Hollán Ernő utca XIII. kerület H - V. : 10 - 20 Rendelések átvétele 11 órától. E-mail: [email protected] Pénteken 17 óra után beérkező e-mailek hétfőn 9 órától kerülnek feldolgozásra beérkezési sorrend és átvételi időtől függően. Központi tel. : 06-1-270-9276 H - P. : 9 - 17 Kucsma utca XIII. kerület Molnár Viktor utca XV. kerület H - P. : 9 - 17
Áruházunkban a torta rendelés nagyon egyszerű. Kattintson a képre, válassza ki a kívánt méretet és kiegészítőket, majd nyomja meg a "kosárba rakom" gombot. Áruházunkban csak házi eljárással készült kézműves termékeket talál, melyek hagyományos és egészséges alapanyagok felhasználásával készülnek. Showing 1–12 of 30 results
>>> Megjegyzés Az Oreo keksz már magában is nagyon finom, ezt pedig csakis fokozni tudjuk, ha egy krémes tortába belecsempésszük. - Szeretnél értesülni a Mindmegette legfrissebb receptjeiről? Érdekel a gasztronómia világa? Iratkozz fel most heti hírlevelünkre! Ezek is érdekelhetnek
A fejezet tartalma: Elektromos jelenségek Az elektromos töltés Az elektrosztatikus kölcsönhatás Az elektromos feszültség Az elektromos potenciál Az elektromos áram Az egyenáram Elektromos jelenségek Az elektromos jelenség felfedezői az ókori görögök voltak, akik észrevették, hogy a szórmével megdörzsölt borostyán gombok magukhoz vonzanak könnyű anyagokat, mint például a szőrszálakat. A jelenség tudományos vizsgálatára és értelmezésére azonban bő két évezredet kellett várni. A Wikipedia "Elektromos töltés" című szócikkében ez olvasható a felfedezés folyamatáról: Hosszú szünet után 1600-ban az angol William Gilbert kezdett ezzel a jelenséggel foglalkozni, a De Magnete c. munkájában használta a görög ηλεκτρον (elektron, "borostyán") szóból eredeztethető modern latin electricus szót, ami hamarosan az angol "electric, electricity" szavak megszületéséhez vezetett. 1660-ban Otto von Guericke feltalálta az elektrosztatikus generátort. 1675-ben Robert Boyle kijelentette, hogy az elektromos vonzás és taszítás vákuumon keresztül is hat.
Önkényesen vagy fel nem jegyzett okból a "pozitív" kifejezést az "üveges" elektromossággal, a "negatívot" pedig a "gyantás" elektromossággal azonosította. William Watson nagyjából ugyanebben az időben ugyanerre a magyarázatra jutott. Bár nagyon leegyszerűsítve, de a Franklin-Watson modell közel van a mai felfogásunkhoz. Az anyag sokféle töltött részecskéből áll, zömében a pozitív töltésű protonból és a negatív töltésű elektronból. Egyféle elektromos áram helyett sokféle van: elektronok árama, "elektronlyukak" árama, amelyek pozitív "részecskeként" viselkednek, vagy elektrolitikus oldatokban mind negatív, mind pozitív ionok ellentétes irányú árama. Az elektromos áram irányát azonban - Franklin konvencióját követve – ma is a pozitív töltések áramlásának irányával definiáljuk. Ez a megegyezés egyértelművé teszi az összefüggésekben, számolásokban az előjeleket, annak ellenére, hogy természetesen az egyes vezetőkben (elektrolitokban, félvezetőkben, plazmában akár két- vagy többféle elektromos töltés áramlik ellentétes irányban.
(lásd: 2. ábra) Mérés esetén ügyelnünk kell a polaritáshelyes bekötésre, ami azt jelenti, hogy a mérőműszer pozitív mérőkábelét a pozitív, míg negatív mérőkábelét a negatív kapcsokra kell kötnünk. Elektronikus (digitális) mérőműszereknél ez nem szükséges, vagy amelyiknél igen, ott válasszuk az automatikus polaritás átkapcsolás beállítást. Ekkor a polaritást egy plusz vagy mínusz jellel jelzi a műszer. Vigyázat! Valamennyi 50 volt feletti feszültség életveszélyes! Érintése halált okozhat! Szabvány írja elő, hogy a 42 voltnál nagyobb feszültségen üzemelő elektromos kapcsolások esetén meg kell akadályozni azon részek véletlen érintését, amelyek feszültség alá kerülhetnek. Az 50 volt feletti feszültségek esetén pedig különösen ügyelni kell a védőintézkedések betartására. Elektromos készülékek szerelésénél gondoljunk ezekre, és vegyük nagyon komolyan az érintésvédelmi szabályokat! Az elektromos áram Az elektromos töltések különbségét elektromos feszültségnek nevezzük. Abban az esetben, ha egy áramforrás pólusait egy vezetővel összekötjük, és ezáltal egy zárt áramkört hozunk létre, a töltéskülönbség kiegyenlítődik.
fél amper. Ennyi elég is a feladat megoldásához. A témával kapcsolatban többet a "B" vizsga anyagában fogunk tanulni. A vezetőképesség A különböző anyagok különbözőképpen vezetik az elektromos áramot. A fémek nagyon jól vezetik az áramot, ezeket elektromos vezetőknek hívjuk. A TB503 vizsgakérdésben (lásd lent) a grafit is szerepelt. A grafit szénmódosulat, szürkés, fémes fényű laza kristályszerkezetű anyag. A grafit a vezetők közé tartozik. Műanyagok, üvegek, száraz fa és így tovább szinte egy általán nem vezetik az elektromos áramot ezeket az anyagokat szigetelőknek nevezzük. Az anyagok vezetőképességét egy számmal jelölik, amely megadja, hogy az adott anyagból 1 méter hosszúságú, 1 négyzetmilliméter felületű rész, 1 volt feszültség esetén hány ampert képes vezetni. A táblázatban összehasonlíthatjuk néhány anyag vezetőképességét. Anyagok Fajlagos vezetőképesség ezüst 63 réz 56 arany 45 alumínium 37 vas 10 ón 8 ólom 5 Minél nagyobb a vezetőképességnél szereplő érték, annál nagyobb az anyag vezetőképessége.
Ez az erőtér centrális és konzervatív, tehát ha a Q 2 töltés egy rögzített A pontból egy rögzített B pontba kerül, az erőtér rajta végzett munkája csak a Q 2 töltés nagyságától függ ( W AB /q 2 = állandó). Ez az állandó – amely független attól, hogy milyen úton került az A pontból a B pontba a Q 2 töltés – jellemző az elektromos tér AB pontpárjára. Ezt a mozgatott töltéstől független, csak a mező két pontjára jellemző skalármennyiséget az elektromos tér A pontjának B pontjához viszonyított feszültségének nevezzük. Jele: U AB. A feszültség mértékegysége a volt = joule/coulomb, jele: V. A feszültség számértéke egyenlő azzal a munkával, amit az elektromos mező végez az egységnyi, pozitív töltésen, míg az A pontból a B pontba jut. A mező két pontja között akkor 1 V a feszültség, ha a mező +1 C töltés átvitelekor 1 J munkát végez. Ha negatív töltés mozog A-tól B-ig, vagy pozitív töltést mozgatunk a mező ellenében B-től A-ig, akkor negatív munkavégzés történik. Ezt előjellel fejezzük ki, tehát a feszültség előjeles mennyiség.
Kijevben egy rakéta törmelékei csapódtak egy lakóépületre, a helyi hatóságok szerint 12 embert mentettek ki az épületből, 98-at pedig evakuáltak. A támadásban egy ember meghalt, négyen pedig megsebesültek. A luhanszki régióbeli Liszicsanszkban az orosz csapatok egy kórházra összesen tíz lövedéket lőttek ki. A kórház és a közeli lakóépületek ablakai betörtek, az áldozatokról azonban egyelőre nem érkeztek hivatalos információk. A nyugat-ukrajnai Lvivben is robbanásokról számoltak be. A városban élők szerint a repülőteret támadták meg, amely mintegy hat kilométerre fekszik a városközponttól. Az eset nem sokkal reggel hat után történt. Eközben tartanak az ellentámadások is. Szumiban egy katonai konvojt semmisítettek meg az ukrán fegyveresek. A Herszon megyében található Csornobajivka repülőtéren az ukrán katonaság megsemmisítette az Orosz Föderáció Déli Katonai Körzet teljes katonai hadseregének parancsnoki állását, parancsnokukat pedig megölték. Egyre több az áldozat Egyre több áldozata van az orosz–ukrán háborúnak, mióta február 24-én Oroszország lerohanta a szomszédos országot.