Ez a publikus lista minden látogatónk számára elérhető.
Írta: Claudio Monteverdi – Dinyés Dániel – Závada Péter – Szabó-Székely Ármin Lax Éva fordításának felhasználásával Néró akarja Poppeát. A császárt nem lehet visszautasítani. Mindenkin és mindenen átgázol, hogy a kétes hírű nőt maga mellett tartsa. Senki nem korlátozhatja az akaratát. Poppea meglátja a helyzetben a lehetőséget: császárnő akar lenni. Sisi és Ferenc József kiállítás nyílt a Mátyás-templomban. És egyetlen túlkapás száz másiknak nyit utat. Monteverdi háromszáznyolcvan éves operája és a most készült átirat is ezt a kérdést teszi fel: Mi az a kiismerhetetlen, különös erő, ami egymás felé hajtja az embereket? Omnia vincit amor.
[3] Ugyanebben az írásban az előzmények, előkészületek és a koronázás menete is részletesen olvasható. A dombormű középpontjában Andrássy és a hercegprímás a térdeplő uralkodó fejére helyezi a magyar koronát. Jobb oldalon egyházi méltóságok kaptak helyet, balról Erzsébet és Deák Ferenc alakja látható, Erzsébet itt még koronázása előtt várakozik, bár ez a visszahúzódó pozíció nem igazán illik az elképzelhető és gyakran ábrázolt ünnepélyességbe. Másrészt Deák Ferenc a valóságban nem volt jelen, nem ment el az eseményre (ld. "előzmény" lap, Pótó János kiegészítése). Valószínűleg ábrázolt személye itt/így képviseli politikai szerepét – esetleg épp hiányát az ünnepélyen. Források: [1] Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez (1939. ) [2] N. Kósa Judit: Lejárt hősök a szoborraktárban [3] Klettner Csilla - Tuza CsillaFerenc: József megkoronázása (M. Nemzeti Levéltár, 2012. 06. 05. ) --- Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái (Budapesti Statisztikai Közlemények 69/1)A budapesti szobrok és emlékművek története; előfizetéssel:
Einstein elmélete szerint a tér és az idő abszolút létezők, de nem függetlenek egymástól, hanem az úgynevezett téridővé egyesülnek. A tömegek nemcsak meggörbítik maguk körül a téridőt, hanem a nagy forgó tömegek meg is csavarják. A téridő előírja az anyag számára, miként mozogjon, az anyag, vagyis a tömegek nagysága, eloszlása és forgása viszont megszabja a téridőnek, miként görbüljön és csavarodjék. Einstein univerzumában a gravitáció nem más, mint a téridő görbülete. Míg a testek egymás hatására történő mozgását Newton gravitációelmélete a közöttük fellépő, a tömegükkel arányos vonzóerővel magyarázza, a relativitáselmélet ezt a téridő görbületének tudja be. Ha Föld körüli pályára állítunk egy pörgettyűt, akkor annak forgástengelye követi a helyi téridő görbületét és csavarodását. Így születtek a csillagok fényei az univerzumban - IN. A jelenséget a 2004-ben pályára állított Gravity Probe B műholdon elhelyezett pörgettyűk forgástengelyének évenként néhány ezred ívmásodperces elmozdulásának mérésével kimutatták. A kapott eredmények megfeleltek az általános relativitáselmélet előrejelzésének.
A poszt-posztmodern kor emberét számos lényeges kérdés foglalkoztatja. Például: hogyan keletkezett és változott az univerzum az ősrobbanástól napjainkig? Vagy hogy: mennyi üzemanyagra van szükség a csillagközi utazáshoz? De mire jó mindez a tudás, ha közben azt sem tudjuk, mekkora lyukon fér át egy egér? Matthias Wandel kanadai mérnök, amatőr barkácsmester a fejébe vette, hogy megtalálja a választ, és megtette, amiről más csak álmodik: vett egy darab fát, fúrt bele néhány különböző átmérőjű lyukat, a lyukak mögé mogyoróvajat kent csalinak, majd a rendelkezésére álló kísérleti alany segítségével kiderítette: a legkisebb lyuk, amin egy átlagos méretű egér még átfér, egészen pontosan 17 milliméter átmérőjű, de ahhoz az egérnek már nagyon össze kell szednie magát. A legrégebbi csillagok segítenek Mondja el, mekkora az Univerzum. Íme a bizonyító erejű videó: Wandel másik nagyívű kísérletében a rágcsálók labirintusokban való tájékozódási képességét vizsgálja. Viszonylag egyszerű barkácslabirintussal kezdi, amiben útnak indít egy egeret és egy cickányt is, borítékolható eredménnyel.
Lépjen be a J-régió Asymptotic Giant Branch (JAGB) csillagaiba, amelyek egy különleges fajta vörös óriás sok szénnel a légkörükben. Hogyan segítenek a JAGB sztárok? Úgy tűnik, hogy közel szabványos fényerővel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy összehasonlíthatjuk az általunk mért fényerőt azzal a fényerővel, amelyről tudjuk, hogy ki kell számítani a távolságot. Ezt a mérést a galaxisuk recessziós sebességével kombinálva megbecsülhetjük az univerzum tágulási sebességét a szupernóváktól és a kozmikus mikrohullámú háttértől függetlenül. 'Empírikusan megfigyeltük, hogy ezek a csillagok galaxisról galaxisra ismert belső fényességgel rendelkeznek' - mondta Abigail Lee asztrofizikus, a Chicagói Egyetem végzős hallgatója, egy új tanulmány vezető szerzője, amely a JAGB csillagok tágulási sebességének mérésére való felhasználását vizsgálja. Bónuszként a JAGB csillagok általában nagyon fényesek, így a csillagászok nagyon távoli galaxisokban is észrevehetik őket. Ez a technika még gyerekcipőben jár, és sok keresztellenőrzést és érvényesítést igényel mielőtt segítene feloldani a Hubble-állandó modern feszültségét.