(…) Valójában a Balázs az egy szakasz volt az életemben, de tudom, hogy merre fele kell most már tartanom, és mi az, amit szeretnék ezután. És nagyon hiányzik a családom, Laci és Lacika " – vallotta be őszintén a 29 éves táncművész Dominikán. A Blikk megszólaltatta az időközben már hazatért Széphalmi Juliskát a Dominikán tett vallomásával kapcsolatban. Mint kiderült, az érzelmi hullámvasút a celeb versenyző hazatérése után sem ért véget számára, mivel nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan remélte, volt párja ugyanis továbblépett. " Amikor az adásban azt mondtam, nekem Laci és Lacika a családom, azt valóban úgy gondoltam. (…) Akkor azt gondoltam, ha hazajövök, szeretném újra megpróbálni. Megmenteni a házasságomat, hogy ismét családban élhessünk. Aztán szembesültem a rideg valósággal, hogy mi minden történt, amíg én távol voltam. Lacival már nem vagyunk együtt, de nagyon fontos ember az életemben " – árulta el a bulvárlapnak Széphalmi Juliska. The post Széphalmi Juliska a Survivor alatt még meg akarta menteni a házasságát, de közben Sánta Laci már továbblépett first appeared on nlc.
Széphalmi Juliska vissza akar térni exférjéhez Széphalmi Juliska a túlélőshow forgatása alatt belátta, hogy férje és kisfia jelentik számára a családot, ő pedig – hiába van új párkapcsolata – a családjához szeretne visszatérni. Juliska nem tudta megmenteni a házasságát a Survivor után Igazi érzelmi hullámvasút volt a Survivor Széphalmi Juliska számára, aki a túlélőviadal forgatása alatt rájött, szeretné megmenteni a házasságát. Így aztán hatalmas csalódásként élte meg, amikor a finálé előtt a vetélytársaival találkozhattak egy családtagjukkal, szerettükkel Dominikán, de nem a kisfia, Lacika hanem, a párja, Nagy Balázs…
( A legfrissebb hírek itt) Elias (Carl Anton Koch) megviselt arca rögtön a film elején jelzi, durva megpróbáltatásokon ment keresztül a kisfiú / Fotó: Netflix Ezt követően egy hosszú visszaemlékezést kapunk, amely a közel kétórás játékidő nagy részére kiterjed, és bemutatja, hogyan esett egymásnak egy elszánt vámpíranya és néhány gépeltérítő, 10 ezer méter magasban. Nadja (Peri Baumeister) azért szállt fel a New Yorkba tartó járatra, mert azt remélte, hogy egy amerikai orvos meg tudja majd gyógyítani betegségéből, ami külső szemmel leukémiának tűnik. A fedélzeten aztán elszabadul a pokol, amikor a gépeltérítők akcióba lendülnek, a nőnek pedig el kell döntenie, hogy átadja-e magát "állatias" ösztöneinek, azt remélve, hogy le tudja gyűrni a rosszfiúkat. A Vérvörös égbolt legismertebb arca Dominic Purcell, akit a legtöbben A szökésben láthattak / Fotó: Netflix A Vérvörös égbolt érdekes, és eddig sosem látott egyveleg lett. Egyrészt kapunk egy kis Die Hardot, hiszen ebben az esetben is egy zárt térben – ezúttal toronyház helyett egy repülőgép fedélzetén – zajlik az akció és a kergetőzés a bűnözőkkel.
A legnagyobb sztár kétségkívül Dominic Purcell, aki a Szökés óta nem igen vett részt nagysikerű filmes produkcióban, ám még így képes hozni egy egész magas szintet, így a jelenléte a többséghez képest üdítő volt. A főszereplőt alakító Peri Baumeister teljesen jól hozta mind az emberi, mind a vámpír énjét, és a fiát alakító színész is teljesen hiteles volt, még ha sokszor idegesítő is néhány cselekedete. Egyes karakterek, különösen a főgonosz vállalhatatlanul ripacs játéka végig irritált. ALexander Scheer, mint Eightball. Kredit: NETFLIX © 2021 A Vérvörös égbolt kétségkívül másodkategóriás film, azokból viszont a jobbik fajta. Egyes részein egészen élvezhető és képes némi feszültséget és izgalmat teremteni, ám újra és újra előjönnek a B-filmes jegyek. Különösen a film utolsó harmada során, valamint a kicsit kínos befejezésnél, amik lerombolják az addig épített reményeket. Sokat ne várjunk tőle, ám egy esélyt megérdemel.
Vérvörös égbolt: Égetnivaló szemét (kritika) 12:06 | Mafab - kritika égbolt Kb. ötödszöri nekifutásra, ideges ide-oda fészkelődéssel, és a film közepétől méla undorral néztem ezt a filmnek nemigen nevezhető valamit. Komolyan mondom, a modern filmgyártás egyik kellemetlen végterméke, amit nem hogy nem értettem, de kérem, tegye fel a kezét, aki ezt a filmet megfejti nekem. Nem elég, hogy össze-vissza (ötlettelenül és semmitmondóan) ugrálunk az időben, egyszerűen az alapkonc...
A Vérvörös égbolt főhőse megtartja emberi értékrendjét, képes szeretetet és ragaszkodást érezni emberi fia irányába, anyai ösztönökkel párosult védelmi reflexeit ezen érzések szolgálatába állítani, és ami a legfontosabb, megtanul uralkodni az eredendő vérszomján, hogy kordában tartott természetének ártalmas formái ne akadályozzák a gyógyulás irányába tett erőfeszítéseit. A Vérvörös égbolt legnagyobb tanulsága az, hogy míg a vérszomj kordában tartható, az emberi gyarlóság egyáltalán nem, az továbböröklődik és megsokszorozódik az öröklét során, és nem mindenki képes elviselni azt a nyomást, amit a halhatatlanság az alap emberi jellemre rátelepedve megkövetel. A szereplőgárdában nem találni ugyan kiugróan ismert nevet, legfeljebb A szökés -sel ismertté vált Dominic Purcell neve lehet az átlag tévénézőnek is ismerős, mégis elég jól sikerült a különböző karakterekre alkalmas színészeket összehalászni. Mind a főszereplők, mind pedig a társadalom heterogén jellegét bemutató mellékkarakterek hitelesek: az akadékoskodó idős házaspár, a karrierista tőzsdecápa, az összeesküvéselmélet-hívő öregúr, és a közel-keleti származása miatt automatikus előítéletekkel illetett tudós is mind a hétköznapok jellemző embertípusa, a szomszédjaink, munkatársaink, vendégeink és üzleti partnereink.
Szerencsétlen Finn egy olyan srác, akinek nemhogy a szülei nem hisznek, de még a legjobb barátjaként bemutatott Lena (Lea van Acken) sem feltétlenül. Normális tinédzser akar lenni, úgyhogy serényen szedegeti a pszichiáter által felírt gyógyszereket, ám a helyzet nem akar javulni, sőt, egyre durvább hallucinációkkal kell szembenéznie. Vagy lehet mégsem képzelgéseket lát csak? Már csak azért sem folytatom tovább spoilerekkel a cselekmény ecsetelését, mert az egyetlen dolog, ami jól működik ebben a filmben, az maga a rejtély. Egész ötletes módon keresztezték a tudományosságot az okkultizmussal, amit megfejeltek némi démoni ijesztgetéssel. A probléma ott kezdődik, hogy ehhez a gerinchez nem sikerült értelmes karaktereket írni, így azokat tényleg úgy mozgatják a rendezők, ahogy kényük-kedvük tartja. És én elhiszem, hogy a mai tizenévesek még kiszámíthatatlanabbak, mint amilyen a mostani 30-as korosztály volt egykoron, melynek táborát én is erősítem, ám azért a józan ész hiányát nem feltételezném a részükről.