Egyszerű ügyintézés Egyszerűen vásárolhat bútort interneten keresztül. Több fizetési mód Több fizetési módot kínálunk. Válassza ki azt a fizetési módot, amely leginkább megfelel Önnek. home Bárhol elérhető Vásároljon bútorokat a bolt felesleges felkeresése nélkül. Elég párszor kattintani.
shopping_cart Nagy választék Több száz különféle összetételű és színű garnitúra, valamint különálló bútordarab közül választhat thumb_up Nem kell sehová mennie Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van account_balance_wallet Jobb lehetőségek a fizetési mód kiválasztására Fizethet készpénzzel, banki átutalással vagy részletekben.
37. ábra A térfogati zsugorodás változása zónánként (Tilia argentea)
A nyírószilárdság könnyebben kialakul a hossztengelyre merőlegesen így érdemes ebben az irányban kialakítani a szerkezeteket. A repedések is elősegítik kialakulását, így különös odafigyelést igényel a faanyag kiválasztása és megmunkálása. Az utolsó szilárdsági jellemző a csavarószilárdság, mely az anyagra ható forgatónyomaték hatására jelentkezik. Ez a jelenség a faszerkezetnél csak elvétve figyelhető meg. Faipari ismeretek - Favédelem. Felhasznált irodalom: TASKOVICS P, Faipari anyagismeret, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2004 VERES R. - SZERÉNYI I. - BÁRSONY I., Faszerkezetek építése I., Szega Books Kft., Pécs, 2009 Forrás: Rubint Barbara- Sztányi Róbert: Fa- a természetes építőanyag Debreceni Műszaki Közlemények 2014/1 (HU ISSN 2060-6869) Tetszett a cikk?
0, 468 0, 525 0, 451 0, 452 0, 488 0, 524 0, 479 0, 544 Max. 0, 517 0, 557 0, 541 0, 63 0, 549 0, 862 0, 521 0, 603 Átlag 0, 494 0, 546 -9, 52 0, 503 0, 585 -14, 02 0, 531 0, 602 -11, 79 0, 504 0, 587 -14, 14 Szórás 0, 013 0, 009 0, 025 0, 028 0, 021 0, 077 0, 01 0, 019 Var. % 2, 73 1, 57 4, 89 4, 80 3, 98 12, 75 2, 01 3, 27 A statisztikailag nem homogén átlagok eltérései piros színnel vannak kiemelve, ill. aláhúzva 0, 400 0, 500 0, 600 0, 700 35. ábra A sűrűség változása zónánként (Tilia argentea) A 8. A fa mechanikai tulajdonságai - Favédelem. táblázat adatai ill. a 35. ábra alapján kitűnik, hogy a károsodott faanyag az ezüst hársnál mind a négy zónában rosszabb értékekkel bír mint az egészséges. A szignifikancia vizsgálat szerint is mind a négy zónában az eltérés lényeges. Ennek mértéke a károsodott és az egészséges között 10-15% körül mozog. Ez azt jelenti, hogy a gombakárosítás már elég intenzív. Az hogy mindegyik zónában jelentős csökkenés tapasztalható, azt jelenti, hogy a fertőzés a faanyagban már jelentősen elterjedt. A szórás százalékos értékeit figyelve megállapítható, hogy mind az egészséges és mind a károsodott faanyag megbízható a sűrűség tekintetében.
A fizikai jellemzők közül a sűrűség ill. a zsugorodás-dagadás meghatározására került sor. A fa egyik legfontosabb jellemzője a sűrűség, amelynek nagyságából, ha nem is teljes biztonsággal, de következtetni lehet a faanyag szilárdsági értékeire, keménységére, ill. felhasználhatóságára. A faanyag a vízvesztés és a vízfelvétel hatására megváltoztatja a méreteit, azaz zsugorodás és dagadás folyamata lép föl. A fának e közben létrejövő méretváltozása, a következményeket illetően annál kellemetlenebb, minél egyenlőtlenebbül megy az végbe. Az egyenlőtlen összeaszás ill. dagadás oka az, hogy a fák szöveti felépítése a különböző anatómiai irányokban nem egyforma. Ha figyelembe vesszük, hogy a sebzés hatására a faanyagban bizonyos módosulások fognak jelentkezni, mint pl. anyagberakódások, a gombakárosítások következtében fellépő sejtfallebontás, stb., akkor a faanyag sűrűségében változások várhatók az egészséges faanyaghoz képest. Építőanyagok | Sulinet Tudásbázis. Mindezek következtében a zsugorodás, ill. dagadás mértéke még jelentősebbé válhat, s így annak káros következményei is fokozottabban fognak jelentkezni.
Külső megjelenés A külső megjelenés a faanyagok azon tulajdonságait foglalja magába, amelyeket érzékszerveinkkel észlelhetünk. Ilyen a faanyag, színe, illata, a megmunkált fa tapintása, rajzolata. Ezek a fizikai tulajdonságok adják a fa esztétikai értékeit. A fa színe a fában lévő sejtfalalkotók (cellulóz, lignin) és a fa kémiai összetételének (csersav, festőanyagok) hatására alakul ki. A színre hatással van továbbá a nevelkedési körülmény, a talaj, a különféle feldolgozási technológiák. A fa valódi színe csak a száradás során válik teljesen láthatóvá és a használat során a sötétebb tónusú fa színe halványodik, míg a világosabb tónusú sötétebb lesz. A faanyag fényét a bélsugár tükrök fényvisszaverő hatása miatt, sugárirányban metszett faanyagon tapasztalhatjuk, azonban a megmunkálás és felületkezelés után ez a természetes fény eltűnik. A fa rajzolatát a makroszkopikus szinten bemutatott tulajdonságok és szerkezeti elemek eredményezik. A leglátványosabb rajzolatot az évgyűrűk adják. A keresztmetszeten az évgyűrűk koncentrikus körökben helyezkednek el.
Diplomamunka, Nyugat-magyarországi Egyetem, Faipari Mérnöki Kar, Sopron, 55 o. Sparke B. (1989) Fremgangsmåde til fremstilling af træ med blivende fleksibilitet, især til anvendelse som kantlister, møbeldele og lignende formål, hvor der stilles s tore krav til træets bøjelighed (Eljárás tartósan rugalmas faanyag előállítására részben élzáró anyagnak, bútoralkatrésznek és ahol igény van a fa hajlíthatóságára). Danmark Patentdirektoratet, 170364 sz. szabadalmi leírás, Dánia, 1–6. o. Szabó I. (2002) A fa hajlítása. In: Molnárné Posch P. Faipari kézikönyv II., Faipari Tudományos Alapítvány, Sopron, 60–61. o. Szabó I., Eckhardt L., Czél Gy. (2005) Energiatároló tömörített farugó. Magyar Szabadalmi Hivatal, 226783 sz. szabadalmi leírás, 2–5. o. Thomassen T., Ljorring J., Hansen O. (1990) Eljárás és berendezés fatömb összenyomására. Magyar Szabadalmi Hivatal, HUT63087A sz. szabadalmi közzétételi példány, 2–19. o. Volkmer T., A. Wagenführ, B. Buchelt (2001) Verfahren zur Herstellung von dauernd weichbiegsamen Holz sowie Einrichtung hierzu.
A fa szöveti szerkezetének vizsgálata 63 1. Mikroszkopikus anyagvizsgálat 65 2. Makroszkopikus anyagvizsgálat 67 A) Elsődleges makroszkopikus fafaj-meghatározók 68 B) Másodlagos makroszkopikus fafaj-meghatározók 71 C) Makroszkopikus fafaj-meghatározáskor követendő eljárás 72 VII. Tűlevelű fafajok jellemző tulajdonságai 75 1. Lucfenyő 77 2. Jegenyefenyő 77 3. Erdei- vagy borovi-fenyő 78 4. Feketefenyő 78 5. Vörösfenyő 78 6. Douglasfenyő 79 7. Sima-fenyő 80 8. Mammutfenyő 80 9. Cédrusfa 80 VIII. Hazai lomblevelű fafajok jellemző tulajdonságai 83 1. Kocsányos és kocsánytalan tölgy 85 2. Csertölgy 86 3. Szelídgesztenye 86 4. Akác 86 5. Eper 86 6. Szil 88 7. Kőris 88 8. Cseresznye 90 9. Dió 90 10. Nyír 91 11. Bükk 91 12. Platán 92 13. Gyertyán 93 14. Éger 93 15. Juhar 94 16. Hárs 94 17. Vadkörte 95 18. Vadalma 95 19. Nyár 95 20. Fűz 96 21. Vadgesztenye 96 IX. Trópusi fafajok 101 1. Balsa-fa 103 2. Palisander 103 3. Paldao 104 4. Makore 104 5. Avodir 104 6. Mutcnye 104 7. Abachi 105 8. Limba 105 9.