Az üvegezett szerkezeteknél az üvegezés rétegszáma és a hőátbocsátási tényező mellett meghatározó, hogy a ráeső napfény hány százalékát engedi be a belső térbe, hiszen ez részben pótolja az épület kicsi, de létező energiaveszteségét. Mivel a passzívház nem rendelkezik a szokott értelembe vett hőtermelő berendezéssel, ezért az energiamérleg felállítása elengedhetetlen. Ezt a német Passivhaus Institut által kidolgozott, és magyarul is elérhető PHPP számítással lehet megtenni, ami igazolja, hogy az épületben létrejön a komfortzónának megfelelő légállapot, és teljesülnek a passzívház követelményei. Ez a számítás a passzívház minősítésének alapja. A passzívházak ablakai kiváló légzárásúak, ezért a légcseréről mesterségesen kell gondoskodni. Ablakkáva szigetelés xp pro. A hővisszanyerővel felszerelt légtechnika elengedhetetlen része a passzívháznak, és a hatásfoka alapvetően befolyásolja az épület energetikai mutatóit. Az ellenőrizetlen légcsere leszorítása érdekében az épületnek légtömörnek kell lennie, ezért cél- szerű a csőáttöréseket, elektromos szerelvényeket a szükséges mértékben minimalizálni, és kialakításukat gondosan meg kell tervezni.
A fogalom viszont – nevével szemben – többnyire nem pozitív. A kiugró részen a csapadék fokozottan tudja támadni a homlokzatot, felcsapó nedvességgel, esetleg fagyáskárral is számolnunk kell. Ezt megelőzendő vagy bádogozással kell megvédeni a szerkezetet, vagy a lábazati hőszigetelő lemezek felső sarkát kell levágni, úgy, hogy a víz akadálytalanul tudjon lefolyni. És akkor még nem is beszéltünk az esztétikai kérdésekről: a közízlés többnyire a visszaugró (negatív) lábazatot kedveli, a modernebb hatású sík homlokzat sem mindenkinek tetszik. A megoldás csak egy olyan intenzív hőszigetelő lemez lehet, amely nagy mechanikai szilárdságú, jól ragasztható, és a hőszigetelő képessége jelentősen kedvezőbb az eddigi anyagoknál. Ez az Austrotherm XPS Premium P. Austrotherm Resolution Fassade fenolhab hőszigetelő lemez. Az új extrudált polisztirolhab hővezetési tényezője 0, 027 W/mK, vagyis közel 25%-al kedvezőbb, mint a korábbi termékeké. Így az előbb említett példa szerint a lábazatra akár 14 cm vastag hőszigetelés is elégséges, és a lábazat és a homlokzat egy síkba tud kerülni.
Ilyenkor nem jelentkezik a káva, vagyis annak szigetelése sem válik szükségessé. Tulajdonképpen nem történik más, mint az, hogy a káva belülre kerül, ahol már a fűtött tér gondoskodik a felület lehűlésének megelőzéséről. A megoldás ideális választásnak bizonyul annak érdekében, hogy sikerüljön kiküszöbölni egy tipikus hőszigetelési problémát.
A közbülső szigetelésnek hála (ez többnyire 8 cm körüli EPS) a belső oldalra általában "nem ér el a hideg". (Gond akkor van, ha ez a szigetelés vékony. ) Viszont a belső oldali hőszigetelésben lejátszódó hőfokesésnek köszönhetően a belső oldali vasbeton kéregben jelentősen megnő a hőmérséklet-ingadozás. Ez az ábra Dr. Kakasy László és Bakonyi Dániel nagyon tanulságos cikkéből származik ("Belső oldali hőszigetelések, lehetőségek és korlátok"), amely a Magyar Építéstechnika 2012/2-3. számában olvasható. Piros vonal jelzi a szerkezetben előforduló maximális, kék a minimális hőmérsékletet. A szaggatott vonal az eredeti állapot, a folytonos a belső oldali hőszigetelés esete. (Az egyes rétegek balról jobbra: külső vasbeton kéreg-köztes magszigetelés-belső vasbeton kéreg-belső oldali hőszigetelés. ) A nagyobb hőingadozás feszültségeket okozhat a szerkezetben, ami akár statikai problémákhoz is vezethet! (Téglafalak esetén az elemes szerkezet habarcskapcsolatai miatt ez a veszély kisebb. KINGSTONE STRONG EPS LÁBAZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZER – Hőszigetelőanyagom. ) Mi lehet a megoldás?
Sakret-Hungária Jubizol EPS 80 homlokzati grafitos polisztirol lemez Miért válasszon grafitos polisztirol hőszigetelést? Az utóbbi években megjelent a piacon egy újfajta, szürke színű polisztirol, melynek anyagában grafit is van. Emiatt 20%-kal alacsonyabb a hővezető képessége, vagyis ennyivel jobban hőszigetel a grafitos polisztirol. A hővezetési tényezők: fehér polisztirol: EPS 80 λ = 0, 04 W/mK grafitos polisztirol: λ = 0, 032 W/mK A grafit adalék a sugárzásos hőátadást csökkenti le a polisztirol cellákban, ezért lesz az anyag hővezetési tényezője kedvezőbb. Passzívházak hőszigetelése | időtálló minőség. A grafitos polisztirol 20%-kal jobb hővezetési tényezője hasonló mértékű többlet energia megtakarítást jelent. A grafit polisztirol lemezek az elvárt hőszigetelési értéket kisebb vastagságban is elérik, ezért ott is eredményesen alkalmazható, ahol kevés hely áll rendelkezésre. Ami a grafitos polisztirol árát illeti, nekünk az a tapasztalatunk, hogy nagyjából annyival drágább, mint amennyivel jobb a lambda értéke, így hát érdemes a JUB grafitos polisztirolt alkalmazni, mert kisebb hőszigetelési vastagsággal érhetünk el ugyanolyan eredményt, mint a hagyományos EPS-80 polisztirol lemezzel.
Az idő előtt váratlanul felálló Karas Mónikát Koltay András váltotta. 9 évig vezeti majd a szervezetet. A kedden nagyüzemben dolgozó Országgyűlés egy fontos posztra is megszavazott ma valakit: 134 igen, 5 nem és 1 tartózkodó vokssal Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa elnökének – írja a Telex. Sok bírálat érte a kormányt, mivel Koltay elődje, Karas Mónika mandátuma 2022 szeptemberében járt volna le, de ő bőven a választások előtt, idén októberben mondott le. Ezzel megteremtette a lehetőséget, hogy a választások előtt a kormánypártok új elnököt válasszanak kilenc évre, 2030-ig. A Médiahatóság és a Médiatanács évek óta a kormánypárti médiumoknak kedvező döntéseket hoz, az ellenzékieket jobban sújtja – emlékeztet a lap. Kapcsolódó Még a NER-en belül is pofátlanság, ami Karas Monikával történt A médiahatóság távozó elnökének 61, 6 millió forintjával nyit ma a Háromharmadban Bita Dániel, Pál Zsombor és Nagy József.
Főoldal Belpol Ahogy arra számítani lehetett. Kinevezése 9 évre szól. Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől 9 évre nevezte ki az NMHH új elnökét. Mint ismert, október közepén váratlanul lemondott az NMHH eddigi vezetője, Karas Monika tisztségéről. Kinevezése 2022 szeptemberben járt volna el, a tavaszi országgyűlési választás után. Így viszont a jelenlegi kormánytöbbség döntött az utódlásáról, így 9 évre bebetonozva az idén 40 milliárd forintos büdzsé felett diszponáló médihatóságot, valamint a médiaszolgáltatók működését ellenőrző és a piaci koncentrációt megakadályozó Médiatanács új vezetőjét. Karas lemondása után szinte egyértelmű volt, hogy Koltay került az NMHH élére. Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára.
Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay Andrásnak. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette. Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL. M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College Londonon, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. A szólásszabadság alapvonalai címmel 2009-ben jelent meg monográfiája (Századvég), 2013-ban angol nyelven Freedom of Speech - The Unreachable Mirage című (Wolters Kluwer), 2016-ban pedig A vallások, az állam és a szólás szabadsága című kötete (Századvég).
Koltay András legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak. Áder János köztársasági elnök Koltay András jogászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ( NMHH) elnökének pénteken, Budapesten. Az államfő Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára december 4-étől kilenc évre nevezte ki az NMHH új elnökét. Áder János a Sándor-palotában tartott eseményen átadta a kinevezésről szóló dokumentumot Koltay Andrásnak. Az NMHH új elnöke esküt tett, majd azt aláírásával megerősítette. Az NMHH honlapján közzétett tájékoztató szerint Koltay András a NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanára. LL. M. (Master of Law) fokozatot szerzett 2007-ben a University College London egyetemen, korábban a strasbourgi Emberi Jogok Nemzetközi Intézetében szintén folytatott tanulmányokat. PhD-fokozatát 2008-ban szerezte a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán. Legfőbb kutatási területei a szólásszabadság, a médiajog és a személyiségi jogok kérdéseihez kapcsolódnak.
Mint arról a Media1-en már beszámoltunk, Koltay András t, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektorát nevezte ki az október 31-i hatállyal lemondó Karas Monika utódjának a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) élére Áder János köztársasági elnök. Koltay december 4-től, holnaptól látja el az NMHH elnöki teendőit, megbízatása 9 évre szól. Koltay András 2010 és 2019 között már tagja volt az eleinte Szalai Annamária, majd Szalai halála után Karas Monika vezette testületnek. A kinevezés kapcsán juttatott el lapunkhoz dühös közleményt a Jobbik, melyben az ellenzéki párt a következőket írja: "Áder és egy újabb bebetonozott Orbán-káder Áder János kinevezés- és aláírásügyi megbízott ma is tette, amit megkövetelt a rezsim. Egy újabb pártkatona bebetonozásához asszisztált ismét, amikor kilenc évre kinevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság új elnökét. Mindezt természetesen Orbán javaslatára – korrektnek semmiképpen nem nevezhető módon – 5 hónappal az országgyűlési választás előtt.
Ugyanakkor naiv gondolatnak nevezte, hogy a médiára való összpontosítással lehetséges volna az összes probléma megoldása. "Nem lehet azt gondolni, hogy a média megregulázásával egy csapásra megszűnik az idegengyűlölet, a szélsőséges eszmék, a tv-nek a gyermekekre gyakorolt káros hatása. Ez az út inkább árt a sokszínűségnek és a vitaszellemnek, és elfojtja a problémákkal való szembenézés készségét" - fogalmazott a német professzor. Konkrétan kifogásolta a médiatörvényben a közszolgálati hírszolgáltatás egyetlen csatornára - az állami hírügynökségre - történő összpontosítását, az újságírók információs forrásai védelmének megszüntetését. A jogszabály egy "vörös vonal" átlépését jelenti, mivel korlátozza az újságírói oknyomozás és szabadság minden szeletét. Összességében Pfetsch asszony úgy vélte, hogy a médiatörvény nem haladó szellemű, mert ellene hat a média sokszínűségének, a vélemények kiegyensúlyozott megjelenítésének és szabad ütköztetésének, s ezáltal nem segíti elő a civil társadalom erősödését.