Megszólalt a színész a nagy vihart kavaró MMA-székfoglaló beszédéről. Mint mondja, azóta is nevet azon, menniyre betojtak a szavaitól. Mint korábban beszámoltunk róla, a minap tartotta meg Cserhalmi György a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) a székfoglaló beszédét, amelyben többek között azt mondta, olyan országban szeretne élni, ahol "a politika nem téveszti össze magát a tízparancsolattal, ahol hihetünk magunkban és hisznek nekünk". A színész kiállt a korábbi Színház- és Filmművészeti Egyetem mellett is, ahol szerinte az oktatás "okos, értékes, érzéki, európai" volt. Támadta azt az érvelést, amely szerint "az egyetemen nem termeltek hazafiakat, honfiúkat és honleányokat". Cserhalmi györgy beszéde videa. A beszéd elég nagy vihart kavart, az Index pedig elérte Cserhalmit telefonon, aki azt mondta, nem kívánja nyilvánossá tenni székfoglaló beszédének teljes szövegét, mert nem szeretné, ha bárki politikai szövegként használná. Hozzátette, nagyon nevet, amikor eszébe jut: "annyira betojtak a beszédemtől, hogy elhatárolódtak tőle.
A személyesség ereje lenyűgöző a színészetében. Teiresziasz, a jós az Antigonéban, ő a város közösségének igényét, véleményét fogalmazza meg. Szava nem söpörhető félre, mert szakmája legjobbjai közé tartozik: vitathatatlanul többet tud – mondta Porogi Dorka rendező. "Cserhalmi kiállása a régi SZFE mellett, a szépséges, szemtelen, nagylelkű székfoglaló beszéde a szakmáról való etikus és árnyalt gondolkodás és a felelősség legmagasabbrendű példája. (Hiszen a színház-szakmai össztudás, tapasztalat az örökségünk, és nem kinevezett vezetőről kinevezett vezetőre száll, hanem színészek, színházi emberek adják egymásnak tovább. ) Nagyon sajnálom, hogy most nem dolgozhattunk vele együtt, de mindennél fontosabb, hogy ne veszélyeztessük őt, hogy még sokáig legyen a közös munkára esély. Az előadásba pedig nem hívunk erre a szerepre helyette más vendégművészt. Cserhalmi györgy beszéde 2021. A társulat nélküle, másfajta módon próbálja meg megfogalmazni Teiresziasz bölcsességét és megkerülhetetlenségét" – tette hozzá a rendező. (Borítókép: Cserhalmi György.
Isten ne adja, hogy ebben a hazában újra bizonyítani kelljen, hogy ki a jó hazafi. (…) Kell a változás, de csak olyan, ami velünk átbeszélve, a mi egyetértésünkkel történik, minden más történés, nem csak hasonlít az erőszakra, hanem maga az erőszak, mégpedig a leggonoszabb időket idézi. Ne menjünk ebbe bele, ez egy rossz út rossz állomása, amely nem csak a jövőnkre hoz szégyent, hanem a múltunkra is, a jelent pedig elviselhetetlenné teszi". Cserhalmi György beszélt a Nemzetiről, a régiről és a mairól. Cserhalmi György székfoglaló beszéde az MMA-nál kritikusra sikerült - Blikk. A régiről, neves szeretett pályatársairól is, és mint mindennel kapcsolatban tett kritikus megjegyzéseket is. Aztán sok minden mellett szó volt az örök lázadásról, amely még most is jellemzi a hetvenhárom éves alkotót. A beszédet visszafogott taps fogadta. Nagy Viktor az MMA tagozatvezetője meg is jegyezte, hogy több ponton tudna vitatkozni a székfoglalóval és bizonyos kérdésekben nem ért vele egyet. Az MMA titkárságától kértük a beszéd teljes szövegét, de Cserhalmi Györgyre hivatkozva, aki korábban szóban hozzájárult a szöveg átküldéséhez, végül nem kaptuk meg.
Telefonon megkérdeztem a színész-rendezőt még a szövegküldési incidens előtt, hogy miért lépett be az MMA-ba, azt válaszolta, hogy mert ide hívták, másrészt ez volt a korábbi elnökségi tag, Sára Sándor rendező végakarata.
Abba fogunk belehalni, hogy ide születtünk, jegyezte meg, és József Attilát idézte: "S mégis, magyarnak számkivetve, / lelkem sikoltva megriad – / édes Hazám, fogadj szivedbe, / hadd legyek hűséges fiad! " Nagy Viktor, az MMA tagozatvezetője pedig megjegyezte, több ponton tudna vitatkozni a székfoglalóval és bizonyos kérdésekben nem ért vele egyet. Cserhamitól megkérdezte a lap, miért lépett be az MMA-ba, mire színész azt felelte, hogy mert ide hívták, másrészt pedig ez volt a korábbi elnökségi tag, Sára Sándor rendező végakarata.
Nagy Feró énekel a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének harmincadik évfordulója alkalmából rendezett Szabadságkoncerten, a budapesti Hősök terén 2019. június 16-án, az 56-os vértanúk emléknapján (Fotó: MTI/Mónus Márton) Harminc éve, amikor a budapesti Hősök terén újratemették 1956 mártírjait, én tizenkét évesen meg voltam róla győződve, hogy Nagy Feró, a Beatrice rockzenekar frontembere a legnagyobb punklázadó, akit ez a magyar ugar szülhetett. Nagyon nem is járhattam távol az igazságtól, hiszen a punk teljesen mást jelentett a nyolcvanas évek kommunista Magyarországán, mint a pihe-puha nyugat-európai kapitalizmusban, ahol a szórakoztatóipar része volt, míg idehaza börtönnel, de legalábbis tiltással fenyegető valóság. Így hát mi is lehetett volna egy nyiladozó elméjű kiskamasznak nagyobb királyság, mint hogy azt óbégassa a nagymuttertől elhappolt baboskendővel, hogy "Úgy érezte, szabadon él! ". Szabaccság, elvtársak! Szabaccságkoncert! | Magyar Hang | A túlélő magazin. Nagy Feró rendszerellenessége még a nyugati határhoz közeli megyeszékhelyen élő (nálunk a nyolcvanas évek végén már fogni lehetett az osztrák tévécsatornákat, amely tényleg maga volt a Nyugat) kiskamasznak is átélhető volt.
Orbán Viktor támogatottsága március közepére jelentősen emelkedett: az aktív magyar választók 61 százaléka mondta ugyanis azt, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni, Márki-Zay Pétert viszont csak 26 százalékuk – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából, amely az elmúlt 16 hét adatait összegzi. Az országosan reprezentatív kutatások 2021 utolsó hat, illetve 2022 első tíz hetében mérték fel azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnököt, illetve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltet az aktív szavazók hány százaléka szeretné kormányfői pozícióban látni. A válaszadók rendre abszolút többséget meghaladó arányban mondták azt, hogy Orbán Viktort szeretnék miniszterelnöknek, a kormányfő népszerűsége ráadásul az ukrán–orosz konfliktus kirobbanását követően ismét erősödni tudott: az őt támogató, aktív választók aránya az utóbbi két hétben 52-ről 61 százalékra emelkedett. A Publicusnál 35:33-ra vezet a Fidesz az ellenzékkel szemben | Magyar Narancs. Márki-Zay Péter támogatói köre 2021 novembere óta stagnál: 22-28 százalék mondta azt ugyanis a felmérésekben az elmúlt 16 adatfelvételkor, hogy őt szeretné miniszterelnökként látni – legutóbb 26 százalék.
A pártok külön-külön mért támogatottsága alig-alig változott. A Fidesz–KDNP 38 százalékon (+1%) áll, de 1 százalékponttal nőtt a Demokratikus Koalíció (12%) és a Jobbik támogatottsága (10%) is, az MSZP (3%), a Párbeszéd (2%) és az LMP (1%) támogatottsága változatlan maradt, 1 százalékponttal csökkent a Momentum Mozgalomé. A parlamenten kívüli Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom is 3–3 százalékon áll. Az ismeretlen preferenciájúak (nem tudja melyik pártra szavazzon, nem mondja meg, hogy melyik pártra szavaz, illetve semmiképp sem menne el) aránya 23 százalék, ami a legalacsonyabb érték 2019 januárja óta. Az IDEA Intézet azt írta, a putyini agresszió miatt kitört orosz-ukrán háború érdemben nem rajzolta át a politikai erőviszonyokat. Választási közvélemény kutatás. Mindkét nagy politikai tömb támogatottsága nőtt, a választók azon erők irányába mozdultak, amelyek érdemben tudják a politikai történéseket befolyásolni. A választások előtt három héttel a teljes népesség vonatkozásában újra nyílttá vált a küzdelem, de a fideszes szavazók elszántsága jelentősen meghaladja az ellenzékiekét.
Várhatóan a Fidesz–KDNP nyeri a 2022-es országgyűlési választást, a kormánypártok 121 mandátumot kapnak a Medián felmérése szerint – mondta Hann Endre, a közvélemény-kutató ügyvezető igazgatója vasárnap az urnazárást követően, az RTL Klub műsorában. Hann Endre hozzátette: utolsó felmérésük szerint a választani tudók 49 százaléka választotta a Fidesz–KDNP-t, míg 41 százalékuk az ellenzéket. A Medián becslése szerint a két kisebb tömörülés, vagyis a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom nem jut be a parlamentbe. A Fidesz–KDNP 121 mandátumhoz jut, míg egy mandátum a német kisebbségi képviselőnek jut. Választás - Közvélemény-kutatás, statisztika. A DK 21 mandátumra számíthat, a Jobbik 16-ra, a Momentum 15-re, az MSZP 12-re, a Párbeszéd pedig 8-ra. Az LMP 5 mandátumhoz jut, köszönhetően a DK-val kötött megállapodásának, amely biztosítja a párt számára a frakcióalakításhoz szükséges létszámot. Borítókép: Szavazó az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson Magyarország kolozsvári főkonzulátusán, 2022. április 3-án / MTI / Kiss Gábor
És markánsan eltér az elmúlt hetek, hónapok sajtóból megismert közvélemény-kutatási eredményeitől. Plescia két dolgot hangsúlyozott: nem hagyományos választási közvélemény-kutatásról van szó, nem a választás eredményét próbálták modellezni, a mintában valamennyire felülreprezentáltak a magasan kvalifikált választók. A megkérdezettek 70 százaléka mondta biztosra a részvételét. A kutatás szerint a magukat biztos választónak mondók 37 százaléka szavazna a Fideszre és 49 az ellenzéki összefogásra, vagyis a különbség 12 százalék. Ez még a képzettebbek felülreprezentáltsága mellett is komoly különbség. Vox Populi – Választási kalauz. A nem biztos szavazók nagyjából egyharmada szavazna az ellenzéki összefogásra, és kétharmada a Fideszre. Arra, hogy a valós pártpreferenciákat az eddig ismert közvélemény-kutatások nem feltétlenül tükrözik, Karácsony Gergely főpolgármester beszélt tegnap. Szerinte a választás kimenetelére csak a korábbi választási eredmények alapján lehet következtetni, és ha a mostani adatokat a kutatók úgy korrigálnák, amennyivel a 2019-es, hétszázalékos győzelme eltért a várakozásoktól, akkor azt kéne mondaniuk, hogy ellenzéki győzelem várható, csak ezt nem merik megkockáztatni.
A választáson legaktívabbnak számító biztos szavazó, pártot választóknál a Fidesz–KDNP és az ellenzék szavazóinak elszántsága között lényeges különbség van, így ebben a szavazói rétegben tovább nőtt, és hibahatáron túli mértékre emelkedett a kormányzópárt előnye. A Fidesz–KDNP támogatottsága 1 százalékponttal emelkedett, és így elérte a kritikus 50 százalékot, miközben az ellenzéké 1 százalékponttal 43 százalékra csökkent. A választáson biztosan részt vevő, listapreferenciával rendelkezők körében nincs más párt, amely elérné a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos támogatottságot. Az ismeretlen preferenciájúak aránya 23 százalék, ami a legalacsonyabb érték 2019 januárja óta. Nyitókép: MTI/Mohai Balázs