Az Európai Unió országait együttesen nézve ez a szám 141, 7 millió tonna, ami szintén igen jelentős. Magyarország része ebből 2018-ban 0, 88 millió tonna volt, ami bár elenyészőnek tűnik, önmagában, mégsem számít kevésnek az itt bonyolódó légi forgalomhoz képest. Várhatóan ezek az arányok évente 5%-kal növekednek majd. A jó hír az, hogy a légitársaságok és a gyártók törekszenek a klímasemlegesség elérésére, ennek fényében pedig 2050-ig szeretnék elérni azt, hogy a 2005-ös szén-dioxid-kibocsátásnak csupán a felét termeljék ki egy esztendő alatt. Szakemberek szerint egyébként a különböző alternatív megoldásnak köszönhetően erre van is reális esély a jelenlegi adatokat figyelembe véve. A szén-dioxid szerepe a globális felmelegedésben Lényeges megemlíteni, hogy az üvegházhatás alapvetően természetes folyamat, amelynek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy a bolygónkon élhető legyen a hőmérséklet. Azonban abban az esetben, ha túl sok üvegházhatású gáz jut be a légkörbe, akkor már kopogtat a globális felmelegedés és bekövetkezik a klímaváltozás.
Másrészt a növények elnyelik ezt az elemet, és fehérjévé és zsírokká alakítják a növényi szövetben; növényevő állatok fogyasztják ezeket a növényeket; következésképpen a húsevő állatok fogyasztják a növényevőket; amely viszont kiadja az elemet, tehát a ciklus megismétli önmagát. A szénforgalom alkotóelemei Ez a ciklus számos lényeges résztvevőt érint, amelyek részei a szén-körforgás jellemzőinek, amelyek a következők: Az atmoszféra A Föld légkörében a szén szén-dioxidként és metánként van jelen, bár ez utóbbi kevésbé van jelen. Mindkettő jelentősége, hogy segítenek megőrizni a légkör hőjét. Ez növényi fotoszintézissel vagy a tengerekbe jutva elhagyja a légkört, ami helyette oxigént juttat vissza. A bioszféra Ez magában foglalja a szenet a Föld minden élő és elhalt organizmusában, még a megkövesedett szervezetekből származó talajokban is. A bioszféra ezen elemének nagy része szerves eredetű, míg harmada szervetlen módon tárolódik. Abszorpciója biotikus tényezőktől függ, ezért nap- és szezonális ciklus vezérli.
A légzés, a kiválasztás és a bomlás visszaengedik a szenet az atmoszférába vagy a talajba, folytatva a körforgást. Az óceán kritikus szerepet játszik a szén tárolásában, miként kb. ötvenszer több szenet tart magában, mint az atmoszféra. Két-utas szén csere fordul elő: először is rögtön az óceán felszíni vizei és az atmoszféra között, valamint a mélyebb óceáni rétegekben is szén tárolódik, mely sokkalta lassabban, évszázadokon keresztül keveredik a felszíni vizekből a mélyekbe. Az olyan sziklák, mint a mészkő, és a fosszilis üzemanyagok, mint a kőszén és olaj, olyan tárolók, melyek több millió évvel ezelőtt élt növényekből és állatokból származó szenet tárolnak. Mikor ezek az organizmusok elpusztultak, lassú geológiai folyamatok csapdába ejtették a belőlük származó szenet, és átalakították ezekké a természeti forrásokká. Az olyan folyamatok, mint az erózió, nagyon lassan engedik vissza ezt a szenet az atmoszférába, míg a vulkanikus tevékenység nagyon gyorsan. A fosszilis üzemanyagok égetése az autózással vagy az erőművek révén, egy másik gyors útja az atmoszferikus tárhelybe áramlásnak.
Változások a szén körforgásában A növekvő emberi népesség és a tevékenységek, amiket folytatnak, hatalmas beavatkozás a szén körbe. A fosszilis üzemanyagok égetése, megváltozott földhasználat, és a mészkő használata, hogy betont állítsanak elő, mind jelentős mennyiségű változást idéznek elő az atmoszféra széntartalmában. Ennek eredményeként a széndioxid (CO2) a légkörben nagy sebességgel növekszik, és már jelentősen nagyobb, mint bármikor az utóbbi 800. 000 évben. Ez a CO2 emelkedés hatással van az óceánunkra, mivel az nyeli el a legtöbb CO2-t, ami a fosszilis üzemanyag égetésből származik. Ez az extra CO2 csökkenti az óceán pH értékét, ezt a folyamatot úgy is nevezik, mint az óceán elsavasodása, és megbolygatja a tengeri organizmusok alkalmazkodóképességét (pl. a korallok), hogy felépíthessék a külső vagy belső vázaikat. (Forrás:; itt oktatási célból szerepel a szöveg. ) (A képek forrása:, )
Vízforgalom Az ökoszisztémákvízforgalmának ismerete rendkívül fontos, mivel a víz egyetlen élőlény számára sem nélkülözhető. Földünk felszínének több mint 70%-át borítják óceánok és tengerek. A hatalmas vízfelszínről a Nap sugárzó energiájának hatására a víz egy része elpárolog, és a légkörbe kerül. A csapadék lehullása során a víz nagyobb része közvetlenül visszajut az óceánokba, sokkal kisebb része hullik a szárazföldre. A felszínen lefolyó víz a folyókon keresztül visszajut a tengerekbe. A csapadékvíz 98%-a állandó körforgásban van a légkör és a földfelszín között. Mindössze 2% az a vízmennyiség, amely beszivárog a talajba, illetve az édesvizekből az élőlények szervezetébe jut. A növények és az állatok felhasználják, majd leadják a vizet, amely így visszajut a körforgásba. A szén körforgása A szén körforgása közvetlenül kapcsolódik a populációkanyagcsere-folyamataihoz. A fotoszintetizáló szervezetek a légkörben lévő vagy a vizekben oldott szén-dioxidot hasznosítják szerves vegyületek előállítására.
A 2021-es Forma-1-es szezon első része a koronavírus miatt ismét nagymértékben átalakulhat. Kapásból már az Ausztrál Nagydíj is veszélyben van, és ha nem sikerül megrendezni a március 21-i futamot, akkor Bahreinben kezdődhet a szezon, sőt odaköltözhetnek a téli tesztek is Barcelonából. Ami a melbourne-i futam esélyeit illeti, Alan Jones úgy gondolja, hogy csoda lenne, ha megtartanák. Victoria állam vezetése megerősítette, tárgyalnak az ügyben, míg az Ausztrál Nagydíj szervezői az elkövetkezendő hetekre ígértek további részleteket. A spanyol Movistar értesülései szerint már egy "B" terven dolgoznak a versenynaptárat illetően, hiszen az április 11-re ütemezett Kínai Nagydíj megrendezése is veszélybe került a járvány miatt. Állítólag az átszabott naptárban ugyanazokon a hétvégéken versenyeznének, de más pályákon, mint eredetileg. F1: huszonhárom futamos a végleges naptár, Magyar Nagydíj augusztus. Felmerült már egy bahreini duplahétvége, sőt Imola és Portimao is képbe került, ismét. -Hirdetés- Az FIA elnök Jean Todt elhintette, az idei sem lesz egy normális szezon: "Azt hiszem, számos lehetséges változásról fogunk hallani az elkövetkezendő napokban, különböző versenynaptárokat illetően, nem csak a Forma-1-ben. "
2020. 12. 17 10:17 Frissítve: 2021. 01. 05 13:27 A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) Motorsport-világtanácsa elfogadta a Formula–1-es világbajnokság jövő évi versenynaptárát, melyben rekordot jelentő 23 futam szerepel, közte augusztus 1-jén a Magyar Nagydíj. Március közepén rajtol el az F1-es idény! (Fotó: AFP) Az idénynyitó versenyhétvégét a szokásoknak megfelelően Ausztráliában, Melbourne-ben rendezik, az év első futama március 21-én lesz. A Formula–1 történetében jövőre rendeznek először nagydíjat Szaúd-Arábiában, a Dzsiddába tervezett viadalra november 28-án kerül sor, míg a szezonzáró eseményre december első hétvégéjén, Abu-Dzabiban. Az április 25-re kiírt futam helyszíne ugyanakkor még nem ismert, abban az időpontban a koronavírus-járvány miatt ez évről elhalasztott első Vietnami Nagydíjra került volna sor, ám Hanoi 2021-re sem vállalta a rendezést a pandémia nyomán kialakult helyzet miatt. Változatlanul kérdéses az is, hogy egyes országokban az utazási korlátozások, valamint az emelkedő fertőzésszám miatt valóban lebonyolítható lesz-e jövőre mind a 23 versenyhétvége.
A négyszeres világbajnok, Sebastian Vettel is hasonlóra számít: "A járvány legalább a szezon első felét komolyan befolyásolja majd, de még mindig remélem, hogy egy ponton visszatérhetünk a normalitáshoz. " Hirdetés