A bécsi kongresszus A n apóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus 1814-ben ült össze, a győztesek, Poroszország, Oroszország, Ausztria, Anglia vezetésével, a szövetségesek és az európai államok vezetőinek részvételével. Záróokmányát 1815. június 9-én írták alá. A nagyhatalmak több mint húsz esztendőt töltöttek az első francia forradalom leverésével. Bécsi kongresszus. Azóta legfőbb vágyuk volt, hogy megakadályozzák egy második francia, vagy ami még nagyobb katasztrófa lett volna, egy hasonló jellegű európai méretű forradalom kitörését. E cél érdekében átrendezték Európa térképét, visszaszorították Franciaországot régi határai közé, Belgiumot Hollandiához, Norvégiát Svédországhoz csatolták. Poroszország Szászország és Vesztfália egy részével gyarapodott. Fenntartották a német területek széttagoltságát: 38 állam laza szövetségeként osztrák elnöklettel működött. Ausztria visszakapta itáliai területeit, s érintetlenül hagyták ez utóbbi megosztottságát is. Lengyelország ismét részekre szakadt. Anglia megőrizte tengerek feletti uralmát, s nem akadt ellenfele a gyarmati terjeszkedésben.
[galeria_kep_35177] A hatalmi ellentétek és az egyensúlyra törekvés miatt azonban ez nem sikerülhetett tökéletesen, számos esetben területi változások történtek. A bécsi kongresszus által létrehozott rendszer fennmaradását az 1815. szeptember 26-án Párizsban megkötött Szent Szövetség és a két hónappal későbbi Négyes Szövetség biztosította. A Szent Szövetséget I. Sándor orosz cár kezdeményezte, akin vallási megszállottság lett úrrá, és azt hitte, hogy a francia forradalom és Napóleon uralma Isten büntetése volt, mert az európai uralkodók vetekedtek egymással. Az általa szerkesztett okmány szándékai szerint a krisztusi szeretet alapján nyugvó békét hozta volna el Európa uralkodóinak és nemzeteinek. Lovagkirály – Lovagkirály. A dokumentum szerint "... a három szerződő uralkodó egy igaz és feloldhatatlan testvériség köteléke által egyesítve, magukat honfitársnak tekintvén, egymásnak minden alkalommal és minden helyen segítséget és támogatást fognak nyújtani; alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben családapáknak tekintik magukat, és őket ugyanannak a testvériségnek a szellemében fogják kormányozni, melyek őket a vallás, a béke és igazság védelmére lelkesítik".
Szövetségünk célja a közösségi szellem erősítése, a környezet és a természet megismerése, megszeretése, a károk felismerése és a helyreállítás lehetőség szerinti segítése a természetes állapot megőrzése érdekében, illetve ahol szükséges. Összességében elmondható, hogy Szövetségünk szeretné elősegíteni az emberek szabad levegőn, természetben történő időtöltésének növelését, hiszen a mozgás, a friss levegő és a nyugalom elengedhetetlen feltétele az egészséges életmódnak. A természeti környezet a társadalom létezésének szükségszerű feltétele, az ember alapvető felelőssége, hogy vigyázzon rá. Minél szélesebb körben szeretnénk megismertetni érdeklődőinket a tervszerű vadgazdálkodással, mely környezetünk, illetve a természet védelmét is jelenti (óvjuk a vadat, illetve annak természetes élőhelyét). lépj velünk kapcsolatba Ember és természet Elválaszthatatlanok vagyunk. Őrizzük és felelősen gondoskodjunk a Földről! Az ember és természeti környezet közti közös harmónia az elmúlt évtizedekben egyre inkább megszakadt, ennek kiváltó okai között szerepel az elidegenedés, a technicitás kizárólagossá válása.
A Mathiász János Díj egy Kecskemét város által adományozott elismerés. A díj évente két személy vagy munkacsoport részére adományozható: "szőlő- és gyümölcsnemesítői, valamint honosítói tevékenység körében kiemelkedő gyakorlati és elméleti munkát végzők elismerésére, a mezőgazdaság jelentős fejlődését szolgáló tudományos, kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységek elismerésére, a mezőgazdaság és élelmiszeripar területein alkalmazott – példaértékű – új eljárásokat, korszerű módszereket megvalósító termelőknek, illetőleg az elterjesztésben sikereket elérő személyek elismerésére. Mathiasz oktatási portal.com. " [1] 2004 díjazottai [ szerkesztés] Magyar Károly a gyümölcstermesztés korszerűsítése területén kifejtett tudományos munkájának elismeréseként kapta Mikulás József Dr. Szakmaszeretete, elkötelezettsége, kutatásaiban elért eredményei, az oktatás területén kifejtett munkája alapján ítélte oda 2005 díjazottai [ szerkesztés] Milotay Péter Dr. a zöldségtermesztés területén, különösen a paradicsom és az uborkanemesítésben kifejtett tudományos munkájának elismeréseként Cserni Imre (Kecel, 1935.
Fontosnak tartjuk, hogy hiányszakmát tanuljon a gyerekünk? Aktuális hírek szerint hiányszakmákban a bevándorlást is megkönnyíti a kormányzat, legalábbis Ukrajnából. Ugyanezen szakmák tanulását is támogatják, ösztöndíjat lehet szerezni, ha valaki asztalosnak, péknek, kőművesnek, ápolónak tanul. De vajon motiválnak-e ilyen irányba a szülők?
Erre szükségünk is van, mert azért ne feledjük el a személyes kontaktust (most, ebben az esetben telefont) - sokat számít a mindennapjainkban. Van, ahova tudunk fordulni, segítséget, vagy csak útmutatást kérni. Ez is része annak, hogy győztesen kerüljünk ki ebből a helyzetből, mert csak győztesek lehetünk. A közösségünk, a magyar oktatási rendszerünk és mi mindannyian!