Ratio Educationis, a nevelés és oktatásügy rendje - Bibliofil kiadás 18. 000 forint Price: 18. 000 forint A vásárláshoz regisztráció szükséges. A postaköltséget a kiadó átvállalja A Ratio Educationis néven ismert tanügyi rendelet nyomtatásban 1777-ben jelent meg Bécsben, latin nyelven. Noha a címlapon az Első kötet (Tomus I. ) megjelölés szerepel, a szövegben is több helyen jelzett második (és harmadik), részletező kötet nem készült el, a mű így teljesnek tekintendő. Kossuth Lajos rövid életrajza - Magyar történelem - Történelem - Antikház Antikvárium. Virág-nyelv - táblaborítós A székesfehérvári Klökner nyomdában 1874-ben jelent meg a Virág-nyelv című kis kötet, mely címének megfelelően az egyes virágokba rejtett üzeneteket mondja el kedves versikék formájában, színes virágképek kíséretében. A kis kötet rendkívüli ritkaság, ez a képes kiadás közkönyvtárakban nem található, a kiadó a sajátján kívül más példányról nem tud. Virág-nylev - bőrkötéses Most ennek a kötetnek a 136 oldalas, 75x100 mm nagyságú hasonmását adjuk közre, 500 kézzel számozott példányban, melyből 401 példány díszes keménytáblás kötést, 99 példány aranyozott egészbőr kötést kap, utóbbi arany élmetszéssel.
Kossuth Lajos rövid életrajza Szerző: Lukács Lajos, Mérei Gyula, Spíra György Kiadó: Művelt Nép Kiadás éve: 1952. Kiadás helye: Budapest Oldalszám: 235 + 17 Sorozat: Magyar Történelmi Társulat 17 tábla illusztrációval. A kötetben aláírt minőségellenőrző cédula. Kiadói félvászon kötésben, jó állapotban. Anekdota: Kossuth Lajos ifjúságából Tizennégy éves lehetett Kossuth, midőn egy szép nyári délután egyedül ment el sétálni. Ifjú ábrándokba merülten ballagott az erdő kanyargó gyalogösvényén, midőn hirtelen erős vihar támadt. Nem volt egyéb menedéke, mint az erdőszéli cigánykunyhó. Gyorsan ide futott. A cigánycsalád szívesen fogadta a váratlan jövevényt. Sőt a vajda anyja, egy őszbevegyült, töpörödött vén cigányasszony, arra kérte, mutassa tenyerét, majd kiolvassa belőle jövendőjét. S égrengés, villámcikázás között a vén cigányasszony ekként jósolt: - Nagy jövő vár az ifjú úrra. Nemsokára eljön az idő, amikor hírnév, dicsőség fogja környezni, s az országnak szabadítója lesz. (Tóth Béla: Magyar anekdotakincs) (Biz.
Időben egészen a 18. századig szaladtunk vissza, hiszen ez az a kor, amikor a parasztság nagyjából egységes képet alkotott Európában. Megtudtuk, hogy kétféle értékrend és táplálkozási kultúrát különít el a szakma, ami nagyon sokáig jellemző volt a kontinensen. Az egyik a déli, vagyis a mediterrán értékrend volt, amit a római civilizációból eredeztetünk, a másik, az északi barbár táplálkozási kultúra. Amíg a mediterrán kultúrában a civilizáltság volt a legfőbb értékrend, a szántóföld a kultúrtáj, fő táplálék a gabona, az olaj és a sajt, italuk a bor, addig az északi kultúrában az erőkben történő vadászat, a húsevés, a zsír használata, a vaj, a túró és a tej voltak a kiegészítő táplálékok, italuk pedig a sör. Mi volt jellemző a paraszti táplálkozásra mai szemmel nézve? Sokkal egyhangúbb volt az étkezés, kisebb volt a választék, szezonális volt az ételek elérhetősége, ezért nagyobb szerepet kapott a tartósítás. Szemléletes fotókat láttunk Brueghel, a flamand festőalkotásaiból, még a legapróbb részleteket is megfigyeltünk egy-egy festményen.
(közben arra figyeljünk, nehogy vékony legyen a hús, és kiszakadjon, mert akkor kifolyik sütés közben a töltelék) Ezután a hús mindkét oldalát sózzuk, majd a kiterített húsra kenjük rá a tölteléket. Ezután tekerjük fel, majd hústűvel zárjuk le, hogy sütés közben ne nyíljon szét, és ne folyjon ki a töltelék. (ízlés szerint pl. Pszichowellness-konyha: Kenyeres töltelék önálló ételként azaz bagolysajt. spárgával is átköthetjük a megtöltött húst) Egy nagyobb tepsit kenjünk ki vékonyan zsírral, öntsük bele a vizet, helyezzük bele a megtöltött húst, szórjuk meg az ételízesítővel és a fűszerekkel, majd fedjük le a tepsit alufóliával. Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten, kb. két óra alatt pároljuk puhára a húst. Ezután vegyük le a fóliát, öntsük le a párolóvizet, majd kanalazzuk a hús mellé a sertészsírt, tegyük vissza a sütőbe, és süssük szép pirosra. (sütés közben többször locsoljuk meg a zsírral) Amikor a hús szép pirosra sült, egy kanállal merjük ki a tepsiből a zsírt, és a tepsiben hagyjuk teljesen kihűlni a húst. (Én előző nap megsütöttem, majd másnap szépen feltudtam szeletelni) Tálaláskor a felszeletelt töltött húst ízlés szerint kínálhatjuk pl.
Sózzuk és alaposan borsozzuk. Majd az egészet alaposan összedolgozzuk. Egy kisebb tepsit kikenünk egy evőkanál zsírral. A masszából az edényben két rudat alakítunk ki, s a maradék zsírt rákenjük a tetejükre. Középesen meleg sütőben addig sütjük, míg a tetejük megpirul. A tepsiben egy kicsit hűlni hagyjuk, majd vastagabb szeletekre vágva tálaljuk.
A bagolysajt elnevezést a gyerekeim adták ennek az ételnek még óvodás korukban. Nem is tudom, hogyan nevezik egyébként. Én csak felnőtt koromban, itt, Baranyában találkoztam vele. Anyám konyháján csak hús (dagadó vagy csirke) töltelékeként létezett. De szerintem vállalható étel ez önmagában is, bár távolról sem diétás viszont pénztárcakímélő. Melegen sült hús mellé köretként vagy akár főzelékhez feltétként adható. De hidegen is népszerű nálunk egyéb hidegvacsorára valókkal. Úgy az igazi, ha van pecsenyezsírunk, azaz olyan zsír, amelyben előzőleg pecsenyehúst sütöttünk. Csirkemájas tepsis töltelék recept. Hozzávalók: 60 dkg szikkadt kenyér, 3 fej vöröshagyma, 4 tojás, 2 csokor petrezselyemzöldje, 3 evőkanál pecsenyezsír, só bors. Elkészítése: A kenyeret nagyobb kockákra vágjuk, beáztatjuk, a hagymát apróra vágjuk, és 1 kanál zsíron egy nagyobb edényben megpároljuk. Levesszük a tűzről. A petrezselyemzöldjét apróra vágjuk, s hozzákeverjük a hagymához. A kenyeret alaposan kinyomkodjuk, s ezt is az előzőekhez tesszük. Ráütjük a tojásokat is.
franciasalátával, krumplisalátával..... vagy éppen ízlés szerinti körettel. forrás: Ha tetszett, kedveld: | Ha nem tetszett, írd meg miért nem!