Szíve megszakada, a föld is alatta, Az ő kicsi fia oda belehulla. Megjegyzés Kőműves Kelemenné (A befalazott asszony). A történet alapján egy ősi hiedelem áll, miszerint a kőműves feleségének a befalazása biztosíthatja csak az építendő új épület tartósságát. Hisz az építéssel a hely szellemét megzavarják, és azt csak valamilyen élőlény feláldozásával lehet kiengesztelni. Egy, a Kaukázusban elterjedt mondát hoztunk erről a honfoglaláskor, és alkottunk belőle később balladát – állítja Vargyas Lajos neves balladakutatónk. (Vargyas 1996. 176). Tőlünk terjedt el a Balkánon, mint ballada. Bolgár, román, aromán, szerb, horvát, albán, görög, grúz, mordvin változatai vannak. Nyugat-Európában nem ismeretes. A Kőműves Kelemen bemutatója Kecskeméten | Bácsmegye. Magyar nyelvterületen csak Erdélyben és Moldvában él. A román kultúrában igen sok variánsa van, amelyek az argeş-i kolostor építését mondják el epikus részletezéssel. A legtöbb magyar változat úgy kezdődik, mint a petki, hogy már rakják a falat. Sajnos, a dallammal gyűjtött változatról a felvétel megsemmisült, már azt hittem, csak a lejegyzett szöveget közölhetjük, de utógyűjtéskor sikerült a dallamát is megtalálni.
előadás, magyar, 2010. Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Valóban egy asszonyt építettek Déva várának falai közé? Kőmíves Kelemen balladája nyomában - Ezotéria | Femina. A színpad üres, nincsenek rajta díszletek. Csak fények és egy jókora, kerekeken gördülő állvány - falépítő, várépítő szerkezet, illetve maga a vár. Attól függően, éppen miféle szerepet tölt be. Fölcsendülnek az első hangok, megmozdulnak az építők - a legendák és mítoszok megfoghatatlan korában járunk, az eredő időben, melyben bűn és ártatlanság egyaránt megszületett. Időtlen korban, amelyet aktuálissá tesz a zene, az öltözék és a színpadon konkrétan létező, átvitt értelemben is mindennap megtapasztalható (ember)áldozat. A sztori mindenkinek ismerős, az író további szálakat fűzött hozzá. Ezek által nemcsak a kommunista diktatúra lélektani jellegzetességeit fedezhetjük fel, hanem napjaink korát is - a csordaszellemet, a gyávaságot, a kapzsiságot, a meghasonlást.
Teljes balladákat, vagy verseket nem szokás utcai műalkotásba önteni, közel hat évtizeddel ezelőtt azonban megszületett a ritka kivétel. A Kőmíves Kelemen és társai tettét elmesélő történetet minden magyar diák ismeri, pedig a népballada nem épp könnyű, vagy vidám történetet hordoz: a Déva várát építő kőműveseknek ugyanis emberáldozatot, Kelemen feleségét kellett feláldozniuk ahhoz, hogy a várat sújtó, a nappal felépült falrészeket éjszaka ledöntő átok megszűnjön. Alföldi Róbert eléri a célját a Kőműves Kelemennel | cultissimo.hu. A XVI. század végén, Erdélyben született mű szerzője ismeretlen, nyelvezete régies, története azonban egy, a középkor évszázadaiban széles körben ismert babonát közvetít, hiszen a természeti csapásoktól, átkoktól, vagy épp rossz szerencsétől félő emberek termény-, vagy állatáldozatokat mutattak be, de korábban több európai népről, így a szlávokról, a germánokról és a keltákról is születtek rituális gyilkosságokról beszámoló feljegyzések. A görög sorstragédiára hasonlító történetből sajnos nem derül ki, hogy miért épp az építők egyikének felesége lesz az ideális áldozat, de a befejezés szerint a kőművesek egyikének ötlete beválik, így megszülethetett a természetesen a valóságban létező dévai vár: A vár 2007-ben / fotó: Haiducul Az ókor óta számos erődítménynek otthont adó hegyen végül a tatárjárás után született meg a mai vár alapja, melyet a XV.
Egy másik lehetőség az építőáldozatra, hogy beköltözéskor valamilyen állatot öltek áldozatként, például egy tyúk nyakát a ház küszöbén vágták el, vérével pedig körbecsöpögtették az épületet. A harmadik lehetséges megoldás volt, hogy valamilyen állatot vagy állati eredetű terméket, húst, tojást befalaztak a házfalba. Régészek öreg parasztházak falaiban találtak is edényeket, állatcsontvázakat, ami erre a szokásra utalt. Arra, hogy valaha is élő embert vagy megölt ember maradványait falazták volna egy épületbe, az elmúlt évszázadokból, Európából egy eset sem ismeretes, így feltehetően Déva várának balladája sem valós eseményt mesélhet el. Erdélyben volt azonban egy szokás, mely szerint a ház mellett elhaladó emberek árnyékát mérték meg, és a méret vevésére használt kákát falazták be a házba. Talán ez a szokás és az említett állatáldozat összeházasítása szerepelhet a Kőmíves Kelemen balladában. Napjainkban az épülő házak falaiba legtöbbször időkapszulát helyeznek el a következő generációknak emlékül, de rózsafüzért, esetleg pénzt is rejtenek olykor az alap, illetve a téglák közé.
Alapanyag egészen biztosan lett volna hozzá, és milyen jól nézne ki egy Tisza melletti város iskolájának falán Petőfi Sándor hasonló eszközökkel megjelenített, Tiszáról szóló verse?
Dr. László Gábor reumatológus és fizioterápiás főorvos válasza Tisztelt Asszonyom! A képek sorrendje kicsit zavaros, de remélem jól értem a történetet. Sajnos ez egy súlyos sérülés, úgynevezett hármas bokatörés, melynek a gyógytartama hosszú, és a gipszlevétellel nem ér véget. A hármas bokatörés tulajdonképpen három törés, a három águ villa alaku boka mindhárom ága letört. A sebész elégedett a boka jelen állásával, azt jelenti, hogy sikerült jó tengelyállást létrehozni (vagyis a lábszár tengelye közel van, vagy megegyezik az élettanilag elfogadható tengellyel). Dr. Gábor László: Épületszerkezettan III. (Tankönyvkiadó Vállalat, 1971) - antikvarium.hu. A csontok ebben a helyzetben fognak összeforrni reményei szerint. A fájdalom akkor fog jelentősen csökkeni, ha a csontosodás mértéke miatt a törésben már nem lesz mozgás. Ez fokozatosan jön létre és hosszú hetekig eltarthat. A második lépés a mozgás rehabilitációja lesz, a harmadik a terhelhetőség növelése. Még sok munka vár önre, de ne adja fel! Szükség lehet fájdalomcsillapítóra, főleg ha a fájdalom az alvást zavarja, vagy minden mozdulat fáj.