ICM Tisza-tó videó 02 - YouTube
A 2016-ban harmadik alkalommal? már Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivál néven? megrendezett programsorozat részeként a TO? PERA keretében három helyszínen, négy koncerten 158 művész szórakoztatta a több mint 850 résztvevőt. A TOUR D? Főtér / Tisza-tó. OPERA alkalmával 11 helyszínen, 11 előadáson 81 művész lépett fel, míg a BOAT D? OPERA 200 résztvevőjét tíz helyszínen, 10 minikoncerten 53 művész szórakoztatta. A háromnapos programsorozat vendégei között volt Michael Capasso, a New York City Opera igazgatója és Nicolai Riise, a Bergen Nasjonale Opera programigazgatója is. A tavalyi Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztiválra komponálta Czomba Imre, Malek Miklós és Grósz Arthur zeneszerzők, valamint Orbán Tamás szövegíró a fesztiválhimnuszt, amelynek ősbemutatóján Rost Andrea énekelt, és mellett a szegedi Klúg Péter Iskola 18 siket és nagyothalló tanulója jelnyelven tolmácsolta a produkciót. Találkozzunk július utolsó hétvégéjén! Az idei Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált 2017. július 28-án, 29-én és 30-án rendezik meg a Tisza-tó körül.
A részletes keresésért kattints ide: Keresés
A Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált Debreczeni Ildikó álmodta meg a csodálatos természet, az aktív pihenés és a kultúra ötvözésével. A cél a minőségi kultúra összekapcsolása az egészséges életmóddal, valamint a Tisza-tó természeti adottságainak, madár- és állatvilágának megismertetése a nemzetközi és a hazai közönséggel. Jakus Anita Jakus Anita programigazgató elmondta: a projekt egy céges csapatépítő túrával kezdődött 2014-ben, melyet megannyi pozitív visszhang követett a résztvevők és a támogatók részéről egyaránt. Negyven éve jött létre a Tisza-tó | Híradó. Ekkor egy körülbelül 50 fős, munkatársakból és barátokból álló társaság tekerte körbe a Tisza-tavat. A 67 km-es távba ekkor három megállót iktattak be, ahol operaénekesek minikoncertjei során pihenhették ki az út fáradalmait. Ezen esemény folytatásaként rendezték meg 2015-ben a II. Tour D? Opera Tisza-tavi kerékpártúra névre keresztelt egynapos programot. A nyilvánosan meghirdetett rendezvény során a több mint 250 résztvevőnek 11 megálló alkalmával 11 minikoncerten összesen 87 művész hozta el az opera, táncművészet, illetve a kamarazene világát.
Régebben sokan a csuka miatt jártak le a tóhoz, de manapság süllőből több akad a horgukra, mint csukából – tette hozzá a horgászegyesület elnöke. A Tisza-tóról elmondható összességében, hogy az ember elkezdte, a természet pedig befejezte. Wgy semmivel össze nem hasonlítható vízi világ jött létre a technika adta lehetőségből.
Pásztori Múzsa, segíts! szerelemről zengjem a dalt már, karmol folyton a bú, új fájdalom űz a világban, mindig, újra csak új! elpusztulok itt hamar én is. Görbén nőnek a fák, sóbányák szája beomlik, falban a tégla sikolt; így álmodom én, ha elalszom. Radnóti miklós életrajza. Pásztori Múzsa, segíts! úgy halnak e korban a költők… csak ránkomlik az ég, nem jelzi halom porainkat, sem nemesívű szép, görög urna nem őrzi; de egy-két versünk hogyha marad… szerelemről írhatok én még? Csillog a teste felém, ó pásztori Múzsa, segíts hát! 1941. június 12.
Bemutatás Az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és tematikusan rendezve bemutassa a költővel foglalkozó érdekes weboldalakat. Kellemes böngészést kívánok!
– A katonák lelki veszteségét és fájdalmát jeleníti meg. Negyedik ecloga: – 1943. március 15-én í még van remény arra, hogy Magyarország elkerülje a háborút. – A vers a Hang (optimista) és a Költő (pesszimista) párbeszédére épül. – a Költő mondatai túlsúlyban vannak így a pesszimizmus lesz a vers fő hangvétele, hangulata. – A haláltudat és az életösztön viaskodik a költeményben. Radnóti Miklós: Eclogák | Magyar tételek. – A meghatározó erő a béke- és a szabadságvágy. – Jellegzetes motívumai: a szárnyas lélek, a zuhanás, a repülés. Ötödik ecloga: – 1943 novemberében Bálint György költő emlékére írja. – A természeti kép az emberi érzést, a baráti gyöngédséget eleveníti meg. Hetedik ecloga (1944 nyara): – Lágerben írt első költeményének tartják – a hitveshez, a kedveshez, Gyarmati Fannihoz szól – Hexameteri hét-, hat- és ötsoros szakaszokban festik a tábor képeit és a költő vágyait. – Visszatérő fordulata a "látod-e" megszólítás; bizalmas, csöndes hang, a csak egy emberhez szóló beszéd, amely a szerelmi vallomás szavaival zárul – Minden szakasz önálló egység: elindít, kibont és lezár egy-egy képet, de a zárás egyben következő kép nyitását is előkészíti.
A monográfia szerzője, Ferencz Győző a Radnóti-filológia kiváló ismerője, az Osiris Klasszikusok sorozat Radnóti-köteteinek gondozója. A kötetben megrajzolja az életmű életrajzi hátterét, ugyanakkor korszerű irodalomtudományi módszerekkel elemzi Radnóti egész alkotói pályáját, annak minden műfaját, így elsősorban költészetét, de részletesen kitér műfordítói, prózaírói (benne naplóírói) és kritikusi tevékenységére is. Radnóti Miklós mellszobra – Köztérkép. Az elemzés nyomon követi a költő szellemi fejlődését, behatóan foglalkozik viszonyával a baloldali (kommunista) mozgalomhoz, a katolicizmushoz és a zsidósághoz. Költészetében végigköveti a haláltudat és életöröm kettősségének motívumait. A szöveget gazdag képanyag kíséri (fotók, dokumentumok, kéziratok), melynek egyes darabjai itt láthatók először.
Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát. Egyik legősibb költői formához tér vissza, amely a humánum őrzését jelenti a barbár, fenyegetett világban. Ecloga: bukolika, pásztori költemény, Theokritosztól ered a műfaj, az ő bukoliáira jellemző a hexameteres forma, kizárólag pásztori életeket mutatott be idillien, majd Vergilius írt az idillek mintájára hexameteres költeményeket, melyek az Eclogae címmel váltak ismertté. Idővel az idill és az ekloga összemosódott és általánosabb értelemben a természetben ártatlanul és boldogan élő ember eszményített ábrázolását jelentette. Az idill vagy idillikus a kellemesen harmonikus állapotokat jelöli, s a feszültséget oldó ábrázolással azonos. De kifejezhet az idill boldogságkeresést is. Radnóti verseiben nem önmagában jelentkezik az idill. Újmódi énekeit expresszionista lendület járta át, tartalmazott mozgalmi és népies motívumokat is. Radnóti Miklós: Harmadik ecloga | catherina forest. Kassák Lajos és Füst Milán versei hatottak rá elsősorban. A szabad vers kötetlen, bár ez ellentmond önmagának, a vers ugyanis nem kötetlen, hiszen ez különbözteti meg attól, ami nem vers.
Pásztori Múzsám, légy velem itt, bár most csak egy álmos kávéházban ülök, odakinn fut a fény, a mezőkön némán túr a vakond, kis púpjai nőnek a földnek és széptestü, fehérfogu barna halászok alusznak hajnali munka után a halas ladikok sikos alján. Pásztori Múzsám, légy velem itt is e városi berken, hét ügynök ricsajoz, de e hét se riasszon el innen, most is, hidd el, a gond üli szívüket, árva legények… s nézd azokat jobbról, mind jogtudor és furulyázni nem tud ugyan közülük már senki, de hogy szivaroznak! Légy velem itt! tanitok s két óra között berohantam elmélkedni a füst szárnyán a csodás szerelemről. Mint a kiszáradt fát egy kancsali, csöppnyi madárfütty, ujraszül, azt hittem s fölemelt a magasba, az ifjú régi tetőkre, a vágy kamaszos vadonába röpített. Radnóti miklós életrajza röviden. Pásztori Múzsa, segíts! Most róla rikoltnak a hajnal kürtjei mind! párás teli hangon zengik alakját, hogy süt a teste, szemén hogy villan a nyurga mosolygás, ajkán táncos, okos léptekkel hogy jön a sóhaj, hogy mozdul, hogy ölel, hogy nézi a holdat az égen!
Ez az első itt íródott eklogája. A vers levél formájú, elmarad a párbeszéd. Témája szerelmes vers, ugyanakkor korrajz a fogolytábor viszonyairól. Alaphangja elégikus. A vers szerkezetileg 6, rövidebb-hosszabb versszakokból áll. Ötször szólítja meg a versben a feleségét. A munkatábor valóságának és az álmoknak az ellentétére épül. Radnóti igazán nagy költővé, élete utolsó éveiben, a halál árnyékában vált. Radnóti annyira biztos volt halála bekövetkeztében, hogy úgy élt tovább, mintha az máris beteljesedett volna.