Ignác életéről és munkásságáról szóló előadása nyitotta meg az ünnepséget. Dr. Stubnya Gusztáv főigazgató méltatta a dolgozók elhivatottságát, külön kiemelve a járvány okozta helyzetben kitartásukat és áldozatos munkájukat, majd elismeréseket és kinevezéseket adott át. A Bajcsy-Zsilinszky Kórházért emlékérem mel kitüntetettek tevékenysége meghatározó az intézmény fejlődésében. Kiemelkedő teljesítményét ezzel az életműdíjjal köszönték meg a Krónikus Belgyógyászat osztályvezető főorvosának, Dr. Nagy Máriának, és a XVII. kerületi szakrendelő vezető főorvosának, dr. Fenke Ferencnek. A Bajcsy-Zsilinszky Kórházért díszoklevél várományosai azok, akik az intézmény működését, fejlődését tevékenységükkel kiemelkedő mértékben segítették. Ebben az évben a Bajcsy-Zsilinszky Kórházhoz tartozó kerületi szakrendelők fejlesztéséhez, új létesítmény építéséhez nyújtott támogatásukért Rákosmente polgármestere, Horváth Tamás, és Kőbánya alpolgármestere, Weeber Tibor József részesült az elismerésben.
Thompson könyvének sikerétől függetlenül jelentkezett Frenk G. Slaughter az "Immortal Magyar Semmelweis Conqueror of Childbed Fever. " című művével / New York 1950 /, amelynek magyar fordításáról nem tudok, ám a könyv meglepően korrekt, természetesen az angolok paralell antikontagiózus felismeréseit és preventív intézkedéseit is kihangsúlyozva. Végül természetesen a teljesség igénye nélkül egy magyar szerző, Kertész Róbert könyvét szeretném kiemelni, amely először 1941-ben jelent meg. "Az anyák megmentője, Semmelweis Ignác életregénye" címmel. A Széchenyi-párhuzamot ő is kiemeli. Szakmailag és historiográfiai szempontból kifogástalan, hiszen többek között Frigyesi József nőgyógyász professzor és a szülészutód Lehoczky- Semmelweis Kálmán magántanár volt a tanácsadója. Kertész Róbert művének is van egy finoman tompított német ellenes éle, amit a történelmi dátum tökéletesen megmagyaráz. Hiszen nemrég a Germán Orvosok Pantheonjába önkényesen beállította a legnagyobb magyar orvost a német fajőrület, ahonnét Ehrlich-et viszont kiszorították.